Szeptember 29-ig kell eldönteniük a pedagógusoknak, akarnak-e az új státuszban, az új szerződésük szerint dolgozni. Szeretnénk bemutatni a kecskeméti helyzetet: a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok milyennek látják az új szerződésüket, kívánnak-e eszerint dolgozni, kell-e számolni az egyes tantestületeknek kollégák távozásával.
Mint ismert, július 4-én fogadta el az Országgyűlés 136 kormánypárti igen szavazattal a „pedagógusok új életpályájáról” szóló törvényjavaslatot, amit a köznyelv státusztörvényként ismert meg, a kritikusabb szakszervezetek pedig bosszútörvénynek neveznek. A köztársasági elnök két nap múlva alá is írta és ki is hirdette.
A pedagógusok számára a legfontosabb dátum 2024. január 1. – ettől az időponttól alakul át a jogviszonyuk köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, ha korábban nem jelezték azt a szándékukat, hogy nem kívánják az átalakulást. További fontos dátum az idén szeptember 15-29. közötti időszak, mert ekkor kell jelezni azt, ha a pedagógus nem kíván az új státuszban dolgozni (ha ez a helyzet, akkor fel fogják menteni, vagyis a jogviszonya megszűnik).
Az oktatásban dolgozóknak a státusztörvény alapján írt új szerződésüket szeptember 15-ig kellett megkapniuk. Ebben arról is tájékoztatni szükséges a pedagógusokat, hogy mi lesz az érintett várható munkaköre, munkaideje, besorolása, várhatóan mikor fog kezdődni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya, mennyi lesz a havi illetménye és rendszeres illetménypótlékai, az egyes feladatokért járó megbízási díja, mi lesz a munkavégzésének várható helye, határozott vagy határozatlan időre szól-e a jogviszonya (ha határozott, mikor szűnik meg).
A törvény – néhány kivétellel – minden nevelő-oktató munkát végzőre vonatkozik. A törvény meghatározása szerint nevelő-oktató munka az „óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás”.
Mint a TASZ tájékoztatójából kiderült, a törvény három kivételt tesz:
– Aki egyházi szolgálati jogviszonyban dolgozott, az továbbra is maradhat ebben (az egyházi szolgálati jogviszony nem azt jelenti, hogy a pedagógus egyházi fenntartású intézményben dolgozik, hanem azt, hogy egyházi szervezet – például szerzetesrend vagy egyházmegye – foglalkoztatja).
– A nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörök egy része munkaviszonnyá alakul (nem köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá).
– Az óraadók továbbra is dolgozhatnak megbízási szerződés keretei között.
A státusztörvény elfogadása előtt is létezett tanárhiány, viszont a törvény súlyosbíthatja ezt a helyzetet. A kormány nem aggódik. A Telex cikke szerint Rétvári Bence államtitkár szerint „semmi rendkívüli változás” nem történt a tanárok létszámában, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig azt mondta: az országban nincs tanárhiány. Szerinte „az nem igaz, hogy ezrek hiányoznának, mert a gyerekek száma csökkent: a tanárok száma nem, vagy kismértékben, a gyerekek száma nagymértékben csökkent”.
Mi most a kecskeméti helyzetet szeretnénk bemutatni. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy város iskoláiban és óvodáiban:
– az egyes pedagógusok és kollektíven a tantestületek, dolgozók miként élik meg ezt az egészet;
– a pedagógusok mikor kapták meg és milyennek tartják új szerződésüket, szerintük mi a negatív és mi a pozitív változás a korábbiakhoz képest;
– az egyes iskolákban, óvodákban hány pedagógus tervezi a távozást, azaz nem kíván az új státuszban dolgozni, és ez mennyire teremthet nehéz helyzetet;
– milyen a hangulat az intézményekben, tantestületekben, mennyire téma ez az egymás közötti beszélgetésekben.
Mindezt természetesen akár név nélkül is (esetleg az intézmény feltüntetésével) megírhatják nekünk a szerkesztoseg@kecsup.hu email címre. A levél tárgyához kérjük írják oda: Mi lesz a pedagógusokkal Kecskeméten? A témára vissza fogunk térni.
