Európa a lítiumért folytatott hajszában egyre inkább a Balkán felé tekint – a lítium ugyanis az e-autógyártás szűk keresztmetszete. A keresés Szerbiában már elkezdődött, most Bosznia került a figyelem középpontjába. Az uniós szabályozás előírja ugyan, hogy a harmadik országokban végzett bányászati tevékenységeket alapos ellenőrzéseknek kell alávetni a környezeti hatások minimalizálása érdekében, de sok helyi lakos attól tart, hogy ehhez Szerbiában és Boszniában hiányoznak a szükséges törvényi, szigorú követelményeknek.
Szerbiában tavaly többször is tömegek vonultak az utcákra a kormány azon terve ellen, hogy a brit-ausztrál Rio Tinto bányászati óriáscégnek engedélyezzék a lítium kitermelését a Jadar-völgyben. Mindezzel párhuzamosan a Mercedes-Benz vezetője is részt vett múlt év kora őszén azon a belgrádi csúcstalálkozón, amelyiken – a környezetvédelmi aggályok ellenére – Berlin és az EU is „lítiumalkut” kötött Belgráddal, hogy biztosítsák az elektromos járművek nyersanyagellátását. A megállapodás az európai autógyártók számára azért előnyös, mert kizárólagos hozzáférést kapnának a szerb lítiumhoz és a kontinens egyik legnagyobb lítiumlelőhelyéhez.
Boszniára a svájci Arcore AG bányászati óriáscég figyelt fel, amely a lítium kitermelésére készül a Majevica-hegy mélyéből, ami komoly aggodalmakat kelt a helyiekben. Nem kormányzati szervezetek és aktivisták egy csoportja ezért petíciót nyújtott be a Boszniai Szerb Köztársaság egyik államalakulatának – annak is szerb parlamentjéhez –, a hegy bányászati tevékenységtől való megóvása érdekében. Az Arcore becslései szerint a Majevica-hegyre tervezett, mintegy 25 négyzetkilométeres bányászati területen 1,5 millió tonna lítium-karbonát, 14 millió tonna bórsav, 35 millió tonna kálium és 94 millió tonna bányászati terület található. A cég az ásványlelőhelyeket 50 éven keresztül felszíni bányászattal aknázná ki.
Európa ma harcol a lítiumért, amely alapvető fontosságú a tiszta-technológiai ipar számára. Az EU évtizedekig Kínára és Oroszországra támaszkodott az ellátásban, és most sietve keresi a B-tervet. Az olyan országok, mint Bosznia és Szerbia jelentős bányászati potenciállal rendelkeznek, de az emberek attól tartanak, hogy földjeik szennyezettek, jövőjüket pedig feláldozzák az EU ipari menetrendje érdekében. Ellentmondással teli úton halad az EU, mert vagy lemarad, vagy egy veszélyes, piszkos és szennyezett úton lépked a zöld energia világa felé.
(Forrás: Sarajevo Times, The European Correspondent)
