Az egymilliomodik külhoni magyar 2017. december 16-án a Sándor-palotában tette le az állampolgársági esküt. Vadai Ágnes (DK) most felidézte ezt, és arról kérdezte Semjén Zsoltot, hogy egyszerűsített honosítással eddig hányan lettek magyar állampolgárok.
Semjén Zsolt a nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter válasza: „Az elmúlt több mint tizenhárom évben 1 175 934 fő kapott magyar állampolgárságot (állampolgárság megállapítása a diaszpórában, míg az egyszerűsített honosítás a Kárpát-medencében volt jellemző).”
A válasz alapján az utóbbi években már jóval kevesebben szereztek kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot. Ennek vélhetően az az oka, hogy sok csaló lebukott.
A Magyar Közlönyben közölt korábbi köztársasági elnökök határozataiból kiderül, hogy sokáig működött az úgynevezett állampolgárság-biznisz, a kettős állampolgársággal főleg Ukrajnában, illetve Oroszországban éltek vissza. Ilyenkor az államfő visszavonja az állampolgárságot.
A magyar állampolgárságról szóló törvény egyik paragrafusa szerint visszavonható az állampolgárság attól, aki azt a jogszabályok megszegésével, valótlan adatok közlésével, adatok, tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg.
Nemrég derült ki, hogy olyan ukrán-magyar kettős állampolgárok kaphattak szociális juttatást Németországban, akiknek ez nem járt volna, ezért vizsgálat indult. Az egyszerűsített honosítás ugyanakkor régóta gondot jelent az amerikaiaknak is, akik többször jelezték, náluk biztonsági kockázatot okoz, ha olyanok jutnak magyar útlevélhez (így beutazási engedélyhez), akik vették a papírjaikat.
via 24.hu
