A Telex közgazdászokat, gazdasági elemzőket kérdezett arról, hogyan értékelik Orbán Viktor szombati nemzetközi sajtótájékoztatóján tett kijelentéseit: „A stabilizálás lehetséges eszközei között az én fejemben az eurózónához való csatlakozás nem szerepel.”
„Az eurózónához való csatlakozás kétségkívül hoz stabilitást, de lefojtja a növekedést, elveszi a fejlődés lehetőségét. Én ebben a kettősségben gondolkodom, ezért azt javaslom Magyarországnak, hogy tartsa meg a gyorsabb fejlődés lehetőségét, ehhez nemzeti valuta kell, a nemzeti valutát ne az eurózónán keresztül stabilizáljuk. Vannak más eszközök is, kéretik azt használni” – válaszolta a miniszterelnök a Mandiner újságírójának.
Orbán kijelentése úgy is értelmezhető, mint ami a stabilitás rövidtávú visszaállítására vonatkozik, bár az időtávot nem jelölte meg. Az a mondat viszont, miszerint az euró bevezetése lefojtja a növekedést és elveszi a fejlődés lehetőségét, elég általános, hosszabb távra is érthető kijelentéseknek tűnik.
Közgazdászok és gazdasági elemzők vizsgálták meg, hogy mennyire van igaza a miniszterelnöknek abban, hogy az euró korlátozza a növekedést és a fejlődést?
Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az önálló valuta kétségkívül nagyobb rugalmasságot ad a gazdaságpolitikának, de kérdés, hogy ezzel mennyire és hogyan tud élni az adott kormány és jegybank. Egy gazdasági sokk esetén a deviza leértékelésének képessége gyorsabb és fájdalommentesebb reagálást, kiigazítást tesz lehetővé és segíthet gyorsabban visszanyerni egy ország versenyképességét.
Például egy gazdasági sokk, válság után ha le lehet értékelni az ország valutáját, akkor anélkül lehet csökkenteni a bérek vásárlóértékét, hogy a fizetéseket kellene csökkenteni vagy egyéb, látványosabb megszorításokat kellene bevezetni. Ugyanakkor az érme másik oldala, hogy saját valutával és felelőtlenebb gazdaságpolitikával egy ország gazdasága jobban ki is van téve a külső sokkoknak – értékelt Móricz.
Hozzátette még, hogy bár az önálló valuta jó eszköz válságos időkben, a bő években érdemes szigorúbb fiskális és monetáris politikával erősíteni az árfolyamot, hogy legyen tér aztán leértékelni, ha arra szükség van. Sajnos viszont a politikusok nehezen állnak ellen a kísértésnek, hogy akkor is élénkítsék a gazdaságot, amikor erre nincs szükség.
Az igaz, hogy a forint leértékelésével alacsonyan lehet tartani a magyar béreket, ami a magyar versenyképesség megőrzésében segít, de ha Orbán az euró bevezetésében a fejlődés korlátját látja, abból azt lehet kiolvasni, hogy a miniszterelnök a magyar bérek alacsonyan tartásában látja a versenyképesség kulcsát – véli Győrffy Dóra közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.
Győrffy úgy látja, hogy Magyarország sosem tudta igazán jól használni a saját valutát, mint eszközt: amikor stabil volt a forint a nyugati valutákhoz képest a 2000-es években, akkor nagyon magas volt a kamat, így teret nyertek a válsághoz vezető devizahitelek, a kifejezetten erős forintot az export sínylette meg, a mostani gyenge forint pedig a fogyasztóknak fáj és az inflációt is növeli. Politikai, hatalmi szempontból persze érthető, hogy Orbán nem akarja megkötni a jegybank és a kormány kezét az euró bevezetésével, de az, hogy az euró stabilitást hozna, de a fejlődést korlátozná, ebben a formában nem igaz.
