Kecskemét utcáin (látszólag) szétszórtan itt-ott találhatunk nagy fémgömböket, amik első ránézésre maximum gyér utcai díszítésnek tűnhetnek. Közelről nézve azonban feltűnik a golyókra írva egy-egy bolygó neve is: merthogy ezek a gömbök igazából nem holmi rosszul elhelyezett parkolásgátlók, hanem az egész Naprendszerünk – persze az űr helyett Kecskeméten és 3,3 milliárdszoros kicsinyítésben – hívta fel a figyelmet az Index.
Kicsinyített Naprendszerek
A miniatürizált bolygórendszerek nem számítanak újdonságnak, világszerte találkozhatunk olyan kisebb-nagyobb modellekkel, amik méretarányosan és/vagy távolságarányosan kicsinyítik le univerzumunkat. Ilyen Ausztráliában a Solar System Drive, ami a világ egyik legnagyobb modellje, 38 milliós kicsinyítéssel vezeti végig az autópályán utazókat a Naprendszeren. Két filmes pár évvel ezelőtt a nevadai sivatagban épített fel 36 óra alatt egy 11 km hosszúságú – igaz, nem állandó – Naprendszer-modellt.
Ahhoz azonban, hogy ilyeneket lássunk, nem kell Ausztráliába mennünk, ugyanis Magyarországon is található két bolygórendszer-modell: az egyik a budapesti Népligetben, ahol a földön lévő táblák jelzik távolságarányosan (10 milliós kicsinyítésben), hogy hol lennének a bolygók, ha a világűr helyett a Népliget füvén hevernének. A 2D-s változat mellett a másik ilyen kicsinyített rendszer Kecskeméten található, ahol 3D-s Naprendszert tekinthetünk meg – ráadásul a többiekkel ellentétben itt nem modellek vagy táblák, hanem szobrok jelzik a bolygók helyét.
Kecskemét Naprendszere
A kecskeméti bolygórendszer 3,3 milliárdszoros kicsinyítésben mutatja meg a Nap és az ezredfordulón ismert bolygók méret- és távolságarányos modelljét. A kecskeméti Planetárium csillagásza, E. Kovács Zoltán szerint a városszerte kihelyezett bolygók története egészen egyetemista koromig nyúlik vissza, akkor a budaörsi kollégiumnál egy 50 méter hosszú folyosón készítettem egy méret- és távolságarányos bolygórendszer-modellt. Ennél 2 cm-es volt a Nap, így még a Plútó pont elfért a folyosó végén, de itt a bolygók csak kis papírlapra lyuggatott nagyon parányi lyukak voltak. Tükörrel kellett odairányítanom a folyosó világítását, hogy látszódjanak. Akkor rájöttem, hogy ehhez inkább egy város kell.
Ezért amikor E. Kovács 1986-ban Kecskemétre került, rögtön azon gondolkozott, itt hogyan valósulhatna meg a bolygómodell. Még az 1990-es évek végén nyertek is a Planetáriummal pénzt a projektre a Magyar Turizmus Rt-től, de a szigorú feltételeknek nem tudtak megfelelni, és a támogatás elúszott. Az ötletet azonban nem adták fel, E. Kovács így megkereste a Munkácsy-díjas szobrászművészt, Lakatos Pál Sándort, aki kezdetben nem akarta elvállalni a szobrok elkészítését, de aztán kihívást látva benne, nekifogott a munkának. Végül önkormányzati hozzájárulásból és a Planetárium önerejéből az ezredfordulóra pár év alatt elkészült a
TÍZ EGYFORMA SZOBOR, AMI UGYANAKKOR TELJESEN KÜLÖNBÖZŐ.
Mindegyik a Nap méretarányos kicsinyített mása, egy-egy szeletnyi kivágásban azonban elhelyezték a miniatürizált égitesteket, így a bolygók méretei a Naphoz és egymáshoz viszonyítva is megfigyelhetők. A fémgömb-szobrok a városban elszórtan találhatók, távolságban az egész nincs két kilométer. Helyileg a Naptól a Marsig a Városháza körül, a többi bolygó pedig a Planetárium felé vezető úton található – hogy részletesen hol, azt a planetárium oldalán is meg lehet nézni, de innen térkép is kérhető, ami magyarul és angolul (régebben pedig eszperantó nyelven is) leírja, merre találhatók a bolygók. Az elhelyezésnek a távolságarány megtartásán túl két fontos szempontja volt: Az egész táv maga ne legyen túl hosszú, viszont akkora legyen a kicsinyítés, hogy a(z így mákszemméretű) Plútó még jól látszódjon.
Utóélet
Megkérdeztük a kecskeméti utcákat járva a helyieket, mit tudnak a szobrokról, azonban sokak azt sem tudták, miről beszélünk. E. Kovács szerint valóban sok kecskeméti nem ismeri a bolygócsoportot, holott a csillagvizsgáló túrákat is szervez, illetve volt már, hogy külföldiek is betévedtek a Planetáriumba a bolygókat követve: köztük például egy kanadai amatőr csillagász is, akin keresztül végül a Magyar Csillagász Egyesület kapcsolatba került a kanadaival.
Kovács azt is elmondta, régen felmerült, hogy tájékoztató táblákat helyezzenek ki a bolygók mellé, azonban ezt a szobrász nem engedte, hiszen a bolygók nem természettudományos illusztrációk, hanem a város szobrai. Megkérdeztük azt is, mi a helyzet a Plútóval, néha levették és visszatették-e, amikor a Plútót bolygóból törpebolygóvá minősítették. Erkei szerint többek között pont azért, mert a Plútó nem egy modell, hanem a város szobra, így mivel az ezredfordulón még nagybolygónak számított, nem volt kérdés, hogy ezután is marad.
(Borítókép: Bődey János / Index)
