Érdemes lesz a keol.hu legújabb cikkét eltenni, és ha lesz majd könyv, kutatás, elemzés, amely a kecskeméti sajtó helyzetét vizsgálja, beemelni oda elrettentő példaként. A lap ugyanis lényegében a tájékoztatást kérte rajtunk számon. Azt, hogy teret adtunk a piaci panaszosok véleményének, majd utána teret adtunk a piacigazgató reakciójának.
Tettük ezt úgy, hogy a panaszosok levele alapján megírtuk, mit gondolnak ők a piacról, majd az igazgatói választ teljes terjedelemben közöltük. A klasszikus eset: megszólal mindkét fél, elmondhatta mindenki, ki mit gondol erről.
A legolvasottabb témánk lett azonnal a piaci helyzet, majd az a cikk, amelyben megírtuk, hogy a panaszok alapján a piac belépőt vezet be a nem viszonteladóknak a nagybani piacon. Egyetértve a panaszosok felvetésével. Az olvasottság nem véletlen. A KecsUP-ot a kezdetektől az vezérli, hogy olyan ügyeknek adjon teret, amelyek máshol nem jelenhetnek meg. Ez a téma exkluzív volt, a KecsUP-tól lehetett megtudni.
A Keol cikke úgy kezdődik, hogy nem igaz, amit írtunk, amely szerint „katasztrófális és siralmas a piac helyzete”. Pedig ilyet mi nem is írtunk. Mi idéztünk a panaszosok leveléből, ők írták ezt, mi pedig közöltük. Már az elején manipulál tehát a lap. Ez nem újdonság, más esetben is volt rá példa, hogy egy átvett hírt a saját írásunknak tüntettek fel, és próbálkoztak nevetségessé tenni minket (Vancsura István esete a Kúrián, amely a 24.hu cikke volt). Az, hogy a panaszosok véleménye esetleg jól cseng az ellenzéki füleknek, ahogy a Keol állítja, ugyancsak nem lehet a KecsUP hibája.
No tehát, a kezdeti manipulálás után szigorú ellenőrként felült ismét a Keol (korábban is volt példa rá) a „Kecskeméten minden rossz” vonatra (amire nyilván az ellenzék és a KecsUP is bérletet váltott), de gyorsan igyekszik cáfolni, hogy ez nem is így van. Amivel mintegy belöki magát a Kecskeméten minden jó vagonba.
Majd azt írja a Keol, hogy „Valaki kitalálja a hülyeséget, valaki pedig meg akar felelni ennek, és azt hiszi, hogy kielégítette vele az ellenzéket.”
Lövésünk sincs, mit ért a Keol hülyeségen, és milyen kielégítésről írnak, de túlzottan nem is lényeges. Az már inkább az, hogy a végső következtetése az, hogy a KecsUP miatt kell belépőt fizetni majd a nagybani piacon. Nézzék csak!
„Holott kétségtelenül éppen az ő szócsövük (ez a KecsUP-a szerk.) miatt kellene majd 300 forintot fizetni március 1-től.” – áll a cikkben.
Jól megkaptuk. Egy sajtó, amely közöl egy véleményt, majd erre a választ, pellengérre van állítva. Egy sajtó, amely tette a dolgát, és mindkét felet meghallgatta, és leírta, ki mit gondol erről, koncként van odalökve a vásárlók elé, hogy itt a bűnös, őt szidjátok a belépőért.
Ezért lehet?
A honlapok forgalmát összehasonlító piacvezető cég elemzése szerint a 10 hónapja üzemelő KecsUP az elmúlt 26 napban a Keol előtt járt. Vagyis: többen olvastak minket. Ez nyomasztó lehet egy sok éve működő sajtónak.
Ez a Keol az önkormányzati Kecskeméti Médiacentrum együttműködő partnere. Ez olvasható a hiros.hu fejlécében. Ami önmagában is érdekes. Egy közpénz milliókból üzemeltetett önkormányzati tulajdonú sajtó és egy elvileg piaci alapokon működő sajtó kéz a kézben. Ez az a Keol, amely az önkormányzati választás előtt a Facebook oldalának borítóképére a fideszes jelöltek arcképét tette ki. Van még kérdés?
Részünkről ennyit a Keolról. A továbbiakban a saját témáinkat visszük, és hozzuk az újabb és újabb ügyeket.
