A fertőzés egy, a magyar-román határtól távoli megyében ütötte fel a fejét, és a tavalyi juh- és kecskehús-behozatal sem volt meghatározó a két ország közötti külkereskedelemben, de azért vannak kockázatok – írja a HVG egy szakértőre hivatkozva. Lapszemle.
A juhhimlő bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség, így ezt a járványkitörést is jelenteni kell a nemzetközi és az uniós állategészségügyi hatóságok felé, ami jellemzően azonnali exportkorlátozással jár – mondta a HVG-nek dr. Tenk Miklós tanszékvezető egyetemi docens, az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének vezetője a juhhimlő romániai megjelenésével kapcsolatban. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tiltás ilyenkor az állategészségügyi ellenőrzések alá tartozó hivatalos szállításokat érinti, a szürke vagy fekete magánimport – amit a schengeni csatlakozás még könnyebbé tett – jelenthet kockázatot.
Teleorman megye, a juhhimlő romániai kitörésének helyszíne ugyan meglehetősen messze esik a magyar határtól – a Duna alsó szakaszának bal partján fekszik – és a két ország közötti juh- és kecske állati termékek forgalma sem számottevő, de mint Tenk Miklós jelezte, a fertőző állatbetegségek esetén a nem ellenőrzött állatszállítások mindig kockázattal járnak.
A juhhimlő – bár a fertőzött állatok húsával és széllel nem terjed, mint az országban idén tavasszal 50 év után felbukkanó és súlyos károkat okozó ragadós száj- és körömfájás – elég ragályos ahhoz, hogy indokolt legyen az óvatosság. Az érintett romániai megyében 3 kilométeres sugarú körben az emberek, állatok, járművek mozgását korlátozó védelmi, 10 kilométeres sugarú körben pedig megfigyelési zónát alakítottak ki a helyi hatóságok.
További részletek a HVG cikkében.
