2020-ban 200 ezer külföldi élt tartósan Magyarországon, Kecskemét is népszerű célpont

A hazai politikai közbeszédet az elmúlt években jelentősen meghatározta a Magyarországra érkező bevándorlókról és kivándorlókról szóló számvita. Míg a kormányzati propaganda rendszeres szófordulatává vált a „Magyarország nem lesz bevándorló ország” szlogen, addig az ellenzéki pártok leginkább a kivándorlást olvassák a kormány fejére. A politikai kommunikáció egy dolog, de mit mutatnak a makacs számok?

A politikát fogyasztók emlékezhetnek még Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2016-ban tett interjújára, ahol elsőre (a Fidesz bevándorlás ellenes kommunikációjával szemben) elég meghökkentő dolgokról beszélt: azt mondta Varga Mihály, hogy Magyarországon a munkaerőhiány nem lehet akadálya a növekedésnek, ezért akár bevándorlókra is szükség lehet, akik dolgoznak. Varga ezt arra mondta, hogy egyes ágazatokban és szakterületen komoly probléma a munkaerőhiány, és érdemes odafigyelni a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által benyújtott javaslatokra, például, hogy az unión kívüli országokból kormányzati programokkal (munkásszállások, adókedvezmények) elősegítsék a munkaerő behozatalát.

2020-ban már 200 ezer külföldi élt tartósan Magyarországon

Azok a külföldiek, akik tartósan Magyarországon telepednek le, évről évre egyre többen vannak. Tavaly már közel 200 ezer külföldi tartózkodott hazánkban. Magyarország bár nem klasszikus bevándorló ország, ám ettől még igaz, hogy népszerű célponttá váltunk az utóbbi években, írja a novekedes.hu a KSH adatokra alapozva, amiből az is kiderül, hogy 2015 és 2020 között 135 ezren hagyták el Magyarországot.

Ellenben csak 2019-ben több mint 62 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki a hatóságok.

De vajon miért jönnek Magyarországra a külföldiek?

Az adatokból világosan látszik, hogy azoknak a száma látványosan nő, akik dolgozni akarnak. De a bevándorlásnál fontos okok közt találjuk a családegyesítést, illetve a tanulást is.

Az adott év január 1-jén Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok a tartózkodás célja szerint (forrás: KSH)

Elmondható, hogy a hazánkba érkező külföldiek közül a vietnámiak, a kínaiak és a törökök körében átlagon felüli az önfoglalkoztatók száma, vagyis azoké, akiknek saját cége van. Ők elsősorban a fővárosban telepednek le, de egyre többen választják a vidéki megyeközpontokat is. A jelentősebb nem uniós küldő országok közt ott találjuk Szerbiát és Kínát, de az orosz–ukrán fegyveres konfliktus óta, a legtöbben Ukrajnából érkeznek hozzánk.

Ezt a trendet az is erősítette, hogy a kormány 2015 augusztusa óta csendben, több lépésben megkönnyítette az ukrán állampolgárok munkavállalását Magyarországon, így a cégeknek sem jár már bonyolult adminisztrációval az alkalmazásuk.

Ukrajnából Magyarországra míg 2017-ben alig 6 ezer vendégmunkás érkezett, 2018-ban már 16 ezer, 2019-ben pedig több mint 21 ezer. Találunk köztük részben a szegénység és a katonai sorozás elől menekülő kárpátaljai magyarokat, bár onnan jelentősebb számú magyar migráció közvetlenül a 2014-es orosz–ukrán háború után indult meg. És többségében találunk ukrán nemzetiségűeket, akik a kényszerű költözést ugyanazért választották, mint a kárpátaljai magyarok. Közülük sokan az építőiparban, a mezőgazdaságban, feldolgozóiparban, illetve az autóiparban találtak munkát.

Az ukrán vendégmunkások körében népszerű célpont Kecskemét

Az autóipari vállalatok a legnagyobb foglalkoztatók közé tartoznak Kecskeméten, ezért nagylétszámú munkásra van szükségük, amit a súlyos hazai munkaerőhiány miatt a multinacionális cégek mind inkább külföldi és olcsóbb munkaerővel igyekeznek enyhíteni. A Fidesz-kormány többek között közvetlenül ehhez azzal járul hozzá, hogy 2017 óta a munkaerőhiány enyhítése érdekében több körben is pályázatot írt ki munkásszállók építésének állami támogatására. Kecskemét önkormányzata is élni kívánt ezzel a lehetőséggel a Homokbánya területén, ahová két munkásszállót is terveznek. Az építkezés egyelőre leállt, mert a pályázaton 1,1 milliárd állami támogatást elnyerő cég időközben megszűnt.

Nemcsak ukránokkal és nemcsak az autóiparban találkozhatunk külföldiekkel Kecskeméten. A városban működő különféle nagyobb vállalatok a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül egyaránt alkalmaznak szerb, ázsiai, ukrán, szlovákiai magyar és diák munkaerőt. A 24.hu a témában született korábbi cikkében arról számolt be, hogy az egyik kecskeméti autóipari alvállalkozónál, a többszáz munkás legalább fele ukrán.

A Kecskeméten dolgozó vendégmunkásoknak köszönhetően a kecskeméti szálláspiac is jelentősen módosult. Tömegesen jelent meg a munkásszállásokat kínálók száma, legyen szó kiadó téglalakásokról, családiházakról, hotelekről, panelépületekről, kollégiumokról, ahol 10, 20 vagy ennél is több munkavállaló lakhat hetekig, hónapokig, amíg a szerződése szól.

2020-ban Bács-Kiskun megyében 5395 külföldit tartottak számon

Folyamatosan nő azon külföldiek száma, akik tartósan Magyarországon akarnak élni. Tavaly már mintegy 80 ezer olyan külhoni tartózkodott nálunk, akik itt akartak munkát szerezni. Hogy egy külföldi állampolgár miért tartózkodik hazánkban, arról a KSH megyei bontásban közöl adatokat. Megnéztük, hogy mi a helyzet 2015 óta Bács-Kiskun megyében.

Bács-Kiskun megyében 2015 és 2020 között a külföldi állampolgárok száma 5000 körül mozgott. 2015-ben 5304 külföldit tartották számon a megyénkben, míg 2020-ban 5395 főt. Viszont az ok, hogy miért választották Magyarországot, abban jelentős változást láthatunk. 2015-ben 1944-en folytattak keresőtevékenységet, 2020-ban már 2718-an, vagyis hivatalosan mintegy 800 fővel nőtt azon külföldiek száma, akik munkavállalás miatt érkeztek hozzánk. Hogy 2020-ban pontosan mennyi külföldi dolgozott Kecskeméten arról nyilvánosan ennyire részletes adat nem érhető el, de növekvő létszámukhoz a mindennapos tapasztalatok alapján semmi kétség nem fér hozzá. Mindezt táblázatban is mutatjuk.