fbpx

FRISS HÍREK

A magyarországi vízvezeték-hálózat állapota kritikus

- Advertisement -

Február 14-én tartotta ülését az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, ahová meghívott kapott Lantos Csaba energiaügyi miniszter is. Az eseményre azonban sem a miniszter, sem a grémium kormányoldali tagjai nem mentek el, így a bizottság érdemben nem tudott foglalkozni a meghirdetett napirendi pontokkal: a debreceni akkumulátorgyár-beruházással és az országos ivóvízhálózattal. Ez utóbbi azért is fontos lenne, mert a magyar háztartások 92 százalékát kiszolgáló víziközműrendszer állapota közelít a katasztrofálishoz.

Az ellenzéki képviselők és a meghívott civilek hiába firtatták, hogy a nyilvánosan elérhető adatok alapján Magyarországon a hálózati vízveszteség átlagosan 21 százalék, de van ahol az ivóvíz 60 százaléka tűnik el a rendszerből. A hazai vízvezetékrendszer felújítási ciklusa átlagosan 271 év, ám akad olyan szakasz, amelynek teljes cseréje a jelenlegi ütemben 25 ezer évig tartana, miközben a vezetékek átlagos élettartama alig 60-100 év.

Az adatok nem minisztériumi összefoglalókból, vagy a vizes infrastruktúrát felügyelő Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nyilvánosan elérhető adatbázisaiból származnak, hanem a Víz Koalíció civil hálózat tanulmányából tudhatóak meg, a több mint 30 regionális ivóvízszolgáltató cégtől részben közadatigényléssel beszerzett 2020-as adatok alapján aktív vízműves szakemberek segítségével tavaly elkészült dokumentum jelenleg az egyetlen nyilvánosan elérhető jelentés a víziközműhálózatról.

A lokálisan több helyen tapasztalható csőtörések és egyéb hibák csak rendszerszinten kezelhetőek – ismerték fel a lakosok, így kezdtek közösen szervezkedni. Homoki Andrea, az Eleven Gyál és Eleven Vecsés nevű lokálpatrióta szervezetek alapítója elmondta:

„A Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezési programjának keretében 2021 őszén létrehozott Víz Koalíció alapítói már korábban szembesültek azzal, hogy nem kapnak hiteles információt a helyi ivóvízhálózatról, ezért is volt fontos, hogy minden fellelhető adatot összegyűjtsünk.”

A Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia készítői tisztában vannak azzal, hogy

  • az ivóvízellátó rendszerek közel 56 százaléka túlnyomóan kockázatos állapotú, ezek 45 százaléka a műszakilag hasznos élettartamukon túl van;
  • a felújításokra és pótlásokra (rekonstrukciókra) fedezet biztosítása szükséges;
  • és a víziközművagyon rekonstrukciója egyre nagyobb finanszírozást igényel.
Hasonló cikkünk:  Hidrogénbusz Kecskeméten, szerelemszülte lakópark Miskolcon, óvóhelyet nyitnak Veszprémben, útszéli sziklák Szombathelyen

A Víz Koalíció ugyan többször is próbálkozott, a területet felügyelő MEKH-től nem érkezett érdemi válasz arra a kérdésre, hogy van-e naprakész vagy akár korábbi állapotot rögzítő elemzésük az országos hálózatról. A Víz Koalíció tanulmányára hivatkozva állították a civilek, hogy a jelenlegi ütemben haladva akad olyan szakasza a hálózatnak, amelynek felújításával a következő évezredben sem készülnének el. A tanulmány leírja:

„A vezetékhossz és az összes vezetékhossz hányadosa megmutatja, hogy az adott évben a hálózat mekkora hányada került felújításra, illetve ennek reciprok értéke jelzi, hogy a 2020. évi tényleges felújítás ütemében a teljes rendszer felújítása mekkora időtávon (év) belül kerül megvalósításra. Az ivóvízellátó hálózatokban üzemelő különböző csőanyagoknak eltérő a hasznos élettartama (30-100 év), amely nem azt jelenti, hogy ezt az időt elérve a cső használhatatlanná válik, de szignifikánsan megnőhet a meghibásodások száma, ezzel együtt az üzemeltetési költsége. A szakszerű üzemeltetés esetén és a szolgáltatás díjában képződő felújítási források biztosításával célszerű a hasznos élettartamon belül a felújítást elvégezni. Amennyiben a felújítási ciklus jelentősen megnő, úgy üzemeltetési nehézségek léphetnek föl és az ellátásbiztonság jelentősen lecsökken.”

A helyi szolgáltatást biztosító vízművek erőn felül próbálják menteni a menthetőt, de a saját erőből történő fejlesztéseikhez szükséges forrásokat lenullázták, így egyes, szakmai berkekből származó becslések alapján mintegy 1000-3000 milliárd forintnyi összeg hiányzik a rendszerből ahhoz hogy számottevő javulást lehessen elérni.

A Víz Koalíció tagjai ezért úgy döntöttek, hogy a márciusi Víz Hete alkalmából maguk keresik majd fel Lantos Csabát, a jelenleg illetékes energiaügyi minisztert, hogy ha még nem értesült volna róla, akkor személyesen is szembesítsék a az általuk feltárt rendszerszintű problémákkal.

via Qubit

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Negyvenöt évet dolgozott a kecskeméti nyugdíjas, mégsem vehet kedvezményes buszbérletet

Múlt hét szerdán beszámoltunk róla, hogy helyi civil aktivisták szerint nincs minden rendben Kecskemét közösségi közlekedésével, ezért igyekeznek megreformálni a...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...