Kovács-Dandi Csilla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem perinatális szaktanácsadó hallgatója Facebook-oldalán azt írja, hogy a 2015 és 2021 közötti időszakban végig 6-11%-kal volt több a császármetszések aránya Kecskeméten az országos adatokhoz viszonyítva. Ez a tendencia 2020-ban érte el a csúcsát 52,29%-kal, 3054-es születésszám mellett. Vagyis volt olyan év, amikor a gyerekek több mint fele nem természetes úton született a városban.
Ez azt jelenti az év 365 napjára vetítve, hogy átlag napi 4 császármetszés történt ebben a két évben. Viszonyításképp: mindeközben a 2021-es országos átlag 40,63% volt. Ha pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlását vesszük alapul, amely szerint 10-15 százalék volna az ideális, még súlyosabbnak tűnik a helyzet.
Kovács-Dandi felhívta a figyelmet – ez a beavatkozás „nem egyszerű és nagyszerű, gyors és biztonságos. Számos komoly kockázata van az anyára, a gyermekre, és a későbbi gyermekvállalásra nézve”. Ennek fényében is magas ez az arány, amely mögött biztosan állnak indokolatlanul végzett császármetszések is.
2021. februárjában a Másállapotot a Szülészetben aktivistacsoport panasza nyomán vizsgálat indult a Bács-Kiskun Megyei Kórház szülészetén, miután sokan arról számoltak be, hogy a szülészeten a pozitív koronavírustesztet produkáló nőkön automatikusan császármetszést végeztek annak ellenére, hogy ezt a Nemzeti Népegészségügyi Központ állásfoglalása szerint sem indokolta semmi.
Keszler Viktória, a Másállapotot a Szülészetben aktivistája a kecskeméti friss adatokra reagálva azt mondta: „Azt nem hiszem, hogy a kecskeméti szakemberek rosszabbak lennének, mint máshol, de az látszik, hogy a császár-prevenció itt nem prioritás. Az ilyen fokú túlzott medikalizáció veszélyezteti a nők egészségét”. – Szerinte a felesleges beavatkozások csak – jó esetben elkerülhető – szenvedéssel járnak a nőknek.
A nemzetközi és a hazai adatok is emelkedést mutatnak a civilek szerint, a császármetszések egy részét pedig nem feltétlenül egészségügyi okból végzik. Sokszor inkább olyan „praktikus” okai vannak, mint a tervezhetőség, kontrollálhatóság, időtakarékosság, orvosi és jogi védelem, a szolgáltatói szempontból vett jobb ár-érték arány. De ritkább esetben akár az is állhat a háttérben, hogy például egy faros vagy egy ikres hüvelyi szülés kísérésére nincs felkészülve az ellátó személyzet.
Mivel nem létezik a magyar ellátórendszerben a császármetszésre vonatkozó érvényes szakmai irányelv, a civilek szerint döbbenetes, és orvosszakmai indokokkal nehezen magyarázható különbségek láthatók az egyes kórházak gyakorlatai között, holott a tudományos evidenciának nem kellene változnia kórházanként.
via Mérce
