fbpx

FRISS HÍREK

Valóra válhat a bajai álom, megyei jogú várossá nyilvánítanák Baját

- Advertisement -

Ki ne halotta volna már a bajaikat arról beszélgetni, hogy Baja város miért is nem emelkedik megyei jogú városi rangra. Ez az igény hosszú múltra tekint vissza, de legalábbis a második világháború utáni megyerendezésig. Baja korábban Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott, majd az 1950-es megyerendezés után került Bács-Kiskun megyéhez, miután Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéket összegyúrták.

Nemrég írtuk meg a kecsup-on azt, hogy az egyesült ellenzék jelöltje, Kiss László, aki a Baja központú Bács-Kiskun 6. számú körzetben indul, parlamentbe jutása esetén azt kezdeményezné, hogy legyen külön Bács megye és Kiskun megye. Az előbbinek pedig Baja lenne a központja, így emelkedve a dunai város megyei jogú várossá. Kiss szerint ez a bajaiknak azért lenne jó, mert sokkal nagyobb beleszólásuk lehetne a saját térségük jövőjének alakításába.

Önálló megye egyelőre nem lesz, de Baja megyei jogú város lehet

Semjén Zsolt benyújtott be a kormány nevében egy salátatörvényt, amiben szerepel, hogy az önkormányzati törvény módosításával megyei jogú várossá nyilvánítanák a 34 ezer lakosú Baját és a 28 ezres Esztergomot – közölte a 444.

Hasonló cikkünk:  Egy csomó drágítás jöhet Kecskeméten: ha megszavazzák, többet kell majd fizetni a nyugdíjas otthonokért, a gyermekétkeztetésért, az önkormányzati bérlakásokért is

Az indoklásban megemlítik, hogy Baja a kommunista „megyerendezés” során, 1950-ben veszítette el a korábbi Bács-Bodrog megye székhelyének szerepkörét. „Az életen azonban nem lehet erőszakot tenni: a jogfosztás ellenére a város a térségben élő közel 120 ezer ember számára továbbra is központi jelentőséggel bírt és bír a mai napig”. Esztergom esetében is az az elsődleges indok, hogy szintén az 1950-ben bekövetkezett közigazgatási változások „elszenvedője” volt, hiszen addig Szent István idejétől az azonos nevű vármegye székhelyeként szolgált.

Magyarországon 2006 óta 23 megyei jogú város van. Ezek között megtalálható valamennyi megyeszékhely (Budapestet kivéve) és öt további, leginkább 45 ezer fő fölötti város. (Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg).

Hogy a megyei jogú városi feladatokhoz mennyi forrás áll majd rendelkezésre és általánosságban milyen irányban halad vagy szűköl össze a magyarországi önkormányzatiság az egy másik írásunk témája lesz.

Mindenesetre gratulálunk a bajaiknak innen Kecskemétről is, ha rangot kap megyénk halászlé fővárosa!

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Egy csomó drágítás jöhet Kecskeméten: ha megszavazzák, többet kell majd fizetni a nyugdíjas otthonokért, a gyermekétkeztetésért, az önkormányzati bérlakásokért is

Nagy díjemelés-csomagról szavaz a kecskeméti képviselő-testület november 28-ai ülésén. Az előterjesztések már fent vannak az önkormányzat honlapján, ezeket átnézve...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...