Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint félő, hogy az újfajta számonkérés a magolás érettségije lesz, amellyel háttérbe szorulnak a modern kompetenciafejlesztés elvei. Arató szerint így még nehezebbé válik annak elérése, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást.
Eddig a középszintű magyar írásbeli egyik feladata az volt, hogy egy megadott témában kellett írni egy rövid érvelő szöveget, motivációs levelet, könyvajánlót, köszöntőt, vitaindítót. Ehelyett most egy 20 pontot érő irodalmi feladatlapot kell megoldani. Az irodalmi feladatlap inkább a lexikális, tárgyi tudást méri fel, mintsem a szövegalkotási képességeket. A feladatok típusának változásával párhuzamosan a tananyag mennyisége is nőtt. A szóbelin például idén a húsz tételből tíz kötelező szerzőt kell tudni, korábban elegendő volt hatot ismerni.
Másik nagy változás, hogy az esszéfeladatoknál megszűnik az összehasonlító műelemzés, a diákok vagy egy mű elemzését, vagy egy témakifejtő esszé megírását választhatják, így már nem tudnak specifikusan készülni, hanem teljesen kiszámíthatatlan, hogy egy verset vagy egy novellát kell majd értelmezniük. Megváltozik a helyesírási hibák pontozása is. Eddig két extra pont járt a szép írásképre, nyolc pont a jó helyesírásra, most negatívba fordítják a dolgot: ezeket hiba esetén levonják a maximálisan megszerezhető száz pontból. Emiatt azok, akik szeretnének legalább 80-90 százalékot elérni, könnyen leronthatják a százalékukat, ha sok helyesírási hibát vétenek.
A középszintű matekérettségin 2024-től
- kisebb szerep jut a valószínűségszámításnak;
- kikerül néhány függvény grafikonjának ábrázolása: nem kell tudni ábrázolni például a trigonometrikus és logaritmus függvényeket sem;
- az algebrában is jelentősen változnak az érettségi követelmények: nem kell számítani algebrai törtekre és az algebrai törteket tartalmazó egyenletekre, illetve abszolútértékes egyenletekre sem;
- ezen kívül a vektorok skaláris szorzata, és ehhez kapcsolódóan bizonyos koordinátageometriai ismeretek is kimaradnak.
Csapodi Csaba, az ELTE Természettudományi Karának oktatója szerint valamennyire nőtt a különbség az emelt és a középszintű érettségi között: kevesebb lett a tananyag középszinten, azokat a feladatokat, amiket innen kiszedtek, áttettek emelt szintre. Ilyen például a valós számok halmazán értelmezett trigonometria vagy az egyenes normál vektoros egyenlete.
A tananyag összességében kevesebb lesz ugyan, de bekerültek a kerettantervbe új témakörök: például a geometriai valószínűség és a várható érték. A statisztika témakörében az új követelmények szerint jobban el kell tudni igazodni a különböző diagramtípusok között. Fel kell ismerni, hogy bizonyos helyzetekben melyik diagramtípus használható, és fel kell ismerni a diagramokkal történő manipulációkat, csalásokat is. További változás, hogy bekerült a középszintű tananyagba a kvartilisek és a box plot. „A box plot vagy más néven dobozdiagram, sodrófa diagram egy vizuális szemléltető eszköz az adatok eloszlásának bemutatására” – mondta Mosóczi András, a Mateking.hu weboldal oktatási vezetője és alapítója.
A középszintű matekérettségibe bekerültek új ismeretek is: gazdasági számítások, pénzügyi ismeretek. Csapodi Csaba szerint a pénzügyi ismereteken belül a kamatos kamattal, a törlesztőrészlettel és a gyűjtőjáradékkal összefüggő feladatra lehet számítani.
Magyarországon a lexikális tudásra épülő tananyag a hangsúlyos, ami a nyugati példák szerint sem korszerű hozzáállás, más jellegű tudásra lenne szükség. Az egyre több tananyag mellett alig-alig marad idő a legfontosabbakra: a csoportmunkára, az egyéni fejlesztésre, a kreativitás kibontakoztatására. Nahalka István oktatáskutató szerint az érettségi egy össznépi hazugság, és a társadalom fel lenne háborodva, ha azt mondanák, hogy ezt abba kéne hagyni.
