Idén szeptembertől indulna, de már februárban kezdetét veszi a felkészülési időszak arra, hogy a pedagógusok új teljesítményértékelési rendszerét bevezessék a köznevelési intézményekben – derült ki a Népszavához eljutott újabb kormányzati koncepcióból.
A Belügyminisztérium (BM) készített tervet, amely szerint a pedagógusoknak, intézményvezetőknek minden évben át kell majd esniük egy belső értékelési folyamaton, ehhez tanévenként személyre szabott teljesítménycélokat is teljesíteniük kell, valamint több, a minisztérium által meghatározott kompetenciaterületen is meg kell felelniük. Akik a legjobban teljesítenek, pluszjuttatást kaphatnak, akik átlag alatti eredményeket érnek el, levonhatnak illetményeikből.
Az újra gondolt terv már „mérföldköveket” is tartalmaz, ami a bevezetést illeti. Lesz egy próbaidőszak, a mostani félévben körülbelül 40-50 intézmény bevonásával. Bemutatják az új rendszert a kiválasztott intézményekben, és meghatározzák a személyes teljesítménycélokat a pedagógusokkal közösen. Júniusban és júliusban lesz egy tesztértékelés a BM által megadott szempontok szerint, a tapasztalatok alapján pedig korrigálják a rendszert a szeptemberben tervezett éles bevezetésig. Az értékelés „pénzügyi következménye” (jutalom, vagy bérlevonás) azonban az új javaslat szerint csak a 2024 szeptemberétől induló értékelési időszaktól indulna.
A korábban meghatározott 20 százalékos limitet, ami a legjobban és a legrosszabbul teljesítő tanárokat érinti, módosították 25 százalékra. A pedagógusok 100 pontot érhetnek el összesen, ehhez három, személyes teljesítménycélt kell teljesíteniük (30 pont), valamint tíz kompetenciaterületen is értékelik őket (70 pont). Ilyen területek például az eredményesség, hatékonyság, terhelhetőség, szakmai minőség, munkafegyelem.
A koncepcióban általános elvárásokat is megfogalmaztak a tanárokkal, igazgatókkal szemben, ám a korábbihoz képest ezen is finomítottak, például már nincs benne a szövegben, hogy a pedagógus „viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”, vagy hogy az intézményvezető „a fenntartói elvárásokhoz igazodva” tervezze az iskolai munkát. Ellenben a tervezet új változatában az szerepel, hogy az intézményvezető teljesítménycéljainak kell illeszkednie a fenntartó „írásban rögzített elvárásaihoz”.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) továbbra is tiltakoznak az új teljesítményértékelő rendszer mostani formában történő bevezetése ellen, szerintük feszültségeket okozhat a tantestületekben, egymás ellen fordíthatja a pedagógusokat. Levelet is írtak az Európai Bizottságnak és az Európai Parlament frakcióinak, amelyben felhívták az uniós döntéshozók figyelmét, hogy a magyar kormány nem tesz eleget a szélesebb körű szakmai és társadalmi egyeztetésre vonatkozó uniós vállalásainak, az új pedagógus teljesítményértékelési rendszerről sem volt semmilyen szakmai és társadalmi egyeztetés.
Az érdekképviseletek azt kérik, az Európai Bizottság és a Parlament „vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a magyar kormány uniós támogatásokból ne vezethessen be olyan teljesítményértékelési rendszert és olyan bérezést (béreltérítést), amely tovább rontaná a magyar közoktatás már eddig is siralmas állapotát”.
