2022. december 15-én született meg a bérmegállapodás, amely szerint 2023-ban 232 ezer forint lett a bruttó minimálbér, és 296 400 forint a garantált bérminimum. Adókedvezmények nélkül a nettó minimálbér 154 280 forintra, a bérminimum pedig 197 106 forintra nőtt.
A munkáltatói érdekképviseletek szerették volna, ha a kormány bértehercsökkenéssel segíti a vállalkozásokat a béremelés kigazdálkodásában, a költségvetés helyzete miatt azonban ez nem volt lehetséges. Azonban a bérmegállapodásba bekerült, hogy 2023-ban a kormány nem emeli a béreket terhelő adókat.
Amikor a Fidesz hatalomra került 2010-ben, bruttó 73 500 forint volt a minimálbér (60 236 forint a nettó). Az elmúlt 12 évben bruttóban több mint háromszorosára nőtt a minimálbér. Nettóban ennél karcsúbb volt a növekedés (az alacsony jövedelműek adójóváírásának 2012-es kivezetése miatt), két és félszeres. Önmagában nézve a magyar minimálbért látványos a növekedés. Európai összevetésben azonban nem javult a helyzet, míg 2018-ban a nyolcadik legalacsonyabb minimálbér volt a magyar euróra átszámítva, az idei második félévre már csak „alulról” a hatodik helyre volt elég az összege.
Az átlagkereseteknél is jelentős növekedés következett be 2010 óta. Tavaly a fegyveres testületeknél, tavalyelőtt az orvosoknál költött a béremelésekre a kormány, ami felfelé húzta az átlagot. A bruttó és a nettó átlagkereset 2010 és 2022. harmadik negyedéve között a 2,5 szeresére nőtt. A bruttó 202 ezerről 503 ezer forintra emelkedett, a nettó pedig 133 ezerről 335 ezer forintra.
A nettó átlagkeresetek európai kitekintésben azonban nem zárkóztak fel. Amíg 2013-ban még a magyar éves nettó átlagkereset volt az ötödik legalacsonyabb, addig 2021-ben már a negyedik legalacsonyabb volt a magyar bér. Időközben volt ennél jobb helyezésünk is (2017-ben a hatodik legkisebb nettó átlagkereset volt a magyaroké), de rosszabb is (2016-ban, amikor a harmadik legkisebb átlagkereset volt a hazai).
via 24.hu
