A nemrég hatályba lépett igazságügyi reform feszültséget keltett a bírósági felsővezetők között. Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Senyei György, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének konfliktusa azért különleges, mert mindkettejüket az elmúlt években nevezték ki a kormánypárti képviselők kétharmados támogatásával.
2020-ban nevezték ki az ítélkezési gyakorlattal egyáltalán nem rendelkező, tárgyalótermi bíróként előtte sosem dolgozó Varga Zs. Andrást a Kúria élére. Ehhez még az Alaptörvényt is módosították. Senyei György pedig egy évvel korábban Handó Tündét váltotta a bírósági igazgatási csúcsszerv OBH élén. Nem volt jele annak, hogy a Fideszhez lojális vezetők között feszültség lenne.
„Most egy Telex-cikknek miért kell a Kúria elnökének odabaszni?” – hangzott el a Völner-Schadl ügy nyomozati anyagaiból nyilvánosságra került lehallgatott telefonbeszélgetésben, amelyben Senyei Schadl Györgynek Varga Zs. András médiapolitikáját kritizálta. Sejteni lehetett, hogy Varga Zs. nem fogja szó nélkül hagyni a kínos epizódot.
Az Európai Unió nyomására elfogadott igazságügyi reformcsomag némileg átrendezte a bírói ág erőviszonyait. Az Országos Bírói Tanács megerősödött, Varga Zs. András nem választható újra a Kúria elnökének. Módosítani kellett a kinevezését lehetővé tévő szabályozást is, ami megkérdőjelezte jogállami jellegét. Bár Varga Zs. megőrizhette a posztját, a tekintélye jelentősen csorbult.
Senyei megszüntetett három, régóta betöltetlen kúriai bírói álláshelyet, ezzel nyilvánosan szúrt oda Varga Zs.-nek. Ezután a Kúria felvette a költségvetési támogatást, de nem írtak ki pályázatot a betöltésükre. Senyei ennek megfelelően csökkentette a Kúria összlétszámát is. Emellett máskor a döntései indokolását mellőző OBH-elnök külön megemlített egy pontatlanságot a kúria elnökének átiratában, ahol a Varga Zs. a szabályos „beosztott” helyett „berendelt” bírót említett.
Az igazágügyi reformon nem tette túl magát a Kúria elnöke, és Senyei bírálatát sem vette jó néven. Egy, a hazai bíróságok büntetőkollégiumainak vezetőinek tartott tanácskozáson Varga Zs. András is felszólalt, és bár nem büntetőjogi témában, de fontos kijelentéseket tett – állította több forrás is.
„A létünkért küzdünk” – fogalmazott, mert a törvény elrendelői és a reform haszonélvezői ártani akarnak a Kúriának és az igazságszolgáltatásnak, és ezért minden lehetséges segítségre szükségük van a bíróságokon belülről és kívülről. Arra még nem volt példa korábban, hogy Varga Zs. András a kormánypártok által megszavazott törvényeket bírálja.
Majd Senyei kapcsán azt mondta, hogy február 3-a óta Senyei szabálytalanságokkal, önkényes döntésekkel igyekszik ártani a Kúriának és más bíróságoknak. Szerinte az OBH elnöke a jelek szerint bosszút akar állni a Kúrián és a Kúriához lojális bíróságokon, amiért kiderült, hogy beszélt Schadllal.
Senyei a tanácskozáson reagált erre, azt mondta, hogy a Kúriának nem az OBH árt, hanem az, hogy az elnöke kezdő bírókkal tölti fel. Egy héttel később újabb összetűzésre került sor. Az Országos Bírói Tanács ülésén először Senyei György ismertette a bíróságok 2024-es költségvetéséről szóló OBH-javaslatot. Erre reagálva Varga Zs. András kifogásolta, hogy a Pénzügyminisztériumhoz beküldött javaslatban az OBH aránytalan forráselvonással sújtja a Kúriát.
Senyei válaszában a Kúria nagyvonalú közpénzköltési gyakorlatára tett utalásokat, miszerint nem aggódik a Kúria működése miatt, amíg egyedül a Werbőczy István Országbíró Kutatóintézetben szolgáló 15 főtanácsadó éves juttatására 115,3 millió forintot költenek. Valamint 2021 óta a Kúria összesen 6 új Skoda Superb-et vásárolt, többet, mint az összes bíróság összesen.
Varga Zs. feleletként azt mondta, hogy a főtanácsadók csak „technikai értelemben” tartoznak a kutatóintézethez, ezzel lényegében elismerte, hogy a papír és a valóság nem fedik egymást. A kocsibeszerzésről azt mondta, hogy a törvény szerint hat kúriai vezetőnek jár autó, és a korábbi 5-6 éves járműveket cserélték le.
Újságírói kérdésre a Kúria sajtótitkársága azt válaszolta, hogy a kollégiumvezetők országos tanácskozásai nem nyilvánosak, így „nincs tudomásunk arról, hogy az idézett mondatok elhangzottak volna.”
Az OBH Elnöki Kabinet levélben szintén arra hivatkozott, hogy az esemény nem volt nyilvános, ezért az OBH elnöke nem nyilatkozik az ott elhangzottakról. Hozzátették, hogy „a Kúria elnökének tulajdonított kijelentések minden ténybeli és jogi alapot nélkülöznek.” Ez jelentheti azt, hogy ilyet Varga Zs. András nem mondott, de inkább azt, hogy a kijelentései alaptalanok.
via 444
