Kecskeméten duplájára nőtt a nem lakott lakások száma. A Homokhátság fővárosában 8114 lakás üres, nagyjából 4000-rel több, mint a 2011-es népszámlálás időszakában. Bács-Kiskun vármegyében közel 35.000 lakás üres, nagyjából 5000-rel több, mint a 2011-es népszámláláskor. A kecskeméti járásban is nőtt az üres lakások száma, 7000-ről 10000-re emelkedett a nem lakottak mennyisége – olvasható ki a KSH 2022-es népszámlálás adataiból.
Teresztenye Magyarország egyik legkisebb faluja Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében; itt 32 bejelentett lakos van, de életvitelszerűen csak fele ennyien laknak. Nemcsak Teresztenyén és a Homokhátságon, hanem az egész országban nőtt a nem lakott lakások száma, csaknem 600 ezer (599 023) lakás tartozott ebbe a kategóriába a tavalyi népszámlálás idején. A 2011-es népszámláláshoz képest tehát több mint duplájára nőtt az üresen álló lakások száma.
Ezzel egy évtizedek óta tartó folyamat folytatódott, a második világháború, s 1990 óta nőtt az ilyen ingatlanok arányának növekedése, hiszen a 2001. évi 9 százalékról 2011-re 11, tavaly pedig 13 százalékra nőtt a nem lakott lakások aránya, derül ki a g7.hu cikkéből, ami országos látképet mutat be.
Miért a sok üresen álló ingatlan?
Az elmúlt időszakban ugyan mintegy 200 ezer ingatlannal bővült a hazai lakásállomány, és a ténylegesen üresen álló lakások kategóriába tartoznak a nyaralók, az irodaként használt lakások, vagy az olyan ingatlanok, amiknek a tulajdonosai két település között ingáznak, és csak az egyiket jelölték meg tartózkodási helyüknek. Viszont nem tartoznak ide az albérletek, ezek ugyanis lakott lakásnak számítanak. Egyes településtípusok esetében azonban vannak visszatérő tipikus okok, amik a magas arányt magyarázzák. Ez
- az elöregedés;
- az, hogy emberek olyan településekre vagy azok közelébe költöztek, ahol jobbak voltak a munkaerőpiaci lehetőségek, illetve
- a közszolgáltatások (iskola, orvos, közlekedés).
Ez jellemző több Bács-Kiskun megyei kistelepülésre is. Kecskemét közelsége miatt Ballószög, Kerekegyháza vagy Helvécia népessége úgy növekedett a két népszámlálás között, hogy a nem lakott lakások száma mindhárom helyen csökkent: Ballószögön harmadával, 90-ről 33-ra, Kerekegyházán 364-ről 268-ra és Helvécián 127-ről 70-re. Kunbaracs és Orgovány ezzel szemben fordított képet mutat. Ahogy a kunszentmiklósi járásban is több településen nőtt az üresen álló házak száma. Szabadszálláson a körülbelül 2500 lakott lakással szemben közel 500-ban nem laknak, Kunadacson viszont minden hatodik lakás üres.
Az ország legnagyobb méretű megyéjének 11 járását összevetve azt látjuk, hogy általában mindenhol nőtt a nem lakott lakások száma. A bajai járásban 2022-ben több mint 4000 ingatlan állt üresen, a kalocsaiban 3500, a kiskőrösiben csaknem 3800. A tiszakécskei járásban nem történt változás, itt 1600 ingatlan áll üresen. Tiszakécskén közel 800 a nem lakott lakás, de ezt árnyalja a sok tiszai nyaraló. A Tisza és Kecskemét között fekvő Szentkirályon viszont emelkedett az üresen álló házak száma, itt közel 200 vár lakóra.
Más okai is vannak, hogy miért van olyan sok üres lakás Kecskeméten és más vidéki nagyvárosban, mint például Szegeden, ahol a legtöbb üres lakást mérték. Itt a teljes állomány majd ötöde üres, ami több, mint 16 ezer ingatlan. Nagy Gyula, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz tanszékének adjunktusa szerint Szeged esetében komplex folyamatról van szó: a város lakásállománya emelkedett, viszont a családok mérete csökkent. Sok lakásban, ahol pár évtizede hárman, vagy négyen laktak, most már csak egy-két ember él – nyilatkozta a szeged.hu portálnak.
Ez érvényes Kecskemétre is, ahol az iparosodás ellenére 2011-hez képest 3300 fővel, 108.100 főre csökkent a lakónépesség. A lakásállomány 2022-ben 54.800, ami 2011-hez képest több mint 5100-al emelkedett (+10,3 százalék). Összesen 46.688-ban laknak, 8114 pedig lakatlan.
Üresen állhatnak lakások továbbá azért is, mert valaki olyan lakásban lakik albérlőként, amit a tulajdonos üresnek jelentett be. És azért is, mert az illető nem a városban dolgozik, hanem külföldön. Ezek az okok mind összeadódnak.
Sok az üres lakás, mégis gondot okoz a lakhatás
Hiába van sok üresen álló lakás, ez nem változtat azon, hogy a lakhatási költségek az egekben. A KSH lakbérindexe alapján az albérletárak továbbra is növekednek: 2022 júniusától 2023 júniusáig országosan 14%-kal, Budapesten 15%-kal nőttek a kínálati bérleti díjak. Az elmúlt nyolc évben pedig országosan 88%-kal emelkedtek az albérletárak. Ez településeken eltérő, de a trend mindenhol ugyanaz. A bérek növekedése egyáltalán nem követi a fogyasztói árak, ezen belül a lakhatás költségeinek növekedését – írja a Habitat for Humanity Magyarország a 2023-as éves lakhatási jelentésében. A tanulmány kitér arra is, hogy
- 2022 júniusától 2023 júniusáig 20 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül is leginkább az élelmiszerárak, 29 százalékkal, és a háztartási energia ára, 34 százalékkal.
- Bár a bruttó átlagkereset 2023 elején 0,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a magas infláció miatt a nettó reálkeresetek 2022 szeptembere óta folyamatosan csökkennek. 2022 februárjától 2023 februárjára 19,6 százalékkal csökkent a nettó reálkereset, ami a nyárra 3 százalékra mérséklődött.
- A KSH lakbérindexe alapján az albérletárak továbbra is növekednek: 2022 júniusától 2023 júniusáig országosan 14 százalékkal, Budapesten 15 százalékkal nőttek a kínálati bérleti díjak. Az elmúlt nyolc évben országosan 88 százalékkal emelkedtek az albérletárak. Az aktuális átlag albérletár Kecskeméten jelenleg 2.620 forint/hó/négyzetméter, ami egy 45 négyzetméteres lakás esetében 126 ezer forint.
