Úgy építkeznek a déli iparterületen az idetelepülő beszállítók, hogy gázolajgenerátorokkal állítják elő a villamos energiát – mondta Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester a szeptemberi közgyűlésen. Hangsúlyozta, az ipar nagyon fejlődik Kecskeméten, de ha nem tudja az MVM árammal kiszolgálni, az komoly versenyhátrányt jelent a városnak.
A közvilágítást vizsgáló bizottság jelentése is napirenden szerepelt a szeptember 12-ei képviselő-testületi ülésen, de mielőtt a témát tárgyalni kezdte volna a közgyűlés, Szemereyné Pataki Klaudia „ellopta a show-t”, és pár perces beszédében több érdekes és súlyos kijelentést tett (a bizottság munkájára és javaslataira terveink szerint egy következő cikkben térünk ki).
Mint a polgármester felvezetésként elmondta, „ugyan másik körben, de elég szoros tárgyalási folyamaton” van túl, ami szintén érinti a közvilágítás lakosság által erősen igényelt továbbfejlesztését. Véleménye szerint nem az a fő kérdésük e téren a kecskemétieknek, „hogy a lumenokat, luxokat számoljuk”, hanem hogy „hol tudunk, mikor tudunk új területeket behúzni a közvilágításba” például Máriahegyben, Felsőszéktón, Felsőcsalánosban, és „lehetne sorolni tovább a külterületi részeket”.
50 százalékkal több áramot használ fel Kecskemét, mint 2010-ben
Két adatsort mutatott be Szemereyné a közgyűlésen (a KTV közvetítésében 40:40-től láthatók).
=> Mint a polgármester elmondta: 2010 óta a város energiaigénye majdnem a duplájára emelkedett. A grafikont alaposabban megnézve:
- 2010-ben a Kecskeméten szolgáltatott összes villamosenergia-mennyiség körülbelül 370 ezer MWh (megawattóra) volt (ebben az adatban minden szektor benne van, a lakosság és az ipar, a szolgáltatások is).
- Innentől a kecskeméti villamosenergia-fogyasztás 2019-ig folyamatosan emelkedett, egészen 571 ezer MWh-ig, azaz nem a két-, hanem inkább a másfélszereséig – persze ez is óriási mértékű ugrás.
- 2020-ban – több mint valószínű, hogy a Covid miatt – visszaesett Kecskeméten az áramfogyasztás 543 ezer MWh-ra, a pandémia második évében ismét emelkedett (561 MWh), a 2022-es adat ismét alacsonyabb (548 ezer MWh).
Hogy a grafikont jobban lehessen látni, a bemutatott adatok alapján mi is elkészítettük.
Fontos hangsúlyozni, hogy a növekedést döntő részben egyértelműen a vállalati szektor okozza. A lakossági áramfogyasztás is emelkedik, de sokkal kisebb mértékben.
- A város klímastratégiájában a lakossági áramfogyasztásról 2021-ben közölt grafikonon szinte alig látható a változás 2012 és 2018 között. A szövegből azért kiderül, hogy a lakóépületek villamosenergia-felhasználása 7,8 százalékkal bővült, ami összefüggésbe hozható a nyári extrém meleg miatti fokozottabb légkondi-igénybevétellel, és ez a tendencia vélhetően a következő években is érvényesül. A lakosság áramfogyasztása így is „csak” körülbelül 110-120 ezer MWh Kecskeméten, ami jóval elmarad a megyeszékhelyek közel 200 ezer MWh-os átlagától.
A város összes áramfogyasztása döntően – csaknem 80 százalékban – a vállalati szektorhoz köthető. Kecskemét elmúlt másfél évtizedben fokozódó villamosenergia-igényének a hátterében – erre a klímastratégiában is rámutatnak – a Mercedes-gyár és az egyéb ipari üzemek olyan beruházásai állnak, amelyekkel a kapacitásukat kívánják bővíteni és a termelésüket növelni.
- Ha az éves összes áramfogyasztás (lakosság + ipar + minden más) egy főre jutó átlagát vesszük, akkor Kecskemét egyre inkább „előretör” a megyeszékhelyek között. 2021-ben ötödik volt Székesfehérvár, Szombathely, Miskolc és Tatabánya után.
=> A polgármester kitért arra is, hogy a naperőművek, a napelemparkok és a lakossági napelemek által hálózatra kiadott árammennyiség „szépen beindult” (a mutatott grafikon szerint a 2014-es alig 6 ezer MWh 2022-re 48 ezer MWh-ra nőtt, „csak ugye ahhoz, hogy egyáltalán a hálózat ezt tudja fogadni, arra alkalmassá kell tenni” – fogalmazott).
Kecskemét „fehér folt”, „két légi kábelen lóg” az áramellátása
Szemereyné azzal folytatta, hogy 2016-ban a Modern Városok program keretében a városvezetés „hálózatkapacitás-korszerűsítési és -növelési forrást” kért (a polgármester és az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt együttműködési megállapodásban egész konkrétan az állt, „a kormány segítséget nyújt Kecskemét infrastruktúrájának fejlesztéséhez, amely magában foglalja a villamosenergia-ellátás minőségének javítását, a közút- és vasúthálózat fejlesztését”).
A polgármester úgy fogalmazott, a villamosenergia-hálózatban „Kecskemét egy fehér foltot képvisel a térségével együtt, két légi kábelen lógott és még lóg a mai napig is a város ellátása, miközben mind a lakossági, mind az ipari igények a duplájára növekedtek” (ez – mint fentebb kifejtettük – túlzás, de valóban jelentősen megemelkedett a felhasznált áram mennyisége).
Szemereyné szóba hozta a Albertirsa–Kecskemét között tervezett, 57 kilométer hosszú 400 kV-os (kilovoltos) nagyfeszültségű távvezetéket, ami korábban rengeteg vitát, tiltakozást váltott ki (néhány cikk itt olvasható: Index, Átlátszó, 444).
A távvezetékkel a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) albertirsai transzformátorállomását a kecskeméti új állomással kötnék össze. Mindezt hasonló érvekkel indokolták, mint amelyekről a kecskeméti polgármester beszélt: „a régió jelenleg rendelkezésre álló ellátási rendszere a várható intenzív fogyasztásnövekedést már nem lesz képes kielégíteni, ezért a megfelelő ellátásbiztonság hosszú távú fenntartása érdekében a beruházást meg kell valósítani, és a távvezetéket üzembe kell helyezni” – válaszolta a Mavir még 2017-ben az Indexnek.
Még a bíróságon a nagyfeszültségű távvezeték ügye
Csakhogy a távvezeték Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda, Cegléd, Csemő, Nyársapát, Nagykőrös, Kecskemét és Városföld külterületeit érintve több tanyás térségen keresztülhaladt volna, és az ott lakók, valamint az őstermelők, a gazdálkodók ennek nem örültek.
Nemtetszésüknek számos formában hangot is adtak: tiltakozó Facebook-oldalakat hoztak létre ezres tagszámokkal, helyi fórumokat vagy demonstrációkat tartottak, aláírást gyűjtöttek. Volt olyan civil szervezet – az Erős Vidék Mozgalom –, amely pert nyert a fővárosi kormányhivatal ellen a távvezeték ügyében. Voltak elmozdulások az ügyben: a 28 méteres biztonsági sávot megnövelték, és a módosított nyomvonal már 200 méterre futott majdnem minden lakott tanyától. De az építkezés egyelőre nem kezdődött el.
Az érintett lakók, tanyatulajdonosok a távvezetéknek több okból sem örültek. Például mert nem túl bizalomgerjesztő látvány egy hatalmas torony, és leértékelődik miattuk az ingatlanuk. Tartottak attól is, hogy káros hatással lesz a mezőn legelésző állatokra, emellett azt az érvet is gyakran hangoztatták, hogy a nagyfeszültségű távvezeték közelsége növelheti a rákos megbetegedések esélyét.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – a honlapján olvasható tájékoztató szerint – már körülbelül harminc éve kutatja az elektromágneses mezők hatásait az emberi szervezetre.
„Az eddigi eredmények sok ellentmondást tartalmaznak, de nem találtak nagymértékű kockázatnövekedést a rák esetében sem gyermekeknél, sem felnőtteknél. Számos epidemiológiai tanulmány azt sugallja, hogy kismértékben megnövekszik a gyermekkori leukémia kockázata, ha alacsony frekvenciájú mágneses tereknek van kitéve otthon. A tudósok azonban általában nem jutottak arra a következtetésre, hogy ezek az eredmények ok-okozati összefüggést jeleznek a mezőnek való kitettség és a betegségek között. (…). A legtöbb tudós és klinikus egyetért abban, hogy az alacsony szintű elektromágneses mezők egészségre gyakorolt hatásai, ha egyáltalán léteznek, valószínűleg nagyon csekélyek az emberek mindennapi életében tapasztalható egyéb egészségi kockázatokhoz képest” – összegez a WHO.
De térjünk vissza a közgyűléshez! Szemereyné arról is beszélt, hogy „nekifutottunk 2016-ban rögtön az engedélyeztetési eljárásnak az új nyomvonal kijelölésére, hogy Albertirsától egy 400 kilovoltos távvezetékrendszer kerüljön kiépítésre, és ne légi kábelen lógjunk. Ugye ennek voltak különböző ódiumai, lakossági fórumai” – idézte fel a nyomvonallal kapcsolatos vitákat, tiltakozásokat a polgármester. „Eljutottunk odáig, hogy hiába igazították jobbra-balra a nyomvonalat, mindenütt probléma volt, mindenütt voltak lakosok, akik nem fogadták el. Eljutottunk a Kúriáig, és a Kúriánál az ügy, hogy a nyomvonalat elfogadják” – jelentette be a polgármester.
Generátorokkal állítanak elő áramot a betelepülő új cégek
Hangsúlyozta, hogy az ipar továbbra is nagy ütemben fejlődik Kecskeméten, de ha nem tudják villamos árammal ellátni a vállalatokat, akkor az komoly versenyhátrányt jelent.
„Úgy építkeznek a déli iparterületen a betelepülő beszállítók, hogy az MVM nem tudja kiszolgálni őket árammal, hanem gázolajgenerátorokkal állítják elő a villamos energiát. Ez a helyzet ma Kecskeméten. És ehhez képest kell nekünk a további villamosenergia-bővítésről ütemezetten, okosan és észszerűen döntenünk” – sorolta Szemereyné.
Arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy „mivel az élet nem áll meg”, az önkormányzat az MVM-mel keresett egy másik megoldást. Ez a Szolnok és Sándorfalva közötti nagyfeszültségű hálózat átépítése és körülbelül „félúton” történő, úgynevezett felhasítása, azaz egy leágazás kiépítése Kecskemét-Törökfái irányába. Így is megoldható lenne a hírös város ellátása villamos energiával. Ehhez a tervhez a forrást a kormány biztosította az MVM-nek, elindult a megvalósítása, a befejezés 2028-ban várható – közölte Szemereyné Pataki Klaudia szerint.
„Úgyhogy ezekhez a lépésekhez tudjuk időzíteni a mi terveinket és a fejlesztési elképzeléseinket. Ezt csak el szerettem volna mondani alapokban, mielőtt bármit ígérgetnek. Van egy ilyen K&O-kritérium, ami az egészet megakasztja” – jelentette ki a polgármester a bizottsági jelentésre rákanyarodva, banki szakkifejezéssel élve (a K&O-kritérium hitelkérelem elbírálásánál azok a feltételek, amelyek fennállása esetén az ügyfél biztosan nem kaphat kölcsönt – a szerk.). Kiemelte, a felvázolt problémák és helyzet miatt nem lehetett eddig nekiállni nagy léptékű közvilágításhálózat-fejlesztésnek Kecskeméten, noha kidolgozták a terveket, felmérték a hálózatot, hol lehetne bővíteni.
„Mi felkészültünk addig, ameddig tudtunk. Most jön majd a következő lépés, hogy eljussunk odáig, hogy egyrészt a kapacitásbővítés is megtörténjen a városban, másrészt a bővítéshez (…) nagymértékű forrásbevonásra van szükség” – hangzott el, kiegészítve: az „átfogó, normális fejlesztéshez” nem pár száz millió forintra van szükség, hanem milliárdokra. Míg ez megérkezik, közben azért elindulhat a lámpák jobb minőségűre cserélése.
„Az áram nemcsak úgy magától megy majd oda Felsőszéktóra, Felsőcsalánosra, a Budaihegyre. Mérhetetlen sok feltételnek meg kell valósulnia ahhoz, hogy ezeket a bővítéseket el tudjuk végezni. Ez nem önkormányzati hatáskör, mi ebben koordináló, együttműködő partnerek vagyunk, de nem önálló és saját döntése az önkormányzatnak” – hangsúlyozta még egyszer a polgármester, kérve a képviselőket, magyarázzák el mindezt a közvilágítás fejlesztésére váró lakóknak.
