Hogyan született meg a döntés az első, 5 milliárd forintos Optima-kötvényjegyzésről a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) kuratóriumában és felügyelőbizottságában? Ki mit mondott, mivel érvelt, ki dicsérte leginkább az Optimát, más befektetés szóba jött-e? Mit állapított meg a kompetencia és felkészültség kérdéskörében az Állami Számvevőszék, és mit válaszolt erre az alapítvány? Mennyire jelentett valós segítséget a szakértők véleménye, igénybe vették-e egyáltalán külső szakértők segítségét? Érdemes-e a PADME-val való partnerségre hivatkozni? Milyen összeférhetetlenségi problémák merültek fel az NJEA-nál, és mire ajánlotta fel tiszteletdíját Szemereyné Pataki Klaudia polgármester? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe sorozatunk harmadik részében.
Négyrészes cikksorozatban dolgozzuk fel, miként alakult a Neumann János Egyetemért Alapítványhoz még márciusban beküldött közérdekű adatigénylésünk sorsa és mit tudtunk meg a kuratóriumi és felügyelőbizottsági jegyzőkönyvekből. Úgy gondoljuk, már maga az is tanulságos és sokat elmond az ügyről – és általánosságban a hazai nyilvánosság állapotáról, a független sajtóhoz való viszonyulásról -, ahogyan eljutottunk az alapítvány tárgyalóterméig, és az az eljárás, módszer is, ahogy végül engedélyezték számunkra, hogy belenézhessünk az iratokba. Szerintünk ez egy fontos, közérdekű és nagy hírértékű téma, ezért igyekeztünk minél részletesebben feldolgozni.
- Cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, közérdekű adatigénylésünk elküldése után hogyan zajlott a levelezés a Neumann János Egyetemért Alapítvánnyal. Megírtuk, éltek a törvényben biztosított egyszeri, 15 napos határidő-hosszabbítással, majd a 28. napon közölték: csak iratbetekintést biztosítanak, a kért iratokat nem küldik el. Az iratbetkintésre a legkorábbi időpontként az adatigénylés utáni 45. napot jelölték meg. Az egész eljárásról megkérdeztük Vissy Beatrix jogi szakértőt, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársát is.
- A második részben részleteztük, május 6-án milyen körülmények között zajlott az iratbetekintésünk az egyetemi alapítványnál. Hiába kifogásoltuk, másolatot semmilyen formában nem készíthettünk a kuratóriumi és felügyelőbizottsági jegyzőkönyvekről, nem fotózhattunk, nem rögzíthettünk hangot, ráadásul a dokumentumokat anonimizálták, számos fontosnak tűnő részletet kitakartak. Ehhez képest már apróság volt, hogy az épületben csak kísérővel mozoghatunk, mosdóba is csak a titkártól követve mehettünk el.
Ezúttal pedig azt mutatjuk be, mi derül ki a jegyzőkönyvekből, mik hangzottak el a milliárdos kötvényvásárlásokról döntő kuratóriumi és felügyelőbizottsági üléseken. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, milyen módon zajlott a döntéshozatal 2021-ben, az ebben résztvevő érintettek miként érveltek (ha ezt megtették), voltak-e esetleg kétségeik, kérdéseik a befektetésekkel kapcsolatban. A megismert információkat igyekeztünk kontextusba helyezni, hozzájuk a megértést segítő magyarázatot fűzni.
Munkánkat igen körülményessé tette és lelassította, hogy – mint azt cikkünk második részében bemutattuk – nem fotózhattuk le a jegyzőkönyveket, így csak azokra a jegyzetekre tudtunk támaszkodni, melyeket a helyszínen készítettünk (laptopon begépeltünk).
Az is nehezítő körülményt jelentett, hogy előterjesztéseket nem kaptunk kézhez, csak jegyzőkönyveket – mikor ezt szóvá tettük, az volt a válasz, hogy az előterjesztéseket nem kértük a közérdekű adatigénylésben. Mindez azért probléma, mert a jegyzőkönyvek gyakran csak utalnak arra, ami az előterjesztésben olvasható.
Előzetesen rögzítsük, kik is az ügy főszereplői!
A Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjai az ÁSZ-vizsgálattal érintett időszakban:
– A kuratórium elnöke: Csizmadia Attila Norbert, aki egyben az említett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumi elnöke (volt, ugyanis Varga Mihály jegybankelnök a hivatalba lépését követő napokban azonnal személycseréket hajtott végre az alapítványnál, és neki is távoznia kellett, utóda Gion Gábor). 2010-2013 között a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozott államtitkárként, majd a Magyar Nemzeti Bank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgatója volt, de 2016-ban távozott.
Tagok:
– Bánkuty Tamás József, 2013-tól ő is a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, 2014 óta a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány igazgatója, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja; mint előző cikkünkben megírtuk, ő már nem tagja az NJEA kuratóriumának, utóda Bozsonyi Károly, aki egyetemi docens a Gazdaságtudományi Kar Menedzsment és Üzleti Jog Tanszékén;
– Gaál József kecskeméti alpolgármester, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, a Szimikron Kft. tulajdonosa;
– Lezsák Sándor fideszes kormánypárti képviselő, az Országgyűlés egyik alelnöke;
– Nagy Zoltán, a Neumann János Egyetem címzetes tanára, az NJE elnök-vezérigazgatója (korábban a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. ügyvezetője volt).
A felügyelőbizottság
– Elnök: Bíró Attila, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatója
Tagok:
- Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere
- Szabó József, 2015-ig a Fornetti Kft. ügyvezető igazgatója
Az alapítvány ügyvezető szerve a kuratórium, amely gyakorolja az alapító okirat által a hatáskörébe utalt jogköröket, míg a felügyelőbizottság a működés és gazdálkodás törvényességét és célszerűségét ellenőrzi a szervezeti és működési szabályzat szerint. A felügyelőbizottság – a Polgári Törvénykönyv előírása szerint – a kuratórium döntését megelőzően az előterjesztéseket véleményezte.
A kompetencia és felkészültség kérdésköre
Az NJEA az ÁSZ jelentés-tervezethez fűzött észrevételei közt megemlítette: „a célszerűség, eredményesség, hatékonyság, gazdaságosság érvényesítésének legfőbb garanciája a döntéshozók kiemelkedő vezetői és gazdasági felkészültsége, illetve tapasztalata”, részletezve, ki milyen tisztséget tölt be, és az adott szervezet/cég, amit vezet, az elmúlt években mekkora költségvetéssel dolgozott.
Ugyanakkor azt is hozzáfűzte a kuratórium elnöke, hogy a törvényi szabályozás a „kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok kompetenciájára vonatkozóan nem tartalmaz előírást”.
Az Állami Számvevőszék jelentésében a döntéshozók szakmai, vezetői képességeit nem vitatta, azonban az fontosnak tartotta rögzíteni: kétséges, hogy egy ilyen volumenű befektetési döntéshez rendelkeztek kellő (máshol: megfelelő) kompetenciával. Megjegyzik azt is: az alapítvány alapító okiratai a kuratóriumi és feb-tagok, elnök részére további képesítési követelményeket nem írtak elő, ezzel a lehetőséggel az alapítvány nem élt – de ezt az ÁSZ nem kifogásolta.
Mennyire jelentett valós segítséget a szakértők véleménye?
A legelső, 5 milliárdos kötvénycsomag jegyzésénél érdemes azt is felhozni, milyen megalapozó tanulmányra, elemzésre támaszkod(hat)tak a döntéshozók. Az ÁSZ-jelentés egyik súlyos kritikája volt ugyanis, hogy az alapítvány – annak ellenére, hogy a befektetni tervezett összeg nagyságrendje és koncentrációja azt szükségessé tette volna – külső szakértőt nem vett igénybe a döntésnél.
- Az alapítványnál alkalmazásban álló könyvelővel készíttettek egy (2021. június 9-ére keltezett) összehasonlító elemzést a befektetési lehetőségekről. Ez a könyvelő ekkor egyidejűleg a kötvényt kibocsátó Optima Befektetési Zrt. egyszemélyi tulajdonosa, a PADME Alapítvány alkalmazásában is állt, az ÁSZ szerint „ennek következtében az összehasonlító elemzés függetlensége, tárgyilagossága megkérdőjelezhető„. Ezenkívül a számvevőszék úgy véli, a mellékletek nélkül mindössze négy A4-es oldalú elemzés szakmaiatlan és szakszerűtlen volt, többek között azért, mert:
- nem vette figyelembe a befektetési szabályzatban meghatározott valamennyi befektetési lehetőséget,
- a befektetési lehetőségek közül eleve kizárta a hosszabb távú állampapír befektetéseket arra hivatkozva, hogy azokat csak vagyonvesztéssel lehet eladni,
- a vállalati kötvény befektetéssel kapcsolatos kockázatokat teljes egészében figyelmen kívül hagyta,
- nem terjedt ki a diverzifikálás lehetőségére, amely a kockázatok csökkentésének, így a vagyonvesztés mérséklésének módja;
- a hozamokat csak a jelenben vizsgálta, nem vetítette ki a lehetséges jövőbeli forgatókönyvekre.
Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök az ÁSZ-jelentésre adott válaszában megemlítette ezt az adatösszesítést, amely szerinte viszont jól mutatta, hogy ekkor nem volt a piacon olyan államkötvény, amit meg lehetett volna vásárolni, a másodlagos piacon pedig nem állt ilyen mennyiségben rendelkezésre. Ráadásul a banki lekötés 12 hónap alatt is csak 0,8 százalék kamatot biztosított volna, ehhez képest a kötvény 2,5 százalékos hozama „rendkívül kedvező volt”.
- Rendelkezésre állt még egy 2021. június 30-án keltezett, az alapítvány által megbízott független szakértő által készített szakértői vélemény – a jegyzőkönyvek alapján ez a PricewaterhouseCoopers (PwC) könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó cég anyaga lehet. A Számvevőszék szerint ez azonban az alapítvány megbízásának megfelelően nem a lehetséges befektetéseket elemezte, értékelte, hanem fókuszában az Optima Befektetési Zrt. törlesztőképességének elemzése állt. „A vélemény alternatív befektetésekkel kapcsolatos elemzést nem tartalmazott, középpontjában nem a lehetséges, azonos vagy jobb hitelkockázati besorolású, kamatozású, hozamú, likviditású befektetések bemutatása, elemzése volt” – állapította meg az ÁSZ.
Döntés az első, 5 milliárd forint értékű kötvényjegyzésről – 2021. június
>> 2021. június 22-én, kedden délután 5 órakor kezdődött a felügyelőbizottság ülése, amelyet Skype-on keresztül tartottak. 5 óra 19 perckor már véget is ért, azaz 19 perc alatt végigtárgyalták a tíz napirendi pontot – átlagban tehát még két perc sem jutott egy témára. Pedig a 3. sorszámú elég nagy horderejű volt, már csak összegét tekintve is – ez volt az 5 milliárdos kérdés. Hivatalosan: „Az alapítvány kamatbevétel optimalizálása céljából történő befektetési döntése – az Optima által kibocsájtott Optima 2031 megnevezésű vállalati kötvény lejegyzése tárgyú kuratóriumi előterjesztés megtárgyalása és elfogadása”.
Bíró Attila elnök megkérdezte, van-e hozzászólás, kérdés az előterjesztés kapcsán, mire Szemereyné Pataki Klaudia elmondta, hogy „támogatja az ügyletet, amelyet a PwC dokumentációja is megerősít”. Dr. Szabó József megjegyezte, hogy a megvásárolni kívánt cég portfóliója elsősorban irodákból áll, és hogy „jól viselte a COVID-okozta piaci nehézségeket”. Szabó azt is hozzátette, hogy „az eladási opció nagy biztonságot nyújt”. Bíró Attila hozzászólásából kiderül, hogy „ugyan technikai kérdés, hiszen ma készült el a dokumentáció, de javasolja, hogy a PwC aláírt dokumentuma után kerüljön sor a megállapodás aláírására”. Kérdés, itt a PwC független szakértői véleményére gondol-e, amely ha jól gondoljuk, ezek szerint az ülés napján juthatott el a feb-tagjaihoz – de így már érthető, miért június 30-ra van keltezve.
Szabó József szólalt még fel röviden, miszerint „nem az irodai szegmens szenvedte a legjelentősebb veszteségeket”. Több kérdés, hozzászólás nem is volt, három igen szavazattal megszavazták, hogy az előterjesztést a kuratórium számára elfogadásra javasolják.
>> Három nap múlva, június 25-én a kuratórium is megtárgyalta a kötvényjegyzést. Az ülés délelőtt 11 órakor kezdődött a Kiskőrösi úton lévő Hírös Népfőiskolai Lovardában. Jelen volt mind az öt kuratóriumi tag, Bíró Attila feb-elnök elektronikus úton, a másik két felügyelőbizottsági tag személyesen, és ott volt Kardos Gyula vagyonellenőr is.
Csizmadia Norbert, a kuratórium elnöke kérte Bíró Attilát, hogy ismertesse a felügyelő-bizottság álláspontját. Bíró elmondta, hogy megvizsgálták az előterjesztést és a kuratórium számára elfogadásra javasolják.
A jegyzőkönyvben innentől kezdve több név ki van satírozva. A szövegkörnyezet, az ügy információi és a kitakarás hossza alapján több esetben van tippünk, kinek a nevét rejtették el, ezt zárójelben jelezzük, de arra felhívjuk a figyelmet, hogy ez csupán tipp, következtetés (a kuratóriumi és a feb-tagok nevei olvashatóak a jegyzőkönyvekben).
(tipp: Szemerey Szabolcs stratégiai igazgató) az előterjesztést tárgyalás után javasolja elfogadni. (tipp: az Optima Zrt. vezérigazgatója, Fekete Zoltán – 2022 márciusától a GTC vezérigazgatója) röviden bemutatta az Optima Befektetési Zrt.-t, elmondta például, hogy hat éves lett a társaság, és ez alatt az eltelt idő alatt komoly változáson ment át a cég, elsősorban a befektetések területén. Ma már nemcsak a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak a vagyonát kezelik, ingatlan-portfóliójuk kiterjedt Közép-Európába. Ezután egy vetítéssel egybekötött prezentációt tartott, amelyet a jegyzőkönyv szerint csatoltak – de a gyakorlatban nem. Az ÁSZ-jelentés szerint az Optima Befektetési Zrt. akkori vezérigazgatója ismertette a cég stratégiáját, amely szerint „elsődlegesen a közép-kelet-európai, magas bevételt generáló ingatlanokba történő befektetésekre koncentrál”.
Az ülésen kiderült, hogy (tippünk: az ÁSZ által említett NJEA-PADME könyvelő) készített egy pénzügyi szempontú összehasonlító elemzést, „a befektetési szabályzat előírásait figyelembe véve”. Emellett „a PWC is készített független szakértői véleményt az Optima törlesztő-képességének elemzéséről a kötvénykibocsátásra vonatkozóan”.
A kuratóriumi tagok közül Bánkuty Tamás, mint a PADME igazgatója dicsérte az Optimát, amely „szinte az alapítás óta” kezeli az alapítványok befektetéseit. „Az alapítói vagyonuk jó helyen van, stabil hozamot garantál, és a működésük ennek kapcsán zavartalan. Nemcsak az alaptevékenység végzése biztosított, hanem a növekedés is. Összegezve a maga részéről ajánlja és támogatja a befektetést.”
Csizmadia Norbert szintén ezen a véleményen volt, ugyanakkor mint a PADME kuratóriumi elnöke, „azaz az Optima tulajdonosi képviselőjeként összeférhetetlenségét szeretné bejelenteni és tartózkodni kíván a szavazáson”.
Kardos Gyula vagyonellenőr ugyancsak támogatta a javaslatot, és felvetette, hogy lehetőség szerint kérjenek garanciát az ügyletre a PADME-tól. (tipp: Szemerey Szabolcs stratégiai igazgató) kijelentette, ezt megfontolásra érdemesnek tartja, de elengedhetetlennek tartja a javaslat jogi hátterének vizsgálatát. Az előterjesztéssel kapcsolatban további kérdés, hozzászólás – és vita – nem volt. Gaál József, Lezsák Sándor nem szólt hozzá a napirendhez. Az előterjesztést négy igen szavazattal, egy tartózkodás mellett (ez Csizmadia Norbert voksa kellett hogy legyen) fogadták el, ennek értelmében a kuratórium támogatja az Optima által kibocsájtott Optima 2031 vállalati kötvény 5 milliárd forint értékben történő lejegyzését, a felvetett garanciavállalás feltételeit pedig az alapítvány megvizsgálja.
Ebből látható, hogy a döntés igen gyorsan, vita nélkül lezajlott, fenntartásokat, esetleges kételyeket senki nem fogalmazott meg. Nagyon úgy tűnik, más befektetési lehetőség egyáltalán fel sem merült, mint az Optima kötvényei, az ülésre is csak ennek a társaságnak a vezetőjét hívták meg.
Az ÁSZ jelentéséből tudjuk, hogy ezután pár nappal, június 29-én írtak alá befektetési tanácsadási szolgáltatásra szerződést egy céggel, azonban ez a döntések meghozatalához a tagok részére „a kötvényekkel kapcsolatos információs összeállításon kívül semmilyen, a döntéshozatalt támogató elemzést, értékelést nem készített”.
„A befektetési döntések nem alapos előkészítettsége ugyanakkor nem vonja el a Kuratórium felelősségét a vagyonnal való felelős gazdálkodásért” – emelte ki a Számvevőszék.
A vagyonellenőr az egyes befektetési döntésekkel kapcsolatban véleményt nyilvánított, azokat támogatta. A kuratóriumnak viszont nem hívta fel a figyelmét arra, hogy a befektetések ilyen mértékű koncentrációja rendkívül nagy kockázattal jár – jegyezte meg az ÁSZ.
A PADME-vel való partnerség kérdése
Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök az ÁSZ-jelentésre 2025 márciusában tett észrevételei között kiemelte, hogy a kuratórium álláspontja az, hogy „a befektetési döntést a PADME Alapítvánnyal fennálló több mint tíz éves kiváló partnerségi kapcsolat, valamint számos egyeztetés előzte meg”, a kuratórium tagjai megismerték az Optima kötvények befektetési stratégiáját, „így tisztában voltak a befektetés felhasználásának céljával (hosszútávú, 10 éves befektetés), melyek a kötvényekre vonatkozó információs összeállításban részletesen bemutatásra kerültek”. Csizmadia hivatkozott arra is, hogy „az Optima mint professzionális vagyonkezelő társaság és az általa kibocsátott kötvény közvetlenül, illetve közvetve a Magyar Nemzeti Bank alapítói és bankfelügyeleti ellenőrzése alatt áll”.
„Az Optima kötvények jegyzésének körülményeit kizárólag az alapítványi egyetem és a jogelőd főiskola, valamint a Magyar Nemzeti Bank és a PADME Alapítvány évtizedes stratégiai együttműködésének tükrében lehet megítélni” – jelentette ki Csizmadia, megemlítve, hogy a PADME 48,5 milliárd forint pénzügyi támogatást nyújtott a jogelőd főiskolának és az alapítványi egyetemnek a megelőző tíz évben.
Ezek az érvek az ÁSZ szerint nem bizonyítanak semmit, azt válaszolták rá: a partnerségi kapcsolat/stratégiai együttműködés önmagában nem olyan körülmény, amely cáfolná azt a megállapítást, miszerint a döntéselőkészítés nem volt megalapozott.
A számvevőszék szerint ahhoz sem fér kétség, hogy a kötvény egy „könnyen pénzzé tehető befektetésként volt feltüntetve, holott a likviditása nem volt biztosított amiatt, hogy hosszútávra fektették be a vételárat”.
Összeférhetetlenség, személyi összefonódások
Az ÁSZ a Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök által bejelentett összeférhetetlenségre és tartózkodásra is kitért. Mint megállapították, az akkor hatályos alapító okirat alapján Csizmadia az alapítvány kuratóriumi tagja sem lehetett volna.
Ennek oka arra vezethető vissza, hogy az alapítvány által fenntartott egyetem az MNB által alapított PADME Alapítvánnyal közösen alapította meg a Budapest Centre For Long-term Sustainability Kft.-t, amelyet 2021. május 12-én jegyeztek be. Az NJEA alapító okiratának összeférhetetlenségi előírása szerint viszont nem lehet a kuratórium tagja az a személy, akinek ügyvezetésében olyan egyéb gazdasági szereplő van, amely szerződéses kapcsolatban áll az egyetemmel. Csizmadia Norbert a PADME kuratóriumának elnökeként értelemszerűen benne van a Pallas-alapítvány ügyvezetésében is, a PADME pedig az egyetemmel, mint az alapítvány által fenntartott intézménnyel létesített szerződéses kapcsolatot.
Mindezt az összeférhetetlenséget az alapító okirat módosításával szüntették meg három hét múlva (2021. július 20-tól), így Csizmadia Norbert maradhatott a kuratórium tagja (és elnöke).
Az 5,0 milliárd (és a 22,5 milliárd) forint értékű kötvénycsomag esetében kötelezettségvállaló nyilatkozatot a GTC Holding Zrt. vezérigazgatója – aki az Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója is volt egyúttal – 2021. július 2-án, illetve augusztus 13-án, valamint a PADME – mint az Optima egyedüli részvényese – nevében Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök és helyettese adott ki. Ebben kötelezettséget vállaltak arra, hogy szükség esetén az Optima-t olyan helyzetbe hozzák, illetve fizetőképességét biztosítják, hogy a kötvényekből eredő fizetési kötelezettségének eleget tudjon tenni.
2022 októberében változott a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény, mégpedig az összeférhetetlenségi előírás terén. A kuratórium viszont ezt a módosítást nem tartotta be. Az ÁSZ jelentése szerint a „kuratórium tagja, aki a PADME Alapítvány igazgatója is volt” – Bánkuty Tamásról lehet szó -, rendszeresen szavazott a befektetésekkel kapcsolatos döntéseknél, érintettségét nem jelezte a törvényben előírtak ellenére. A vagyonellenőr pedig nem hívta fel a kuratórium figyelmét a szabálytalanságra.
Az Állami Számvevőszék úgy véli, az Optima, a PADME és a Neumann János Egyetemért Alapítvány közti „személyi összefonódások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a Kuratórium az Alapítvány szervezeti érdekei elé a kötvényt kibocsátó érdekeit helyezte”.
Ezzel kapcsolatban Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök úgy védekezett, hogy a PADME és az NJEA „közötti személyi átfedések az évek alatt a közös érdekek megerősítését (és kivitelezését) segítették, az összeférhetetlenség nem állt és nem áll fenn”. Szerinte a kuratórium tagjainak függetlenségét igazolja például az is, hogy az állam képviseletében az innovációért és felsőoktatásért is felelős miniszter nevezte ki őket, a tagok személyében nem volt változás, és hogy a kuratórium egyébként a PADME-nél is érintett tagok (Csizmadia és Bánkuty) részvétele nélkül is tud érvényes döntést hozni. Csizmadia Norbert további érve az volt, hogy a feb tagjai és a vagyonellenőr független személyek a PADME kuratóriumától, márpedig a feb támogató állásfoglalása nélkül vagyoni kérdésekben az NJEA kuratóriuma nem hozhat érvényes döntést.
A polgármester felajánlása
Szemereyné Pataki Klaudia felügyelő-bizottsági tagként kapott tiszteletdíjával többször foglalkoztunk. A polgármester 2024-es vagyonnyilatkozata szerint „civilek, tehetséges fiatalok és hátrányos helyzetűek támogatására” használja fel a havi bruttó 1 millió 654 ezer forintot. Konkrétumokat viszont erről kérdésünkre sem közölt.
Viszont a június 25-ei kuratóriumi ülés jegyzőkönyvében találtunk ezzel kapcsolatban információt. Az egyik napirendi pont a Kopátsy Sándor közgazdász emlékére tervezett (és 2021 őszén elindult) tudásközpont volt, valamint a Kopátsy-ösztöndíj. A jegyzőkönyv szerint „Szemereyné Pataki Klaudia korábbi felajánlásával összhangban a tiszteletdíját szívesen felajánlja a Tudásközpont céljára. Kéri, hogy amint tudják fogadni a felajánlást, jelezzék az számára” – olvasható a jegyzőkönyvben. Annyi derült még ki, hogy a kuratórium megköszönte a felajánlást, azt egyelőre nem tudjuk, a tiszteletdíj valóban a tudásközpont működését segítette-e.
A tudásközpont küldetése az egyetem honlapján olvasható közlemény szerint Kopátsy Sándor „szakmai örökségének ápolása, az életmű megismertetése a hallgatókkal, az életműhöz kapcsolódó új tudás létrehozása, tehetséggondozás és ösztöndíjak nyújtása, valamint tanulmányi versenyek, konferenciák szervezése”. A Tudásközpont létrejöttét Kopátsy halálának első évfordulóján, 2021. november 8-án jelentette be az egyetem vezetése, s ekkor került átadásra a több mint 100 fő befogadására alkalmas Kopátsy előadóterem is.
Sorozatunk negyedik, utolsó részében a második és harmadik – 22,5 milliárd és 100 milliárd forintos – kötvényjegyzésről döntő felügyelőbizottsági és kuratóriumi ülések jegyzőkönyveinek érdekesebb részeit írjuk meg. Kitérünk arra is, hogy nem emelték végül öt főre a feb-tagságát, noha az elnök ezt kifejezetten kérte, és Szemereyné Pataki Klaudiának ezügyben volt is javaslata. Végül arról is szót ejtünk, mit láttunk (illetve nem láttunk) a 2024 januárja után készült jegyzőkönyvekben, miután döntés született a kötvények visszaváltásáról.
