Elvenni nem, de halasztani lehet a magyar soros elnökséget az EU-ban

Többféleképpen is el lehet halasztani a soros elnökséget, és éppen ugyanannyi szavazat kell hozzá, mint a pénzeink befagyasztásához kellett. Erős új zsarolási alapot kaptak a nagy uniós tagországok a magyar kormánnyal szembeni vitában, mert a következő egy évben folyamatosan lebegtetni lehet majd, hogy akár el is halaszthatják Magyarország soros elnökségét az Európai Unióban. Ezt a mostani jogi keretrendszerben is meg lehet tenni, de azon akár még módosítani is lehet. Igaz, ehhez a parlamentnek nincs jogköre, csak a tanácsnak.

Az Európai Unió alapítása óta kell valaki, aki irányítja a munkát a közös csúcstalálkozókon és a miniszterek között. Úgy döntöttek, hogy az ehhez kapcsolódó feladatokat a tagállamok félévente rotálják egymás között. Eredetileg ez ABC-sorrendben történt, és könnyebb is volt a helyzet, amíg csak néhány ország alkotta az európai közösséget. Ahogy bővült az unió, jött a trojkák ötlete. Ez azt jelenti, hogy a három egymás utáni soros elnökök összehangolva, előre egyeztetett prioritások mentén vezeti az uniót. Úgy osztották be a sorrendet, hogy egy trojkába egy nagy és két kisebb tagország álljon össze.

A soros elnökségeknek formális és informális hatalma is van. Ők döntik el, milyen javaslatok kerüljenek a miniszterelnökök évente legalább négyszer megtartott csúcstalálkozóján a vezetők elé, ki mikor szólalhat meg, mit kell előre írásban beadni. A soros elnök ország adott minisztere vezeti az Európai Unió Tanácsának tíz minisztertanácsi formátumát. A soros elnök irányítja a döntéselőkészítő testületek munkáját, és ő tartja a kapcsolatot a másik társjogalkotóval, az Európai Parlamenttel.

Az uniós szerződések kötelezik a soros elnököt arra,

• hogy pártatlan szereplő legyen,
• törekedjen a felek közötti kompromisszumra,
• és minden döntésével az unió közös érdekeit szolgálja.

Magyarország egyike annak a két tagországnak, amelyek ellen a legdurvább uniós jogállami eljárás, a hetes cikk szerinti van folyamatban, és az egyetlen olyan tagország, amelynek a kondicionalitási eljárás segítségével átmenetileg befagyasztották a pénzügyi forrásait. Nem nehéz belátni: komoly kihívást jelent az Európai Unió számára, hogy Magyarország lesz 2024 második felében a soros elnök.

További két tényező, ami nehezíti az EU számára a helyzetet:

• Magyarországot közvetlenül követő soros elnökség a lengyel lenne, így az uniót egy éven át olyan kormányok vezetnék, amelyek tanácsi szavazati jogának elvételét kilátásba helyező eljárások jelenleg is folyamatban vannak.
• 2024 közepén lesznek az európai parlamenti választások, az EU legfontosabb pozícióit ennek eredménye alapján osztják majd el 2024 második felében. Vagyis az Európai Bizottság, a parlament és a tanács elnöki posztjáért, valamint a külügyi főképviselő személyéért folytatott tárgyalásokat Orbán Viktor vezényelné le Brüsszelben.

Leghangosabban az Európai Parlament követeli, hogy Magyarországtól vegyék el a soros elnökséget, ami mögé beálltak a nagy frakciók vezetői is. A soros elnökséget azonban nem lehet elvenni Magyarországtól, mert az unió alapszerződése minden tagországnak garantálja a féléves elnökségi periódust az egyenlő beleszólás érdekében.

Gulyás Gergelynek abban igaza van, hogy az Európai Parlament nem tudja elvenni, mert nincs ilyen jogköre. A legtöbb, amit az Európai Parlament tehet, hogy elfogad egy szándéknyilatkozatot, amelyben politikai nyomást gyakorol a tanácsra. A tanács pedig képes lépni az ügyben: ha elvenni nem is tudja a soros elnökséget, többféleképpen is elérheti az elhalasztását.

A mostani svéd elnökség július eleji lejárta után a trojka három tagja Spanyolország, Belgium és Magyarország lesznek. A szabályok azt kötik ki, hogy a tagok egyezzenek meg egymással arról, hogyan képviselik a közös ügyeket. A trojka két másik tagja például bejelentheti, hogy nem tudja Magyarországgal hatékonyan képviselni az unió érdekeit, vagy dönthetnek arról is, hogy a következő másfél évben minden jogállami ügyet az egyik tagállam visz majd, ezzel elvéve a kritikák élét. Így a magyar soros elnökség alatt sem fordulhatna elő, hogy a magyarok vezetik a hetes cikk szerinti eljárás tárgyalásait saját maguk ellen.

Lehetőség van arra, hogy változtassanak a soros elnökségek sorrendjén, amit egyébként meg is lehet tenni a jelenlegi jogi környezet szerint. Egy tanácsi határozat rendelkezik a soros elnökségek sorrendjéről, amelynek a címében eleve benne van a vázlat szó. Ezt a tanács könnyedén, egy minősített többséggel történő szavazással módosíthatja, amennyiben a tagállamok 55 százaléka igennel szavaz úgy, hogy az igennel szavazó tagállamok lefedik az unió lakosságának 65 százalékát.

Lehet módosítani a jelenlegi jogi környezetet, olyan szabályt hozva amely szerint azok az országok nem lehetnek az unió soros elnökei, amelyek ellen folyamatban van a hetes cikk szerinti eljárás. A magyar elnökséget egészen addig lehetne halasztgatni, amíg meg nem oldódnak a jogállami viták Magyarország és az EU között.

Azt tehát meg lehet tenni, hogy Magyarország 2024 második felében esedékes soros elnökségét elhalassza az Európai Tanács. A kérdés a támogatottság: a tanácsban pontosan ugyanaz a szavazatarány kellene ehhez a döntéshez, mint ami a kondicionalitási eljárásban befagyasztott pénzekhez kellett. Ezzel a nagy uniós tagországok egy újabb fontos lehetőséget kapnának arra, hogy változásokat kényszerítsenek ki Magyarországtól, mert a következő egy évben folyamatosan ott lebeg a magyarok előtt a soros elnökség eltolásának veszélye.

via 24.hu