Oroszország 81 európai médiaszolgáltatót tiltott ki, köztük egyedüli magyarként a 444.hu-t is. Az Európai Unió közös nyilatkozatban szerette volna elítélni az orosz lépést, azonban a magyar kormány megakadályozta azt.
Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a magyar vétó miatt végül egy közös nyilatkozat helyett közleményben ítélte el Moszkva lépését.
A moszkvai szankciók többek között a német Der Spiegelt, a Frankfurter Allgemeine Zeitungot a spanyol El País-t, az olasz La Stampát, illetve a La Reppublicát, a francia Le Monde-ot és a Liberationt, valamint a brüsszeli Politicót, illetve az EUobservert, valamint a 444.hu-t érintik.
Korábban azt írta a TASZSZ állami hírügynökség, hogy Oroszország csak akkor lesz hajlandó feloldani a médiaszolgáltatók elérését, ha Brüsszel is véget vet az orosz híroldalak blokkolásának.
Josep Borrell hangsúlyozta az elítélő közleményben, hogy az orosz hatóságok „teljesen megalapozatlan” döntést hoztak, ami tovább korlátozza a szabad és független információhoz való hozzáférést, és “kiterjeszti a már amúgy is súlyos médiacenzúrát” Oroszországban. Hozzátette, hogy a betiltott európai médiumok tényszerű információkat szolgáltatnak az orosz közönségnek is, egyebek között Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborújáról.
Az EU korlátozó intézkedése az orosz dezinformációs és propagandaorgánumokkal szemben viszont megalapozott, mert ezek nem képviselik a szabad és független médiát. Ezek az orgánumok az orosz hatóságok ellenőrzése alatt állnak, és “fontos szerepet játszanak az Ukrajna elleni agressziós háború támogatásában” – szögezte le a főképviselő.
Josep Borrell kiemelte, hogy a véleménynyilvánítás és a média szabadságának tiszteletben tartása az EU egyik alapértéke. Az Unió továbbra is támogatni fogja a tényszerű információk elérhetőségét az oroszországi közönség számára is.
via Euronews