Annak ellenére, hogy áradásszerű esőzések teszik járhatatlanná időről-időre Kecskemétet, és az elhíresült „mindig elduguló” aluljárót, attól még a csapadék éves átlagos mennyisége csökkenést mutat. Idén tavasszal az aszály sújtott, nyár elejétől pedig a lezúduló monszunszerű esőzések okoznak jelentős károkat. Tegnap is. Élő videóban közvetítettük, ahogy az aluljáróból kihúznak egy autót, amely a vízben maradt.
A klímaváltozást a legkönnyebben úgy értjük meg, hogy már most tapasztaljuk annak szélsőséges pusztításait. Például a csapadék eloszlása rendkívül egyenetlen, vagyis rövid idő alatt nagyon sok a lehullott csapadék mennyisége, de nő az aszályos napok száma és egyre gyakoribbak a nyári hőhullámok.
A klímaváltozás azonban újfajta társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásához vezet, a hőhullámok hatásaival szemben ugyanis nem egyformán ellenálló vagy sérülékeny a lakosság.
Magyarország területének 43 százaléka – ahol a jelenlegi lakosság 40 százaléka él – számít erősen vagy nagyon erősen sérülékenynek.
Az ember okozta klímaváltozással járó károk nagyon sok pénzünkbe kerül
Több mint százötven esetben kellett beavatkozniuk a kedd délután Bács-Kiskun megyén átvonuló vihar okozta károk miatt a tűzoltóknak – tájékoztatta a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője szerdán az MTI-t.
Bár vannak a világon politikai vezetők, akik tagadják a klímaváltozást és azt, hogy az emberiség egy részének túlzott fogyasztása hatással van a környezet drasztikus változására, attól az még tény, hogy a klímaváltozással járó károk egyre több pénzünkbe kerülnek.
Gondoljunk a növekvő forróság okozta mezőgazdasági aszálykárokra. A szélsőséges időjárási jelenségek ugyanígy veszélyeztetik az élővizeinket (tavak és folyók kiszáradása), az élővilágot, vagy az erdőinket. A viharral együtt érkező esőzések milliós károkat okoznak a lakókörnyezetünkben és saját tulajdonú építményeinkben. A hőhullámok hasonlóan veszélyt jelentenek a lakosság egészségi állapotára és jelentősen befolyásolják az életminőségünket.
Mit lehetne tenni azonnal?
Erre jó válaszokat sorol fel a város környezetvédelmi programja, aminek fontos feltétele, hogy megfelelő mennyiségű forrás is a rendelkezésre álljon.
- Hőszigetek mérséklése érdekében olyan nyílt terek, amik könnyen átszellőznek. Az egybefüggő nagy parkok kialakítása is kívánatos. És nem utolsósorban az árnyékolás technika és a párologtatás megvalósítása a köztereken.
- Kiemelten fontos a növénytelepítés és a faültetés. A fák nagymértékű párologtatásuknak köszönhetően csökkentik a nappali maximum-hőmérsékleteket, és így a városi klíma mérséklődik.
- Hőségriadó-terv kidolgozása. A kórházakkal és civil szervezetekkel történő együttműködés a kockázatok csökkentése érdekében.
- A felszíni parkolás arányainak csökkentése, a jégverésből adódó gépjármű káresemények visszaszorítása érdekében.
- A lakosság felkészítése a szélsőséges időjárási eseményekre és a klímaváltozás hatásaira.
- Az extrém esőzések kapcsán pedig azonnal felülvizsgálandó a települési csapadékvíz-gazdálkodás jelenlegi gyakorlata. És ezt követően készülhetne el egy új vízgazdálkodási terv.
Karbantartás nélkül nem megy
A felsoroltakon kívül pedig nem lehetne spórolni a karbantartáson. Amint azt a környezetvédelmi program is nyomatékosítja:
„A meglévő elvezető hálózatok megfelelő karbantartása, tisztítása elengedhetetlenül fontos karbantartási tervek alapján. Ehhez biztosítani kell a szükséges forrásokat az üzemeltetőnek. Mivel a települési vízkár 40-60 %-a karbantartás hiánya miatt történik.”
A víz elleni védekezésben két szempont kiemelten fontos. Vannak területek, ahol szükséges megoldani a csapadékvíz elvezetését. Itt megoldást jelenthetnek a záportározók és esőkertek kialakítása, valamint a vízáteresztő burkolatok használata. A második szempont a vízhiányos időszakok kezelése, amikor szükségünk van a vízre. Ennek egyik fontos eszköze a vízvisszatartás, valamint a használt vizek helyben tartása és hasznosítása (szürkevíz).
Nem kell belefulladnunk az aluljáróba – a klímaváltozás súlyosan érinti Kecskemétet
