A magyar kormány állítja, hogy sem földi, sem légi úton nem engedélyezi az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok áthaladását Magyarország területén. Az elmúlt hónapokban azonban több mint 50 alkalommal léptek be a magyar légtérbe katonai repülőgépek, hogy elérjék azt a lengyel repülőteret, amely az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok fő elosztópontja. Egy amerikai gép közvetlenül Budapestről ment a lengyel bázisra, és fotók igazolják, hogy egy civil regisztrációjú ukrán repülő a magyar légtéren át szállított katonai eszközt. A magyar légtéren át szállíthattak az ukrán hadsereg számára kulcsfontosságú török Bayraktar drónokat és nem NATO-kompatibilis lőszereket is.
Március 5-én a Kanadai Királyi Légierő 77 tonna rakomány szállítására is alkalmas C-17-es repülője Románia felől belépett a magyar légtérbe, majd Szlovákia felé távozva a dél-kelet-lengyelországi Rzeszów–Jasionka repülőtéren landolt. Később ugyanezt az utat még többször egymás után, oda-vissza megtette. Április 3-án az ukrán Meridian légitársaság két Antonov 124-es szállítója Törökországból indulva érte el Magyarországot, és szintén Rzeszówban landolt. Hasonló utakat tettek meg a brit, amerikai és olasz légierő teherszállító gépei a magyar légtéren át az elmúlt hónapokban, az uticél mindegyik alkalommal Rzeszów volt.
Az ukrán légihíd fő pillére
Az ukrán határtól alig 100 kilométerre fekvő Rzeszów nevét hamar megtanulja az, aki az orosz-ukrán háborúról ír, hiszen a város repülőtere az egyik fő csomópontja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításnak. A közelmúltig kis forgalmú, regionális légikikötő, amely főként belföldi és régiós fapados járatokat szolgált ki, rövid idő alatt a történelem egyik legnagyobb katonai légihídjának logisztikai központja lett.
Légi úton, közvetlenül Ukrajnába a háború kitörése óta a nyugati országok nem szállítanak fegyvereket a szövetséges országok, hiszen ez akár közvetlen összecsapáshoz is vezethetne a nyugati és az orosz légierők között. Ehelyett az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia és más államok által felajánlott felszereléseket az Ukrajnával határos NATO-tagállamokba, elsősorban Lengyelországba szállítják először repülőgépekkel – sajtóhírek és hivatalos jelentések szerint nagyrészt az említett Rzeszów repülőterére. Az ukránok itt veszik át őket, és szárazföldi úton szállítják át a határon az ukrán hadseregnek.
A Rzeszówba érkező fegyverszállítmányokról néhány alkalommal készültek sajtófotók (a brit fegyveres erők például februárban és márciusban is megmutatták a kameráknak a felajánlásaikat), de a szövetséges államok érthető módon nem dokumentálják kimerítően, mikor milyen fegyvereket szállítanak. Látványosan tudósítanak viszont a rzeszówi légihíd működéséről a nyilvános repülésfigyelő alkalmazások, mint amilyen a Radarbox vagy Flightradar, amelyeken jól látható, ahogy naponta váltják egymást a reptéren a nyugati légierők masszív teherszállító gépei.
„A rzeszów-jasionkai reptér a nyugati államok által Ukrajnának szállított fegyverek logisztikai központja – ez közismert” – erősítette meg az Átlátszónak Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa. „Ide érkeznek be a katonai, logisztikai szállítmányok, illetve a humanitárius segélyek egy része. Valamint döntően innen indulnak tovább a repülővel szállított és szárazföldi szállításra előkészített konvojok Ukrajna felé. A repülőforgalomban polgári és katonai lajstromjelű gépeket is felfedezhetünk, számos esetben a konkrét katonai típusok is felfedezhetők, ugyancsak azonosíthatók azok az országok, ahonnan ezeket repülik.”
Míg egyes országok viszonylag pontosan beszámolnak arról, hogy milyen eszközöket ajánlottak fel Ukrajnának, mások kevésbé, még ha be is jelentették, hogy szállítanak katonai eszközöket. „Ahol ez nagyobb nyilvánosságot kap, ott a szándék feltételezhetően politikai: a hazai és a nemzetközi közvélemény irányában is meg kívánják mutatni, hogy szolidárisak Ukrajnával, egyetértenek azzal, hogy egy szuverén országnak joga van az önvédelemhez, és ezt az önvédelmet akár katonai eszközök biztosításával is segítik.
Abban van/lehet eltérés, hogy ennek a segítségnek a pontos tartalmát közlik-e, mert itt többféle logika is érvényesülhet. Amikor például azt közölték egyes államok, hogy ezres nagyságrendben adnak Ukrajnának páncéltörő rakétákat, az Oroszország, az orosz haderő számára is üzenet volt, miszerint a szárazföldi hadviselésben nagy szerepet kapó páncélos erőik nem fognak olyan könnyen sikereket elérni.”
Hozzátette azt is: van sok olyan eszköz, aminek a minőségét, mennyiségét nem célszerű bejelenteni, mert ezzel tudnak bizonytalanságot teremteni arra vonatkozóan, hogy ténylegesen milyen haditechnika áll az ukrán védelmi erők rendelkezésére. Így nem adnak támpontot arra vonatkozóan, hogy miből mennyi jelenhet meg a fronton, esetleg miből lehet hiány, amit majd ezután fognak pótolni.
Magyarországon át nem vihetnek semmilyen fegyvert, kivéve, ha…
A repüléskövető alkalmazások archívumaiból látható, hogy a háború kitörése óta rendszeresen átszelték Magyarországot is a Rzeszówba tartó amerikai, brit, kanadai és más NATO-országokhoz tartozó katonai teherszállító gépek.
Magyarország a NATO tagja, a szóban forgó repülők velünk szövetséges országokhoz tartoznak. Ami miatt mégis hírértékű a téma, az a magyar kormány sajátos, különutas hozzáállása az ukrajnai konfliktushoz. Az április 3-i választás hajrájában a Fidesz és a kormány egyik legfőbb üzenete lett, hogy mi márpedig úgymond „kimaradunk” a háborúból, elutasítunk minden fegyverszállítást, még azt is, hogy akár csak áthaladjanak Magyarország területén fegyverszállítmányok. Szijjártó Péter külügyminiszter többször kijelentette, hogy Magyarország „ki akar maradni ebből a katonai konfliktusból”, emiatt semmilyen Ukrajnába tartó fegyverszállítmányt nem enged át, mivel ezzel szerinte célponttá válhatna Magyarország is. Márciusban ezt a politikát egy kormányrendeletben is deklarálták.
A hivatalos nyilatkozatokból – minden bizonnyal a kormány szándékainak megfelelően – a közvélemény azt szűrhette le, hogy Magyarországon semmilyen külföldi katonai szállítmány nem mehet át, amelynek a végcélja Ukrajna. Csakhogy a 1120/2022. III. 7. kormányhatározat valójában nem zárja ki bármilyen felszerelés átszállítását: a rendelet engedélyezi „az ukrán fegyveres erők számára való biztosítása céljából (…) halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek, valamint platformoknak Magyarország területén szárazföldi és légi úton más szövetséges tagállamba történő szállítását”.
A kormány valójában nem tiltotta meg, hogy Magyarországon is áthaladjanak az Ukrajnának szánt fegyverek, ha azok nem közvetlenül a magyar-ukrán határon, hanem egy másik szövetséges ország érintésével jutnak célba.
Ez egyébként könnyen teljesíthető kérés, egyszerű földrajzi okokból: a lengyel-ukrán határ hosszabb, mint a magyar-ukrán, a terep simább, az úthálózat jobb és közelebb is van a frontokhoz. Amerikai katonai szakértők március 10-én, a Forbesnak beszéltek arról, hogy egyelőre majdnem minden Ukrajnába szánt szállítmány Lengyelországon keresztül lép be. A cikk kiemeli, hogy a magyar-ukrán és a szlovák-ukrán határ nagyrészt hegyes-völgyes, és a Kárpátokon keresztül csak akkor lenne praktikus fegyvereket szállítani, ha a lengyel határ valamiért nem lenne átjárható (pl. az oroszok ellenőrzésük alá vonnák a határmenti területeket).
„A NATO iránymutatásai nem kötelező érvényűek, és jogilag nem megkötő erejűek a tagállamokra nézve, hiszen szuverén államok döntenek az egyes szerepvállalásokról” – mondta Csiki Varga Tamás. „Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás esetében sem a NATO főtitkára dönt arról, hogy milyen útvonalon szállítják például a haditechnikai eszközöket Ukrajnának, hanem az egyes tagállamok együttműködési szándéka – és természetesen a földrajzi, infrastrukturális adottságok – alapján dől ez el. A magyar kormány március 7-i (1120/2022.) kormányhatározata alapján Magyarország területéről közvetlenül Ukrajnába – tehát a kárpátaljai határszakaszon keresztül – nem szállíthatnak fegyvert a NATO más tagállamai sem, és Magyarország nem biztosít fegyvereket Ukrajnának. Ugyanakkor a NATO (és az EU) ilyen jellegű tevékenységét más NATO-tagállamok – például Románia, Szlovákia – irányában nem korlátozza, így az a lehetőség fennáll, hogy például Horvátországból Magyarországon át Szlovákiába, onnan Lengyelországba szállítanak haditechnikai eszközöket, és onnan juttatják el azokat Ukrajnába.
Forgalmas a magyar légtér
A Radarbox által rögzített berepülések alapján nehezen hihető, hogy Magyarország légterén át nem szállítottak Ukrajnába szánt fegyvereket. Február vége óta minden héten többször előfordult, hogy egy-egy nyugati katonai repülő a magyar légtéren áthaladva érkezett meg Rzeszówba. Az alábbi táblázatban olyan katonai teherszállító gépeket gyűjtöttünk össze, amelyek március és május között haladtak át Magyarországon.
Ahogy a táblázatból is látható, március és május között több mint 70 alkalommal repültek át Magyarországon Rzeszówba tartó teherszállító gépek. A legtöbbször a kanadai légierő fuvarozott rakományt Horvátországból, március 5-e után naponta akár többször is fordultak a kanadai CC-130J Herculesek – Zágráb az elsők között ajánlott fel fegyvereket Ukrajnának a keleti NATO-tagállamok közül. Szintén korán felajánlotta fegyvereit Észak-Macedónia, ahonnan márciusban szintén többször vitt rakományt Rzeszówba a kanadai légierő a magyar légtéren keresztül. Visszatérő vendég a magyar légtérben a brit légierő egyik Boeing C-17-ese is, amelyről tudható, hogy részt vesz az Ukrajnának történő fegyverszállításban. A 7712-es lajstromjelű gép látható a Metro videójában, ahol az ukrán hadügyminiszter-helyettes vesz át egy hadianyag-szállítmányt.
Pápáról is szállíthattak rakományt Rzeszówba
Külön érdemes említeni a Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) nevű NATO-egységet, amelynek a bázisa Magyarországon, a pápai légibázison található. Márciusban kisebb vihart kavartak azok a fotók, amelyeken látható, amint egy magyar regisztrációjú gép szállít az ukránoknak szánt páncéltörő fegyvereket. A magyar kormány hangsúlyozta, hogy a gépek nem magyar irányítással és nem magyar területről visznek fegyvert – az ominózus fotókon szereplő szállítmány például Hollandiából, Németországon át érkezett célba.
Ennél sokkal érdekesebb viszont a SAC-gépek április elején megtett útja. A Radarbox archívuma szerint a gépek április elején többször visszatértek pápai bázisukra, miközben Svédországból szállítottak rakományt Rzeszówba (Svédország akkor egy hete jelentette be, hogy további fegyvereket biztosít Ukrajnának).
A gépek jellemzően az Svédország-Rzeszów-Pápa háromszögben repültek, a dunántúli repülőteret valószínűleg tankolásra használták, de április 6-án az egyik SAC-teherszállító, közvetlenül a pápai bázisról vitt valamit Rzeszówba.
Bolgár lőszerek, török drónok
Nemcsak a NATO-országok gépei, hanem civil lajstromjelű ukrán teherszállítók is hordtak rakományt a magyar légtérben. Többször vittek például a Motor Szics és a Meridian gépei a törökországi Çorlu repülőterén – itt található a török légierő egy létesítménye, ahol a Bayraktar drónokat tesztelik, kezelőiket képzik.
