A kormány célja, hogy csak olyan dolgozzon állami intézményben szakdolgozóként, akit az egészségügyi szolgálati jogviszony törvénye alapján az adott intézmény alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a kórházak többségében megszüntették a bérnővérek alkalmazását.
A bérnővérek olyan egyéni vállalkozók, akik főállásukon kívül más kórházakban is dolgoznak, vagy nincs főállásuk, hanem közvetítőn keresztül mennek oda, ahol éppen kellenek, és annak a cégnek számláznak, amelyik kirendeli őket adott kórházakba. Előnye, hogy órabérben jobban lehet vele keresni, hátránya, hogy nem jár fizetett szabadság és betegállomány.
Az ápolók 10-12 százalékát tették ki a bérnővérek, főleg a fővárosban volt nagy szükség rájuk. Több részből tevődik össze, hogy miért lehetetlenítik el az alkalmazásukat. Hozzájárult a katatörvény változása, másrészt a kormány régóta tudatosan szeretné beterelni a bérnővéreket az egészségügyi szolgálati jogviszony alá, amit 2021 márciusában vezettek be. Az új szolgálati jogviszony a nővéreket érintette a legrosszabbul, mert az ő bérük az orvosokéval ellentétben nem emelkedett, viszont sokan úgy érezték, a munkaterheik növekedtek.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője szerint „a cél az lenne, hogy több főállású munkavállaló dolgozzon az egészségügyben, így jobban lehetne számolni velük”. Úgy véli, hogy mindenkinek jó, ha olyanok dolgoznak a kórházakban, akikkel megbízhatóan lehet tervezni. Emellett a főállású munkavállalók sem örültek annyira a bérnővérek alkalmazásának, mert azt gondolták: mivel ők a kórházak alkalmazottai, így végül a nagyobb felelősség és így a több teher az ő vállukat nyomja – tette hozzá a szakszervezeti vezető.
Az ösztönözte a nővéreket, hogy bérnővérek is legyenek, mert nem volt elegendő a fizetésük, a bérnővérek órabére pedig magasabb az adott kórházban teljes állásban alkalmazott kollégáikénál. Az órabér különbsége pedig bérfeszültséget okozott a kollégák között.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint „a napi ellátást csak a bérnővérekkel tudták megszervezni”. A bérnővérek alkalmazására az egészségügyben jelen lévő humánerőforrás-hiány miatt volt szükség, ugyanis az egészségügyben hetente 48 óra a ledolgozandó munkaidő, de ezen felül még 12 órát vállalhatnak önként a szakdolgozók, így tehát összesen heti 60 órát dolgozhatnak.
Soós Adrianna szerint nem érhette meglepetésként a kórházakat a bérnővéri rendszer szigorítása, már most látszik a negatív hozadéka. Több kórházban is vannak olyan osztályok, amelyek már kisebb kapacitással működnek a bérnővérek nélkül. Például a budapesti Szent János Kórházban a kardiológián kívül a gasztroenterológiai, az endokrinológiai és anyagcsere, és a neurológiai osztályok se tudnak teljes kapacitással üzemelni.
A kórház a bérnővéri rendszer átszervezésére hivatkozott: „2024. január 1-től betegbiztonsági okokból munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül nem biztosítható az ápolási képesség. A szabályozásnak megfelelően intézményünk az elmúlt egy évben számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy minél kevesebb vállalkozó és személyes közreműködő bevonásával szervezze meg a betegellátást, jelentősen csökkentettük a közreműködői óraszámot” – írták.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) úgynevezett kijelölő határozakat töltött fel honlapjára, amik szerint ha egy kórház nem tudja ellátni a feladatait, akkor kijelöli, hogy mely intézmények veszik át a feladatait. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő egy Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy az átszervezések miatt valószínűleg növekedni fognak a várólisták, hiszen a kieső kórházak terhét más helyek veszik át.
Takács Péter egészségügyi államtitkár nem ilyen borúlátó, szerinte az év végi, év eleji szabadságolások miatt van egyes kórházi osztályokon kapacitáscsökkenés. Elmondása szerint általában az aktív fekvőbetegosztályok 60-65 százalékos kihasználtsággal működnek, azaz beteg nem marad ellátatlanul.
via Telex
