Bár az európai kormányok közül egyik sem eresztette rá teljes egészében az energiaárak emelkedését a lakosságra, a 2013-ban bevezetett magyarországi árrögzítés, azaz a rezsicsökkentés így is az elmúlt szűk egy évben vált igazán látványossá. Az európai háztartások számára tavaly április óta a villamosenergia átlagosan 45 százalékkal drágult, a földgázszolgáltatás ára pedig közel duplájára emelkedett. Ezzel szemben itthon, ha euróban számolunk, a forint gyengülése miatt még alacsonyabb is lett a lakosság rezsiköltsége, mint egy éve volt – írja a g7.hu.
Nyolc évig nem volt sok látnivaló
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lényegében a rezsicsökkentés bevezetése óta, azaz lassan kilenc éve közöl havi rendszerességgel adatokat az európai rezsidíjakról. Nagyjából tavaly tavaszig különösebben nem voltak izgalmasak ezek a jelenések: nagyjából annyit mutattak meg, hogy Magyarországon nemzetközi összevetésben is kifejezetten olcsó a gáz és a villany, főleg ha figyelmen kívül hagyjuk az általános árszínvonalat és a jövedelmi helyzetet.
Az első nyolc évben a rezsicsökkentés legfontosabb eredménye tehát az lett, hogy itthon sikerült kiszűrni még azokat az enyhe árváltozásokat is, amelyek más országokra jellemzőek voltak. Itthon akkor sem módosultak az árak, amikor Európa-szerte csökkentek, de akkor sem, amikor emelkedtek. Mindkettőre szép számmal volt példa, hiszen 2013 és 2021 között elég sok minden történt az energiapiacon. A zöld átállás, az amerikai palagáz-forradalom és a koronavírus-járvány mind-mind megmozgatta az árakat, utóbbi kettő jelentős mértékben lefelé.
A g7 szerint hiába kisebb a rezsi itthon, mint úgy általában Európában,
Végső soron így is az állampolgárok fizetik meg a rezsicsökkentést, csak kevésbé látványosan.
A teljes cikk magyarázó táblázatokkal itt olvasható: g7.hu
