A Lezsák-birodalom: A kezdettől mostanáig

Jelentéktelen közút Lakitelek és Szentkirály között, de megannyi zászló mutatja több száz méteren keresztül, hogy van itt valami, ami miatt legalább lassítani érdemes. Egyik oldalán a Hungarikum Liget (lánykori nevén Lakitelek Népfőiskola), szemben pedig a Nemzeti Művelődési Intézet. A Lezsák-birodalom – mondják sokan. Hol is járunk? Mi is van itt?

Lezsák Sándor neve mára egybeforrt a Bács-Kiskun megye határán fekvő alföldi településsel, Lakitelekkel. A Kecskeméttől alig 30 kilométerre lévő nagyközség sokáig a nyolcvanas évek végén megtartott „lakiteleki találkozókról” volt ismert, aminek következtében megalakult az 1989-es rendszerváltás egyik vezetőpártja, az azóta már megszűnt Magyar Demokrata Fórum. Ahogy az elmúlt étvizedben alább hagyott nemcsak a kommunista egypártrendszert felváltó demokratikus működésbe vetett politikai akarat, úgy vált mára jelentéktelenné a lakitelekiek azon követelése is 1987-ből, ami a társadalmi párbeszéd szükségességét, a sajtószabadságot, az önálló és független nézetek, programok kifejtését hirdette. Az élet minden területét leuraló kormányzati politika ugyanis zsákutcába juttatta a magyar társadalmat, mert semmilyen történelmi időben nincs abból hosszú távon fejlődés, ha egyetlen szűk politikai körtől függ egy ország.

A főszereplő

Lezsák Sándor a Fidesz országgyűlési képviselője, 1949-ben született Budapesten, itt érettségizett, ami után néhány hónapig rakodómunkás és az Országos Széchényi Könyvtár könyvtári segédmunkatársa volt. 1969-ben képesítés nélküli tanítóként került a lakiteleki-szikrai tanyasi iskolába. Ebből az időből egy neve elhallgatását kérő lakiteleki interjúalanyunk, aki a Lezsák Sándor szervezte irodalmi körhöz tartozott, így emlékezett vissza a fiatal Lezsákra: a testalkata nagyon vékony volt, dohányzott, a fogai rosszak voltak, hosszú haja volt. Aktívan lépett fel, jó szervező volt, egy irodalmi kört szervezett, ahol különböző darabokat is elpróbáltak. Az anyagi lehetőségei nagyon szerények voltak, mindenhová egy rozsdás kerékpárral járt, a hűvösebb napokon hosszú, divatját múlt lódenkabátot viselt.

Lezsák időközben elvégezte a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakot levelező tagozaton, a hetvenes évek közepén diplomázott és a szikrai tanyasi iskolából a lakiteleki általános iskolába került. Verseket írt, továbbra is szervezte az irodalmi kört, majd a helyi amatőr színjátszó csoport vezetőjeként a művelődési ház népművelőjévé nevezték ki.

Volt tanítványa mesélte Lezsákról, hogy egészen másként tanította a történelmet, mint az a könyvekben meg volt írva. Különcsége miatt alapvetően kedvelték a faluban, aki nagy lelkesedéssel szervezte az irodalmi esteket, ami a kommunista hatalomnak egyre inkább szemet szúrt. A faluba besúgókat küldtek, és volt, hogy letiltották az irodalmi összejöveteleket. Lezsákot, de Gyöngyösi Györgyöt, a művelődésiház-igazgatót is az 1985- ben tartott Antológia című est megtartása után elbocsátották állásukból, mert a kiállítás és irodalmi est ellenzéki személyeket vonultatott fel, sokak közül Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Szécsi Margit személyében. Az elsőre ártatlannak tűnő képzőművészeti kiállítás nagy politikai botrányt kavart, az összejövetelről a sajtó nem számolhatott be, a róla egyedüliként tudósító Kovács Júliát pedig kirúgták a Népszavától. Az est a hatalom szemében a tabunak számító 1956 emléke előtti demonstrációt szimbolizálta, a jelenlévőknek pedig további lépést a rendszerváltás felé vezető politikai úton.

A Lezsák-birodalom kezdete és egy furcsa adósság

A Lakiteleki Népfőiskolát működtető alapítványok alapítója, Lezsák Sándor, akkor az MDF volt elnöke az RTL Klub Akták című műsorában úgy nyilatkozott az 1994 nyarán fölvett 120, majd az 1997-ben felvett 50 millió forintos,  kamatokkal együtt 210 millió forintnyi hitelről, hogy:

“amikor felvettük is pontosan tudtuk, hogy ezt nem fogjuk tudni visszafizetni”

– írta meg a Magyar Hírlap az 1999. augusztus 28-i számában.

Lezsák Sándor konkréten beismerte, hogy már a hitel felvételekor tisztában voltak azzal, hogy nem tudják visszafizetni a Princz Gábor által vezetett Postabanktól fölvett kölcsönt. A Magyar Hírlap ügyészségi forrásból úgy értesült, hogy Lezsák Sándor nyilatkozata beismerő vallomás volt a csalás bűntettének alapos gyanújához, amely különösen nagy értékű kár esetén 2-8 évig terjedő börtönnel büntethető. Az ügyészség azonban a közvádas bűncselekményt nem vizsgálta – az indoklásuk szerint azért, mert a sajtónyilatkozatok nyomán elszabadulna a pokol –, amíg valakitől feljelentés nem érkezik az ügyben. Már pedig ilyen feljelentés nem érkezett.

A kétes hitelkihelyezéssel a Postabank is tisztában lehetett, amit az bizonyított, hogy a Lakitelek Alapítvány kölcsönére százszázalékos, a Népfőiskoláéra ötvenszázalékos céltartalékot képeztek. Ez azt jelentette, hogy előbbit behajthatatlannak, utóbbit kétes adósságnak ítélték.

Az adósságot végül – mint a Postabank veszteségét is – az állam (ekkor kormányon Orbán Viktor volt 1998–2002 között) egyenlítette ki a pénzintézetnek az év végi bankkonszolidáció alkalmával. Az adósság ezután a Postabank veszteséges ügyleteit kezelő céghez, a Reorg Apport Rt.-hez került, amely a követeléseket eladásra meghirdette, de a felhívásra nem érkezett semmilyen ajánlat. Amennyiben úgy folyósították a hitelt, hogy tisztában voltak annak behajthatatlanságával, fölmerül a nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés esete.

Hogy mégis miért adtak hitelt Lezsákéknak? Erre a kérdésre a politikus az RTL Klub Aktákban ezt válaszolta:

Lezsák Sándor akkor örömét fejezte ki, hogy senki nem vásárolta meg a követelést a Reorgtól. Az Aktákban ugyanis annak is hangot adott:

A lap az interjút követően kereste Lezsákot, akit arról kérdezték volna, mi a véleménye az ügyészség álláspontjáról és a csalás esetleges alapos gyanújáról, de nem sikerült utolérni a politikust.

Ha nem Princz Gábor vezeti a Postabankot, aligha van Lakiteleken Népfőiskola

A sokak által csak „zavaros” időszakként leírt ’90-es évek egyik legnagyobb botránya a Postabank körül alakult ki. Az állam és a Magyar Posta, illetve közel 100 részvényes által alapított Postabank, élén az elnök-vezérigazgatói székbe a rendszerváltás utáni évek sztárüzletemberévé előlépett Princz Gáborral a kilencvenes évek végére csődbe jutott. A kimutatott veszteségek miatt a bank több vezetője ellen hűtlen kezelés bűntettével eljárás indult.

A vizsgálat során olyan furcsaságok is napfényre kerültek, amelyek közül az úgynevezett VIP-listák váltak leginkább ismertté. A bank 1989-től 1997-ig összesen 1,3 milliárd forint kedvezményes hitelt adott befolyásos véleményformálóknak. A közel 10 évig tartó büntetőeljárásban a legfelsőbb bíróság (ma kúria) mondta ki a végső szót 2009-ben: Princz Gábort felmentették, hűtlen kezelés helyett hanyag kezelésért kapott 3,6 millió forint pénzbüntetést. Princz elhagyta Magyarországot, 62 évesen, 2018-ban hunyt el. A Postabank is megszűnt, pontosabban 2003-ban az állam privatizálta, amit az Erste Bank vett meg – foglalta össze cikkében az Origo 2018-ban a Postabank történetét.

Lezsák nekünk nem nyilatkozott

Leginkább akkor lehetne bemutatni a Hungarikum Liget történetét, ha maguk a főszereplők is nyilatkoznának. Kétségtelen, hogy Lezsák Sándor a legfontosabb szereplője a történetnek, és meg is kerestük. Kétszer is. Első levelünkre azt válaszolta munkatársán keresztül, hogy 

Ekkor újabb levelet küldtünk, pontosítottuk az amúgy is félreérthetetlen megkeresést.

Nem gondolta meg magát.

Lezsák Sándor tehát nem adott interjút, és még azt sem engedte meg, hogy bemenjünk fotózni, videót készíteni. Ezért csupán kerítésen túlról tudtunk dolgozni, látszik is a fotóinkon és az alábbi videón.

Offolt minket a korábbi polgármester is

Hasonlóan lepattantunk a korábbi polgármesterről is. Zobokiné Kiss Anita volt polgármestert arról szerettük volna kérdezni, hogy meséljen az önkormányzat és a Lakiteleki Népfőiskola közti viszonyról a polgármestersége alatti időszakból és, hogy mit jelent a település életében Lezsák Sándor alapítványa. Interjút nem adott Zobokiné, aki azt felelte szerkesztőségünknek, hogy az életében ez az időszak lezárult, a közélettől egészen eltérő munkát végez.

Árokásás…

A független Zobokiné Kiss Anitát először 2014-ben, majd 2016-ban az időközi választáson választották függetlenként Lakitelek polgármesterévé. Az esetet az országos sajtó fel is kapta, hiszen Lezsák Sándor falujában Kiss Anitának úgy sikerült ismételnie, hogy a másik polgármesterjelöltet, Madari Andort hiába támogatta a Fidesz és a Nemzeti Fórum, csúfos vereséget szenvedett, több mint 500 vokssal kapott kevesebbet, mint a pártfüggetlen jelölt. Hogy mennyire nem számított a választáskor Orbán Viktor pártja, azt a hat fős képviselőtestületbe bejutottak hovatartozása is megmutatta. Minden párttámogatott kikapott, és csak a helyi civilek jutottak be a testületbe.

A Fidesz kívülről, ahol csak tudta, megpróbálta akadályozni a független polgármester munkáját. Egy ilyen szimbolikus eset volt az, amikor nem vették fel Kiss Anitát és két képviselőtársát a helyi polgárőrségbe, miközben az önkormányzat segítette a munkájukat. A Szabó Mihály Polgárőr Egyesületet még 1991-ben alapították, az elnöke pedig az a fideszes Madari Andor volt, aki a polgármester választáson Kissel szemben alulmaradt.

Hogy a Fideszt és Madarit a sértődöttség vagy a politikai harci hevület vezette a vereség után arról eltérő történeteket hallottunk. Kiss hiába törekedett a település politikai békéjét fenntartani, többek között azzal, hogy ő maga javasolta Madarit alpolgármesternek, nem nyugodtak meg a kedélyek. Kipécézték a szintén független képviselőt és alpolgármestert, Szentirmay Tamást, aki egyben újságírói munkát is végzett. Egy új törvény értelmében, amit 2014-től érvényes, szerkesztő nem lehet önkormányzati képviselő.

Szentirmay le is mondott a lakiteleki lcafe.hu internetes újság szerkesztői megbízatásáról, mivel az helyi médiának számít. De nem gondolta, hogy a nyárlőrinci és a tiszaalpári havi újság szerkesztői feladatairól is le kellene mondania, mivel egyik sem Lakitelekhez és az önkormányzati munkához kapcsolódik. Az ügy érdekessége, hogy a képviselő a Petőfi Népénél is dolgozott, de az itt végzett újságírói tevékenységét az új törvény nem befolyásolta. Egy lakiteleki polgár, aki nem mellesleg a Jobbik lakiteleki szervezetének elnöke is volt, azonban feljelentést tett, hogy ez a két munka összeférhetetlen. Jól megszervezett lobbi volt ez, ahol a kéz visszacsapott, mondták háttérbeszélgetéseink során többen is, aminek hatására a 21 év óta dolgozó képviselőről a bíróság kimondta összeférhetetlenségét és méltatlanságát.

Eltelt 30 év és újra visszaköszöntött az egy kéz politikája – Pedig Lezsák ez ellen harcolt 

„Lezsák Sándor mára – meséli tapasztalatait a lakiteleki interjúalanyunk – azt valósította meg, amit a kommunista rendszer, ugyanilyen diktatúrát csinál, mint annak idején a kommunisták. Aki neki nemet mond, azt lesöpri. Politikailag olyan magas szinten áll, hogy behívathat embereket és a szemükbe mondja, hogy tudom ám rólad ezt, meg ezt. És, ha nem úgy csinálod, mint ahogy én mondom, akkor…”.

Arra a kérdésünkre, hogy kikről van szó, a válasz az volt, hogy ezt mindenki tudja helyben; van köztük egészen alacsony beosztott, de magasabb vezetőállásban lévő is. Névvel senki nem mer beszélni róla. A félelem légköre behálózza a falu közéletét, ezért is van az, hogy nem vállalnak a helyiek semmiféle közösségi, aktivista szerepet. A politikától mára az is távol tartja magát, aki volt önkormányzati képviselő vagy polgármester.

Egy újabb Madari, de ő polgármester lett

A jelenlegi polgármestertől kaptunk viszont interjút. Madari Róbert bár függetlenként nyerte meg a legutóbbi választást, mindenki tudja a településen, hogy jó viszonyt ápol Lezsák Sándorral és az őt támogató erőkkel.

Miután tehát kötélnek állt, a polgármesteri hivatal dísztermében találkoztunk vele és a jegyzővel. A település vezetőjének a szájára hamarabb jött a népfőiskola, mint a Hungarikum Liget. A sok-sok év és a megszokás. A népegészségügyet is sokan ma is még köjálnak nevezik – magyarázkodott Madari Róbert.

Az interjú végére kiderült, hogy Lakitelek úgy profitál a Hungarikum Ligetből, hogy azért igazából nem kell tennie. Önkormányzati forrás oda nem megy, és mivel kiemelt kormányzati projekt, ezért még az építési engedélyekkel sem a helyi csapatnak kell bíbelődnie. Ellenben milliós nagyságrendben folyik be onnan iparűzési adó. A liget a település legnagyobb munkaadója. Már most is mintegy 130 -többségében helyi- embernek ad munkát, és mire minden elkészül és működik, már kb. 200 főt foglalkoztatnak. Ezzel szemben a hivatal az önkormányzati intézményekkel együtt 100 embernek ad munkát (sok településen a hivatal a legnagyobb foglalkoztató).

A turizmus a mi kitörési lehetőségünk, és ebben nagy segítség a Hungarikum Liget. Mi adjuk a környezetet, a néznivalót, a népfőiskola pedig a szálláshelyeket biztosítja. Aki oda érkezik, bármilyen programra is, jó eséllyel megnézi Lakiteleket és a környéket, és viszi jó hírünket. Ebben pedig Lezsák Sándornak nagy szerepe van. Mondják sokan, hogy az a sok milliárd inkább jönne a településnek, de azt hiszem, hogy mi így is csak profitálunk a Hungarikum Ligetből – mondta Madari Róbert polgármester.

A turisztikai és adóbevételi előnyök mellett a helyiek különböző kedvezményeket és lehetőségeket is élvezhetnek. A gyerekeknek intézményi keretek között ingyenes az úszásoktatás a Hungarikum Liget tanuszodájában. Hasonlóan a lovasoktatás. Az elmúlt években több tízmillió forintot szántak helyi tanulók ösztöndíj programjára, helyi egyesületek támogatására. A liget programjain pedig akár ingyen is részt lehet venni, ezek pedig színesítik a helyi kulturális életet.

Az elmúlt években, amikortól elkezdődtek a fejlesztések, egyértelműen érezhető, hogy a lakosság egyre inkább megismeri az itt zajló munkát, és előnyeit is látják annak, ami a Hungarikum Ligetben történik – mesélte a polgármester.

Az önkormányzat és a Hungarikum Liget között nincsen semmilyen megállapodás vagy szerződés. Papírok nélkül is jó a kapcsolat. Ez pedig kölcsönös. Volt rá példa, hogy valaminek kellett a hely, akkor a polgármesteri hivatal segítette ki a ligetet, az pedig viszonozza, ahogy tudja. Például vásárolt egy szúnyogirtó gépet, amelyet az önkormányzat használhat teljesen ingyen, persze vállalva, hogy a liget területén is működteti.

A polgármesteri hivatal dísztermében megtudtuk még, hogy a Hungarikum Liget sok-sok konferenciának ad helyet. Gyakran van valamilyen borászati téma, jönnek nagycsaládosok, nyugdíjasok, valamint a lovas polgárőr egyesület is, amelynek Lakitelek a központja.

A polgármester alaposan átírta a vele készített fenti részt

Az interjúalanynak joga van elkérni megjelenés előtt az írást, és ezt meg is tette Madari Róbert. Mi pedig elküldtük neki. Jelezte telefonon, hogy nem igen tetszik neki a stílus, szerinte az még alámegy a bulvárnak is. Ezért mondta, hogy beleír, ha nem baj. Meg is tette, és írásba adta, hogy csak így jelenhet meg, vagy ha nem is így, beszéljünk a további módosításokról. Azonban annyira nem a mi cikkünk lett így már, hogy azt felvállalni nem tudtuk, a túl sok belejavítás és átértelmezés miatt pedig értelmét sem láttuk a további egyeztetésnek már.

Ráadásul azt a részt, amelyben mi azt írtuk, hogy papírok nélkül is jó a kapcsolat az önkormányzat és a liget között, azt úgy írta át a polgármester, hogy a megfelelő jogi keretek között működik a kapcsolat, amiből arra lehet következtetni, hogy esetleg le is van papírozva, ami így teljesen az ellentéte annak, amit mi a jegyzetünk alapján írtunk. Igen, jegyzet alapján, mert felvétel készítéséhez (alapvető újságíró technika egy interjúnál) a polgármester nem járult hozzá. Tehát itt van a polgármester verziója. Kifotóztuk a levélből, tehát ez egy fénykép. Azért ezt a módot választottuk, mert így jól látható a módosítások aránya. Leadjuk ezt is, rajtunk nem múlik.

Az ingatlanok tulajdonosa az egyház, amely szintén hallgat, így korábbi sajtócikkekhez fordultunk

Az ingatlanegyüttes tulajdonosa a Fidesz mellett rendszeresen kampányoló Kiss-Rigó László vezette Szeged-Csanád Egyházmegye lett. Mintegy két éve kapták meg a birodalmat, Lezsák Sándor szerint azért, mert ha az egyház ezer éven át jó tulajdonos volt, akkor a következő ezerben is az lesz, ezért megkapta a létesítmény tulajdonjogát.

Kerestük a püspökséget, amely lényegében Lezsák Sándorhoz irányított minket, nyilatkozatot tenni nem akartak. Így az internetre tudunk hagyatkozni, hol is tart most éppen a Hungarikum Liget fejlesztése. Ebben az egyik segítségünk a Magyar Narancsban megjelent írások voltak. Ezeknek a lényegét foglaljuk össze.

• 2016-ban kiderült, hogy 12 milliárd forintot költött az állam a Lezsák Sándor és felesége alapította Lakitelek Népfőiskolára, ahová sok más mellett szállodát, strandot, lovardát, sportcsarnokot és egy múzeumot is építenek – utóbbit a „tiltott” pálinkafőző eszközöknek is. A népfőiskola vette át a Nemzeti Művelődési Intézet feladatait is.
• 2016-ban tárták fel azt is, hogy hatalmas mennyiségű közpénz vándorolt a népfőiskolához, sőt világossá vált, hogy 2020-ig akár 12 milliárdot is kaphatott az államtól arra, hogy formába öntse az országgyűlési alelnök Lezsák Sándor évtizedes álmait. 
• Már a második Orbán-kormány is támogatta a népfőiskolát, de igazából 2014-től ömlött a közpénz Lezsákékhoz. Míg 2010-ben nem kaptak közvetlen állami támogatást és 102 millió forintos pénzügyi hiánnyal zárták az évet, addig 2011-ben 330 millió landolt náluk a központi költségvetésből, így adósságaikat is le tudták faragni. 2012-ben és 2013-ban 300-300 millió forintot kapott a lakiteleki intézményt működtető Népfőiskola Alapítvány az állami büdzséből.
• A 2014-es jelentésben már szerepeltek a beruházásokra folyósított összegek is; az év végéig 1,5 milliárd forint került az alapítványhoz. 2016 közepéig ezzel együtt összesen 2,6 milliárd forintot használhattak fel abból a pénzből, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül került Lakitelekre a központi költségvetésből. 2014-15-ben a Miniszterelnökség is adott 40-40 millió forintot, s a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint 2016-ban összesen 3,3 milliárd, 2017-ben pedig 7,7 milliárd forintot biztosított a költségvetés a Lakitelek Népfőiskolának.
• 2016-ban az újságírók egyedi tárlatvezetésen láthatták, ahogyan a táncteremnek is otthont adó Széchenyi-ház majdnem teljesen elkészült, csakúgy, mint a népfőiskola irodája, a saját nyomdának és kiadónak helyet adó épület vagy a tanuszoda és a hozzá tartozó kis termálfürdő is. A népfőiskolán – amely akkoriban kibővült egy 25 hektáros területtel, amit a szeged-csanádi püspökség ajánlott fel tartós használatra – jól haladtak a munkálatok a közel száz főre tervezett vendégháznál, és dolgoztak a hat darab, egyenként ezer négyzetméteres üvegház melletti terményfeldolgozón is.
• A beruházás részeként átépítésre került a Tisza vendéglő és kollégium, a kápolna, továbbá a Bolyai-ház, amelynek emeletén vendégszobák, alsó részében pedig a Rendszerváltó Archívum volt található Lezsák Sándor saját gyűjteményével.
• 2016-ban már nyilvánvaló volt, hogy nekiállnak a lovarda és a fedett sportcsarnok építésének, de készült az a hely is, ahol tiltott pálinkafőző eszközöket terveztek bemutatni. Átszabták a jurtatábor környezetét, de készült a Nimród Szabadidő- és Tájpark is.
• A megújuló tanuszodától és termálfürdőtől néhány tíz méterre strandot építettek egy nagy kempinggel és gyógyászati központtal; két termálkút is van, az azokból feltörő víz jelenleg minősítés alatt áll, van rá esély, hogy megkapja a gyógyvíz besorolást. Innen nem messze húzták fel a 92 ágyasra tervezett, négycsillagos Hungarikum Hotelt, amellyel a többi szálláshellyel együtt egyszerre ötszáz embert tud elszállásolni a népfőiskola. 

Mára Hungarikum Liget lett, és mostanra 30 milliárdosra nőtt a fejlesztés

Az Átlátszó is kiemelten foglalkozott a témával, és nyilvánvalóan sok az átfedés a Magyar Narancs cikkeivel. Így ebben az esetben csak a tavalyi, drónvideós oknyomozós anyagukra hivatkozunk.

Az atlatszo.hu stábját 2021 nyarán személyesen Lezsák Sándor vezette körbe Lakiteleken, ahol drónvideó segítségével a magasból is megnézték az elkészült és folyamatban lévő beruházásokat. 2021-re megállapítható lett, hogy

„nemcsak 30 milliárd forint közpénz, hanem rengeteg fantázia is kellett a Hungarikum Ligethez, ami Lezsák Sándor, az országgyűlés fideszes alelnöke, költő fejéből pattant ki: turul alakú lovarda, kunhalommal fedett borkatedrális, footgolf pálya, wellness hotel, csodaszarvas alakú úthálózat, hungarikumok háza planetáriummal.”

Az atlatszo.hu kiderítette, hogy „a négycsillagos Hungarikum Szállodát Mészáros Lőrinc érdekeltsége építi fel egy szegedi politikus cégével közösen, bruttó 10 milliárd forintból. Azt is megtudták, hogy a Kárpátia Rendezvényház bruttó 3,4 milliárdba fog kerülni, és egy 400 milliós napelempark is készül. A Hungarikumok Háza pedig bruttó 1,3 milliárd forintból épült fel, és még egy planetárium is befért.”

Az újságíró azért látogatott ki a helyszínre, hogy megnézze, az ide áramló közpénzeket mennyire hatékonyan költötték el „a kulturális és szellemi fellegvárban.” 2020-ban alapvető változás következett be a Népfőiskola tulajdonosi szerkezetében: az immár Hungarikum Ligetté terebélyesedett komplex ingatlanbirodalom a Szeged-Csanádi Egyházmegye tulajdonába került. 

A Club Tisza Hotel, a Széchenyi ház és a Tisza Étterem felújítására, valamint a Lakodalmas-ház kialakítására 2013–2017 között közel bruttó 4 milliárd forint jutott. A többi támogatást 2019-ben és 2020-ban kapták.

Jurta egyenesen Mongóliából, de épül a 10 milliárdos szálloda is

• Hungarikum Szálloda: a négycsillagos, 160 férőhelyes hotel most épül, és közvetlen összeköttetésben lesz a fürdővel. A szobák egy-egy hungarikumról kapták a nevüket. A szálloda már igen előrehaladott állapotban volt 2021-ben, azonban a kivitelező cég nevét nem találjuk a közbeszerzési értesítőben. Az EKR-ben csupán azt lehetett látni, hogy az eljárás fajtája „Közvetlen felhívással induló tárgyalásos értékhatár alatti beszerzés”. A 444.hu számolt be arról, hogy Lezsák alapítványa 2019-ben 18 milliárdot kapott a kormánytól, hogy felépítse a Hungarikum Hotelt (ez az összeg a felső korlátot jelöli). 
• Kincsem Fogadó: 2019-ben újították fel, 79 férőhelyes, ár: bruttó 729 millió forint.
• Hotel Club Tisza és Wellness: háromcsillagos, 94 férőhelyes, 2016-ban újították fel, 2020 nyarán bővítették ki wellness részleggel. A wellness részleg ára: bruttó 464 millió forint. Az üvegházban (bruttó 297 millió forint) 2018 óta termesztenek zöldségeket, amiket a szomszédos zöldségfeldolgozóban dolgoznak fel. A termés egy része a Tisza Vendéglőben kerül felhasználásra.
• Nyitott termálfürdő, kemping és kiszolgálóépületek: ára bruttó 1,6 milliárd forint.
• Zárt termálfürdő és Ligetszépe Gyógyászat: 2021-ben adták át a gyógyászati központot. Ára bruttó 4 milliárd forint.
• A turult mintázó lovarda: 2019 szeptemberére készült el, a díjmentes iskolai lovasoktatás, az egyéni edzések, a lovaspolgárőrképzés központja. Ár: bruttó 591 millió forint.
• Nimród Footgolf Park: erről a sportról Laktiteleken hallottunk először, a labdarúgás és a golf ötvözete. A 7,5 hektáros pálya kialakításánál a Nimród csillagképet vették alapul. Lezsák veje, Molnár Arnold a footgolf szerelmese, emiatt lett footgolf pálya Lakiteleken. A sportnak csak egy hibája van, nincs magyar elnevezése, de a magyarok ősapjának a neve ment valamit a helyzeten. Ára: bruttó 832 millió forint.
• Borkatedrális: Lezsák katedrálist álmodott meg a boroknak, amik egy kunhalom alatt hűsölnek. Ár: bruttó 363 millió forint.
• Hungarikumok Háza: az épület még nincs kész, de az igazgatóval betekinthettünk a színfalak mögé. A Csillagnéző planetáriumban moziszékekben csodálhattuk meg a félgömb alakú kupolát, amire majd a csillagokat és a bolygókat vetítik. A mozitermet Lezsák csak annyival kommentálta, hogy „huh, ez nem volt olcsó”. A ház ára bruttó 1,3 milliárd forint.
• Bibliaház: a szakrális épületek sem hiányozhatnak a Hungarikum Ligetből, a Szent-István Kápolna és a Keresztény Panteon szomszédságában található a Bibliaház. A 21,5 négyzetméteres alapterületű épületben lemásolhattunk egy soron következő mondatot a Bibliából. A szakrális hely ára elég ütős: egy négyzetmétere 6 976 744 forintjába került az adófizetőknek. Az épület ára: bruttó 150 millió forint.
• Nemzeti Művelődési Intézet: a 2020 októberében átadott székház a magyar kormány támogatásával valósult meg. Közel négyezer négyzetméter alapterületű, a homlokzaton található frízen a teremtéstörténet és a magyarságtörténet ölt testet. A teraszon található a magyarság harangja, aminek a társai például Erdélyben és Kárpátalján lettek elhelyezve. Ár: bruttó 4 milliárd forint (nettó: 3,18 milliárd forint).
• Bolyai Ház: az épület ad otthont a Kárpát-medencei Népfőiskola Hálózat központjának. Az értékfeltáró Kollégiumok keretében a Kárpát-medence értékeit tárják fel. A felújítás ára: bruttó 200 millió forint.
• Kölcsey-Ház felújítása: ára bruttó 540 millió forint.
• Rendszerváltó Archívum építési munkái: ára bruttó 332 millió forint.
• 3,4 milliárdos rendezvényház és 400 milliós napelempark készül
• 20×40 méteres focipálya: 2022-re készül el.
• Kárpátia Rendezvényház: 1 000 fő befogadására lesz alkalmas. Ár: bruttó 3 milliárd 410 millió forint lesz, 2022. december végére készülhet el.
• Napelem-park: ára bruttó 400 millió forint, 2022. december végére készülhet el.
• A strandparkoló és a kerítése: ára bruttó 400 millió forint.
• Ősök sírja: A jurta sátrak mellett készül el a nyitott, kupolás épületben egy avar vezér jelképes sírja. Ár: bruttó 50 millió forint.

A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (RETÖRKI) feladatait 2021. január 1-jétől a hasonló nevű, de a Lakiteleken működő Népfőiskola Alapítvány kizárólagos tulajdonában álló Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Nonprofit Kft. látja el. Az új feladattal pedig több százmilliós állami támogatás is jár. A kormány a 2021-es költségvetésbe a RETÖRKI számára betervezett 275 millió forintot átcsoportosította az új intézet számára, és hozzátett 145 millió többletet, 2022-től pedig évi 436 millió forint jár a nonprofit kft-nek.

A több tízmilliárdos beruházások kivitelezését NER-közeli vállalkozók valósítják meg, Lezsák Sándor szerint természetesen „minden törvényes előírást betartva”

Az Átlátszó által készített drónvideót és interjút már korábban bemutattuk, de most újra idetesszük.

Népnemzeti élményközpont 30 milliárd adóforintból – drónvideón mutatjuk a lakiteleki Hungarikum Ligetet from atlatszo.hu on Vimeo.

A Lezsák Sándorral kapcsolatos korábbi cikkeinket itt olvashatja.