Egy kis összesítés: ennyit nőttek az árak három év alatt

Az EU 26 tagállamában összejött már az, amit Magyarországon még csak áhítunk és amit a kormány sikerpropagandája állít: nem sokat kell már várni, és nálunk is egy számjegyű lesz az infláció. Eközben 2020 szeptemberéhez képest duplájára nőtt a kenyér ára, az élelmiszerek átlagosan 62, a szolgáltatások 27, a benzin 73 százalékkal kerül többe.

2020 szeptembere óta átlagosan 42,3 százalékkal nőttek az árak Magyarországon. A HVG kiszámolta a KSH havi adatait egymás mellé téve, hogy egyes termékcsoportokban miként mozogtak az árak az elmúlt három évben. A háborúra fogott infláció önmagában nem igaz, hiszen már 2022 januárjában is a szolgáltatásokon és a ruhákon kívül minden fő kategóriában 8 százalék fölött nőttek az árak. Idén tavasztól már beálltak az árak egy elviselhetőbb növekedésre vagy néhol csökkenésre, de azért szó sincs arról, hogy visszatérnénk a 2020-2021 környéki szintekre, vagy akár a 2022 elejire.

Elsőre talán meglepő, de 2020 decemberéhez képest a tankönyv drágult a legnagyobb mértékben, 124 százalékkal. A Top20-ban van a kenyér, ami meghaladta a 2020. szeptemberi szint dupláját. A húsz legnagyobb drágulást mutató áru közül 15 élelmiszer, kettő a rezsi része, kettő pedig a közlekedéshez kell. Az egyetlen olyan termék, aminek az ára akkor sem emelkedett az egekbe, amikor az árstopot levették az árucsoport legnagyobb forgalmú tételéről, a finomliszt.

A legkevésbbé drágult termékek közé tartozik a használt autó – ha hozzátesszük, hogy eközben viszont az új autó 36 százalékkal drágább, mint 2020 végén volt, elég látványos különbség mutatkozik abban, hogy akinek kocsit kell vennie, mennyire tud spórolni rajta. Ebbe a sorba tartoznak még az elektronikai termékek és a ruházkodás is. Sokatmondó, hogy a három év alatti 14 százalékos áremelkedéssel be lehetett kerülni a húsz legkevésbé dráguló termékcsoport közé.

Az árstopok tekintetében hiába kapott sapkát például a csirkemell vagy a 2,8 százalékos UHT-tej, eközben az összes többi baromfihús és más fajta tejek árai egészen extrém szinten nőttek. Ellenben az üzemanyagok árstopja egy ideig működött, azonban volt kínos mellékhatás, amikor elengedte a kormány az árstopot (különben elfogyott volna a benzin az országból), kilőttek az árak.

Sokan akkor szisszentek fel, amikor az idén szeptemberi inflációs adatban azt hozta ki a KSH, hogy a háztartási energia 14,6 százalékkal olcsóbb, mint egy éve volt. A kérdés, hogy lehet ez, ha közben nem változtak a hatósági árak tavaly óta érdemben. A válasz, hogy a statisztikai hivatal külön veszi a rezsicsökkentett fogyasztási korlát alatti, valamint az afölötti fogyasztást, és folyamatosan újrasúlyozza az alapján, hogy épp mennyire sikerült az embereknek a korlát alatt maradni.

A szolgáltató szektor közben egyre nagyobb bajt okoz, 2021 végétől kezdve egészen 2023 júliusáig tartott egy folyamatos drágulás, amely egyik hónapról a másikra sosem volt elviselhetetlen, összességében viszont már igen komoly áremelkedést jelentett. Az egyre növekvő árak miatt a dolgozók magasabb béreket kérnek, amit viszont ki kell gazdálkodni valamiből, ezért még tovább kell emelni az árakat. De azok a cégek is kénytelenek árat emelni, amelyek tavaly magas világpiaci árak mellett írták alá (sokszor éves) szerződéseiket az energiáról.

Idén augusztusban és szeptemberben a drágulás lelassult, a következő hónapok kérdése az, hogy tényleg megtörik-e a trend, vagy csak két szerencsésebb hónapot láttunk egymás után. Az is érdekes lesz, hogy a kormánykommunikáció ezzel mit kezd – az élelmiszerek drágulásáért kijelölhetik ellenségnek az áruházláncokat, az EU-ra is bármikor mutogathatnak, ha viszont a hajvágás, a színházjegy, vagy épp a szerencsejáték drágul nagyon, akkor talán egy fokkal nehezebb lesz elmagyarázni, hogy ezért miért Brüsszel, Ukrajna és a profithajhászó multik a hibásak.