80 éves Grosán Pál testnevelő tanár, edző, szenior világbajnok atléta. Kecskeméten született 1939. július 10-én. Általános iskoláit szülővárosában végezte, majd tanulmányait a Kiskunfélegyházi Állami Tanítóképzőben folytatta. Később a Testnevelési Főiskola tanári és edzői szakán is sikerrel diplomázott. Néhány évig Nyárlőrincen és Izsákon tanított, majd 1966-ban Kecskemétre, a Leninvárosi Általános Iskolába helyezték és nyugdíjba vonulásáig, 2004-ig az intézmény testnevelő tanára volt. Nevéhez fűződik az országosan ismertté vált mindennapos testnevelés rendszerének kidolgozása és bevezetése.
205 éve, 1814. július 10-én született Heszlényi József építész. Iskoláit Szegeden és a budai bölcsészkari egyetemi intézetben végezte, oklevelét 1838-ban szerezte. Ezután visszatért Szegedre, és előbb ácsmesterként, majd építőmesterként dolgozott. 1845-ben az alakuló Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese, 1848-ban a külső nagytanács tagja, választott polgár, majd a palánki kerület városi képviselője lett. Világos után Hoffer Károly építésszel megalapította a „Hoffer és Heszlényi” építési vállalatot, amely többek között a szegedi Rendező Pályaudvart, valamint a nyári színkört és az ebből alakított téli színházat építette fel, utóbbiakat a Szegedi Jótékony Nőegylettel karöltve. Ő építette a piarista gimnáziumot és rendházat, valamint az áthelyezett Rozália kápolnát is. 1863-ban a Szegedi-Csongrádi Takarékpénztár igazgató-választmányi tagjává választották. 1879-ben a nagy árvíz idején 30 menekültről gondoskododott. Több háza volt Szegeden, melyek az árvizt is túlélték. Kecskemétről nősült, neje Gömöry Terézia volt. 1895 márciusában hunyt el.
(Forrás: *Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez)
75 éve, 1944. július 10-én Kecskeméten hunyt el Hetessy Kálmán református lelkész. 1882. december 15-én Drávafokon született. Középiskoláit Kunszentmiklóson, Kiskunhalason, a jogot a kecskeméti jogakadémián és Kolozsváron, a teológiát Budapesten végezte. Kiskunfélegyházán, majd Ókécskén volt lelkész. A kecskeméti egyházmegye 1916-ban megválasztotta jegyzőnek, 1917-ben pedig lelkészi főjegyzőnek. 1918-tól egyházkormányzói lelkész, később egyházkerületi tanácsbíró és jegyző, majd egyetemes zsinati képviselő volt. Működése alatt szervezték meg a Református Tanítóképző Intézetet, épült fel a református bérpalota, a lakiteleki és a ménteleki templom. Tagja volt Kecskemét törvényhatósági bizottságának, a Kálvineum országos lelkészárvaintézet igazgatótanácsának, az Országos Lelkész Egyesület választmányának, az Országos Tanítói Árvaház felügyelőbizottságának, a Madas-árvaház igazgatóságának, a Protestáns Egyesület és a Kecskeméti Kaszinó választmányának, és az Első Kecskeméti Részvény-nyomda igazgatóságának. 1914-ben Illyés Kálmán kiskunfélegyházi lelkésszel együtt megalapította a kecskeméti egyházmegyei reformátusok lapját.
