2022 tavaszán a Direkt36 tárta fel, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózata ellen. Akkor a külügy egy rövid mondattal reagált: „Kampányhazugságokkal nem foglalkozunk.”
Panyi Szabolcs a Direkt36 újságírója háttérbeszélgetések segítségével rekonstruálta, hogy Putyin hekkerei feltörték a külügy számítógépes hálózatát és a belső levelezését, és ott bármihez hozzáférhettek. Ezt a minisztérium és több fideszes politikus egyértelműen tagadta.
Azonban belső dokumentumok szerint egyértelmű, hogy a támadások megtörténtek, és az is, hogy a külügyben tudtak erről. Az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének levelében egyértelműen le van írva, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és azt is tisztázza, kik az elkövetők.
„A KKM rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás, a levelező szolgáltatás, a fájlkiszolgáló szolgáltatás, a felhasználó munkaállomások egy pontosan nem meghatározott része kompromittálódott, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat. A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná” – írta jelentésében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatója, Szabó Hedvig altábornagy 2021 szeptemberének végén.
A jelentés alapján a hekkerek láthatták a leveleket, fájlokat, a külügy munkatársainak személyes adatait és megannyi más érzékeny információt. De azt is világosan leírja Szabó, hogy kik azok, akik megtámadták a magyar diplomácia informatikai rendszerét:
„Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetőek.”
Az APT rövidítés az angol advanced persistent threat kifejezésre utal, így jelölik a jellemzően állami, vagy államok által finanszírozott hekkercsoportokat. A GRU az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség rövidítése, azaz a katonai hírszerző szolgálaté. Az FSB (FSZB) az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot jelöli, Oroszország legkiterjedtebb belföldi titkosszolgálatát, az SVR (SZVR) pedig Oroszország külföldi hírszerző szolgálata.
Az altábornagy azért tudta ilyen világosan kijelenteni, hogy az orosz FSZB, az SZVR és a GRU hekkercsoportjai törték fel a magyar külügy rendszereit, mert 2021 folyamán az akkor még a KKM alá tartozó hírszerzés, az Információs Hivatal kibervédelemmel foglalkozó munkatársai számos ilyen behatolást tártak fel.
Ezután már nemcsak a külügy alá tartozó IH, hanem a kibervédelemmel foglalkozó más titkosszolgálati szervek is bekapcsolódtak a KKM rendszereiben okozott kár pontos felmérésébe. Ezzel párhuzamosan megjelentek azok a körlevelek is, amelyekről a Direkt36 cikke beszámolt. Ezekben a minisztérium biztonsági főosztálya a nagykövetségek munkatársait fokozott óvatosságra intette, és megadtak egy központi emailcímet, ahová a külügyesek „a kiberbiztonsággal kapcsolatos (pl. phishing email, DDOS támadás, zsaroló vírustámadás, jelszó szivárgás, adatszivárgás) bejelentéseit” várták.
Az, hogy az oroszok láthatták a magyar diplomácia teljes levelezését és az adatbázisszervereket, kimeríthetetlen lehetőségeket adhatott nekik arra, hogy titkosszolgálati műveleteket hajtsanak végre hazánk és szövetségeseink ellen.
Szijjártó Péternek tudnia kellett, hogy legkésőbb 2021 szeptemberében Putyin titkosszolgálatai, a GRU, az SZVR és az FSZB is feltörte a magyar külügy rendszereit, és onnan több esetben adatokat lopott, levelezéseket továbbított magának, lényegében mindent láttak, ami a külügyminisztériumban történik.
Szijjártó azt is tudta, hogy ez az ellenséges támadássorozat gyakorlatilag ellehetetlenítette a külügy informatikai rendszerének biztonságos működését. Ennek tudatában vette át mégis kereken három hónappal később, december 30-án Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől az orosz Barátságért Érdemrendet, a legmagasabb állami kitüntetést, amit külföldi kaphat.
via 444.hu
