A november 28-án ülésező kecskeméti képviselő-testület némi vitát követően 14 igennel, 4 nemmel és tartózkodás nélkül fogadta el azt a szabályzatmódosítást, amelynek értelmében az önkormányzati ingatlanok lakbérét 2025. január 1-jétől másfélszeresére emelik, majd három éven keresztül évi 15 százalékos további emelés lesz.
Fekete Gábor alpolgármester a november 28-i közgyűlésen arra is hivatkozott, hogy az elmúlt 4 évben az önkormányzati lakások lakbéréhez nem nyúlt hozzá a kecskeméti önkormányzat, mert nem lett volna etikus. Kiemelte: azóta nagyon sokat változott a gazdasági környezet, megnőtt a minimálbér, a garantált bérminimum, az átlagos bérszínvonal és az emberek fizetőképessége.
Korábban már beszámoltunk az előterjesztésben szereplő adatokról: „A KIK-FOR Kft., mint az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérbeadói jogainak gyakorlója a lakásgazdálkodási feladata teljesítése során javaslatot tett a Közgyűlésnek a lakbérek mértékének optimalizálására„ – a Fekete Gábor alpolgármester által jegyzett előterjesztésben ezzel vezették fel a lakbérek emelését.
Általánosságban elmondható, hogy a szociális helyzet és a költségelv alapján megállapított lakbér másfélszeresére nő, míg a piaci alapú lakásoknál kisebb mértékű, 15-30 százalékos az emelés. Egy átlagos méretű, 50 négyzetméteres, összkomfortos, költségelven bérbeadott lakás után eddig fizetett havi bérleti díj 45 ezerről 67 500 forintra változik.
Ahogy kiszámoltuk, Homokbányán egy hasonló nagyságú lakásért jövőre havi 78 ezer helyett 101 ezret kell fizetni.
De az emelés itt nem ér véget, a lakbérrendszerbe javasoltak beépíteni egy évi átlagosan 15 százalékos mértékű emelést a 2026-2028-as időszakra. Most 20-50 százalékkal nőnek a díjak, majd utána évente 15 százalékkal, tehát 2028-ban a jelenlegi lakbér közel kétszeresét, vagy akár 2,3-szorosát fogják fizetni a bérlők.
Fekete Gábor alpolgármester, előterjesztő szerint csak olyan emeléseket lépnek meg, amit a gazdasági környezet, az élet és az elmúlt 4 év kikényszerített. Kiemelte: megnőtt a minimálbér, a garantált bérminimum, az átlagos bérszínvonal és az emberek fizetőképessége.
Hozzátette: kibővítették azon szociálisan rászorultak körét, akik 5 ezer forintos lakbértámogatást igényelhetnek.
„A városi bérlakásban élők a legkiszolgáltatottabb rétege a városnak. Nekik a lakhatás költsége a bevételüknek átlagosan 40%-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább elszegényednek. A lakhatást gyakorlatilag ebben az évben 50%-kal megemeljük, majd 3 éven keresztül 15-15% még rárakódik. A mai állapothoz képest négy év alatt 228%-kal emeljük meg a bérlakások díját. Én ezt elfogadhatatlannak tartom” – mondta felszólalásában Király József képviselő.
„A társadalom egy bizonyos csoportja kap egy lehetőséget szociális rászorultság alapján, amivel sajnos visszaélnek. Nem rendeltetésszerűen használják azokat a lakásokat, és ezek utána kiadhatatlan állapotba kerülnek. Ezt is mondjuk el őszintén” – tette hozzá Szemereyné Pataki Klaudia polgármester.
„Mértéktartó, felelős és szociális egyensúlyokat tartva, azt gondolom, hogy korrekt lépéseket teszünk és arra tettünk javaslatot” – hangsúlyozta a polgármester.
„Ennek az előterjesztésnek az elfogadása tovább mélyítheti az érintett kecskeméti lakosság anyagi bizonytalanságát. Az előterjesztésben az olvasható, hogy az elmúlt éveknek a minimálbér- és garantált bérminimum emelkedésére hivatkoznak, ugyanakkor elmondható az is, hogy az infláció és a megélhetési költségek emelkedése ugyanebben az időszakban lényegesen nagyobb ütemben zajlott” – vélekedett Siposné Bodrozsán Alexandra képviselő.
Hozzátete: „A bérlők teherbíró képessége véleményem szerint nem javult: a minimálbérek növekedését kiemeljük, de azt nem, hogy a bérlők között vannak olyan hátrányos helyzetűek, akiknek ez a változás nagy érvágást jelenthet. Az érintettek körében a jövedelmeik szinte alig fedezik a megélhetési költségeiket. Tavaly óta nem történt olyan érdemi jövedelmi növekedés, amely indokolná a bérleti díjak ilyen magas mértékű emelkedését. Az előterjesztésben azt olvastam, hogy ez az emelés csekély mértékű tehernövekedést jelent – hát, már akinek.”
„Figyelmen kívül hagyjuk, hogy mi az önkormányzati lakások elsődleges célja, ez pedig a szociális biztonság nyújtása a rászorulók számára, nem pedig a piaci érdekek. Meg kellene vizsgálnunk más finanszírozási eszközöket, nem a bérlők túlterhelésével kompenzálni” – zárta mondandóját a képviselő.
Pászti András képviselő túlzónak érezte Siposné Bodrozsán Alexandra azon mondatait, amelyekben azt állította, hogy ez egy nagyon nagy emelkedés. Kiemelte: ez még a megyei jogú városokhoz képest sem nagy, valamint 4 éve nem emeltek árakat Kecskeméten.
„Az emberek unják ezeket, hogy Covid, meg energiaválság, meg minden, de volt. Emlékszem, mikor polgármester asszony azt mondta, hogy az embereket most nem bántjuk, mert nagyon nehéz helyzetben vannak. Biztos, hogy most sincs hatalmas felvirágzás, de van egy csomó dolog, ami a fejlődést jelzi. Ez a lakásállomány a családi ezüst, ez az a tartalékunk, ami valódi tartalék és nő az értéke. Egy KSH adat szerint 2011 és 2024 között a lakások Kecskeméten értékileg 185%-kal nőttek. Ha valakinek volt egy lakása 2011-ben, akkor az ma 185%-kal többet ér” – mondta Pászti András.
A képviselő azt nem említette, hogy mi van azokkal a kecskeméti lakosokkal, akiknek 2011-ben sem volt, és ma sincs lakásuk.
Hozzátette: „Ha nem emeljük meg az árakat, akkor nem 150 üres lakásunk lesz pár év múlva, hanem 300 vagy 400. Egy üres lakás nem hoz bevételt, de kiadásba kerül, mert az üres lakást is fűteni kell. Ki se tudjuk adni, nem is tudjuk semmire felhasználni, de fizetjük bizonyos költségeit. Teljesen észszerűtlen. Ha jó gazdák vagyunk, akkor nem hagyjuk a lakásállományunkat teljesen lepusztulni. Az sem igaz, hogy szociálisan nem vagyunk érzékenyek, hisz a szociális bérlakás állományból, abból az 1100 lakásból ami nem üres jelenleg, abból azért 400 szociális bérlakás.”
„Az, hogy a kormányzat az önkormányzati bérlakásokat nem támogatja, az nagyon-nagyon elgondolkodtató számomra. De ezt nem akarom most bevonni ebbe a vitába” – reagált Király József.
A rendelet módosítását a vitát követően 14 igennel, 4 nemmel és tartózkodás nélkül fogadta el a képviselő testület.
