-vélemény-
Két éve Kijev bombázásával folytatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborúját Ukrajna ellen. 2022. február 24-én az első robbanásokat az ukrán fővárosban nem sokkal hajnali öt után hallották, szinte napra pontosan tíz évvel azután, hogy előbb megindult a Krím-félsziget megszállására irányuló orosz művelet, s hetek múlva oroszok és ukránok vére árasztotta el az ukrajnai donyecki és luhanszki városok utcáit.
A támadók, a védők és az ártatlan civilek abban a véres övezetben éltek, ahol az elmúlt száz évben több tízmillió embert gyilkoltak meg. Tömeggyilkosságok térsége ez, a nyelvi és a vallási sokféleségé, nagyon sok otthoné és hazáé, amit eltérő módon mindenki magáénak érez, de aligha lehet valaha is egyvalakié. Hitler és Sztálin csaknem földig égette e széles véres régiót, amely a huszadik században Közép-Lengyelországtól Ukrajnán, Belorusszián és a balti államokon át Nyugat-Oroszországig tartott.
A múlt század közepén – csak 1933 és 1945 között – tizennégymillió embert öltek meg a gyilkos izmusok nevében, ám ezek az emberek, többségük nő, gyermek, idős, egyikük sem viselt fegyvert, s mégis megfosztották minden tulajdonuktól, ruháiktól, és életüktől – mutatta be a politikai tömegmészárlások történetét Timothy Snyder történész a Véres övezet könyvében.
Oroszország háborúja Ukrajnában az elmúlt tíz évben ennek a véres időszaknak a rémképét hívta elő az itt élőkben. Sztálin szándékosan éheztette ki Ukrajnát, a könyörtelen rekvirálásokkor hárommillió ember szenvedett éhhalált. A második világháborúnak csak a kezdetén, a náci Németország és a Szovjetunió általi kettős megszállás után mintegy kétszázezer lengyelt lőttek agyon. A véres övezet pokla Auschwitz volt, ami egy egész század összes emberi gonoszságát jelenti. A Keleti-Kárpátoktól elnyúló végtelenben beloruszok, lengyelek, zsidók, oroszok, baltiak, magyarok, németek, örmények, románok, ukránok, és napjainkban ismét ukránok esnek áldozatául a tömeges gyilkossági politikának.
Bucsa, Ipriny, Izjum, Mariupol… ukrajnai területeken fekvő tömegsírok helyei, ahol népirtás zajlott. És még lehetnek olyan városok, ahol ártatlanokat lőttek tömegsírokba, de még nem ismerjük.
Miután megtámadta Ukrajnát, Putyin hadserege a második világháború óta nem látott menekülthullámot indított el keletről nyugatra. 4,2 millió Ukrajnából érkezett menekült regisztrált átmeneti védelmi vagy hasonló rendszerben az EU területén. Legtöbben, több mint 1,2 millióan Németországban találtak ideiglenes otthonra, mintegy 1 millióan Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában összesen több mint 300 ezren. Magyarországot sem kerülhette el az ukrán menekültek áradata, eddig több mint 41 ezren folyamodtak menedékes státuszért hazánkban.
A Kreml az ukrajnai háborúját – amit Oroszországban nem lehet háborúnak sem nevezni, és azért is börtönbe zárnak békepárti orosz civileket, mert a békéért tüntetnek, vagy éppen csak arról posztolnak – saját védelmével indokolja. Minden államot megillet a védelem joga, csakhogy a szovjet birodalom összeomlása után alig 15 évvel Oroszország ismét a birodalmi zászlót meglengetve avatkozott be a balti államok politikai életébe, formált igényt arra, hogy Ukrajnában Kreml-barát kormány működjön, s az orosz határokon túl az orosz katonai jelenlétet a grúziai háborút követően jogszerűnek tüntesse fel. Kozirjev egykori orosz külügyminiszter 1994-ben tett kijelentése szerint „Kelet-Európa Oroszország létfontosságú érdekzónájához tartozik”. Ami pedig a „közel-külföldet” illeti, ezek az egykori szovjet köztársaságok, azoknak pedig az újraintegrálása az orosz külpolitika egyik kiemelt fő feladata.
Moszkvának viszont azzal kellett szembenéznie, hogy a véres övezet államai szabadulnának a moszkvai civilizációs központtól, és önálló utat járnának, vagy kapcsolódnának az euroatlanti tömbhöz, még akkor is, ha oly sok kihívással küzd az EU, s számos kivetnivaló sorolható fel az USA-val szemben.
A történelem nem, de a két szuperhatalom kora véget ért 1990-ben. Globális nézőpontból nézve abban az értelemben biztosan, hogy a legerősebbek már nem lövészárkokat ásatnak a katonáikkal.
USA, Kína, India, néhány dúsgazdag arab állam, feltörekvő gazdaságok, és a világgazdaság egyre jelentősebb szereplői, a transznacionális vállalatok formálják a sokpólusú globális világunkat – minden előnyével és számos hátrányával együtt, ilyen a visszafordíthatatlannak tűnő környezetromlás, az egyre több lokális és kiterjedt háború, amit fegyverrel, droggal, mesterséges szuperintelligenciával bíró gépekkel vívnak.
Ukrajnában gyalogsági ásóval is ölik egymást a kanyargó lövészárkokban, mint arról haditudósítók számoltak be Bahmutból.
A lövészárkokat először az amerikai polgárháborúban alkalmazták, a lövészárok-hadviselés, amikor a felek hosszú árokrendszerből harcolnak egymás ellen, már az első világháborúhoz kötődik.
2024-ben, Ukrajna déli részén több száz kilométernyi lövészárok húzódik.
Ukrán honvédők harcolnak az orosz agresszorral.
Naponta százak halnak meg.
Akik túlélik a nappali harcokat, este fertőzött patkányokkal és egerekkel küzdenek. A bomló hulladék és a holttestek rothadó halmaza miatt több mint száz év után a véres övezetben újból elszaporodtak az árokpatkányok.
—————
A Vélemény rovatunkban megjelent írások nem feltétlenül egyeznek a szerkesztőség álláspontjával. A tartalom megtartása mellett ezeket az írásokat jogunkban áll a jobb olvashatóság érdekében megszerkeszteni.
Van véleménye? Szeretné másokkal is megosztani? Írjon nekünk a szerkesztoseg@kecsup.hu címre.
