Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint jogosan hezitál a magyar parlament Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásával kapcsolatban. Az About Hungary oldalon fejtette ki gondolatait:
- Svédország folyamatosan aláássa a kapcsolatokat,
- omladozik az erkölcsi felsőbbrendűség trónja,
- hiányzik a figyelem és a tisztelet.
Az államtitkár szerint Svédország esetében „bőséges mennyiségű sérelmet” kell feldolgozni, mielőtt a NATO-tagfelvételét ratifikálnák. „Miközben pusztít az ukrajnai háború, a folyamatos viszálykodás lyukakat üt Európa korábbi biztonságának szövetén” – fogalmazott.
A svéd képviselők többször is előszeretettel támadták Magyarországot diplomáciai eszközökkel, és ezzel politikai befolyásukat a „magyar érdekek sérelmére” használták. Svédország esetében nem „a brüsszeli bürokraták szokásos beavatkozásáról” van szó, és a probléma nem is korlátozódik a „svéd baloldalra” – írta Kovács a miniszterelnök politikai igazgatójaként működő Orbán Balázs gondolatait kölcsönözve.
Már évek óta fennálló, nyíltan ellenséges hozzáállásról van szó Kovács szerint, példaként Ulf Kristensen jobboldali miniszterelnök 2021-es kijelentését említi, amely szerinte úgy szólt: az EU-nak meg kell törnie Magyarországot, azaz nyomást kell gyakorolnia a kormányra és támogatnia kell az erősödő ellenzéket.
A példák „vélt erkölcsi felsőbbrendűséget sugallnak, ami a legjobb esetben is nevetséges”, mert nem az „idegengyűlölő” magyar állam, vagy annak „elnyomó rendszere” volt az, amelyik Svédország NATO-felvételi tárgyalása közepén elégette a Koránt – amit egy radikális jobboldali, iszlám- és bevándorlásellenes dán-svéd aktivista tett egy tüntetésen. Nem Magyarország volt, amelyik ezt a „minden emberi értelemmel szembeni provokációt” azzal mentegette, hogy ez a „szabadság kifejezése” – hangsúlyozta az államtitkár.
A magyar kormány azért tartotta szükségesnek, hogy parlamenti delegációt küldjön Svédországba, mert „az országaink közötti kapcsolatok az évek során megromlottak, ami a szakadék áthidalását még nagyobb kihívássá teszi ezekben a nehéz időkben” – fogalmazott Kovács. A svéd kormányt azonban Kovács szerint ez nem érdekli, ezért minősítették illetékeseik „zsarolási taktikának” a magyar kormány tárgyalási szándékát.
Amíg „nem kezdenek változtatni a hangnemükön, és nem segítenek begyógyítani a sebeket”, addig figyelembe véve Törökország aggodalmait is, nem maradt sok mozgástér Svédország számára – véli az államtitkár.
via 24.hu
