A Kecskeméten zajló autóipari beruházásokat megelőző régészeti feltárások eddig nem látott, gazdag leleteket hoztak felszínre a Duna–Tisza közén egykor itt élő avarokról a honfoglaló magyarok előtti időből. A VI. század utolsó harmadában harcias, sztyeppei nomád közösségek jelentek meg a Kárpát-medencében, akik iránt nagyon régóta érdeklődik a történettudomány és a régészet. Mostanra a Mercedes-gyárnál rekonstruált árokrendszer, fellelt ékszerek, csontvázak, fegyverek értékes leletegyüttese jelentősen átrajzolta tudásunkat, amit eddig egy átlagos avar településről ismert a tudomány.
Az erről szóló színes, adatgazdag kötetet mutatták be szerda délután az érdeklődőknek a Cifrapalota Pávás termében a magyar kultúra napja alkalmából. Az Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna-Tisza közén című kötet a novemberben megnyílt, azonos elnevezésű régészeti kiállítás különleges anyagát foglalja magába. A könyvet egy kerekasztalbeszélgetés keretében ismertették a feltárásokban részt vevő szakemberek, Rácz Zsófia régész, a kiállítás kurátora, Szeniczey Tamás antropológus, Szenthe Gergely régész és Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze, a kiállítás másik kurátora. A beszélgetést Bán János alpolgármester moderálta.
A közönség betekintést kapott az avarok életmódjába, miközben szó esett az avar nép házasodási szokásairól, arról, hogy a nők többnyire mindig más törzsekből érkeztek, de a csontok tanulmányozásával arra is fényderült, hogy már akkor jelen volt a korabeli társadalomra veszélyt jelentő tuberkulózis és lepra.
Régóta izgatja sokak fantáziáját, és a kecskeméti eseményen is felmerült kérdésként, hogy kimutatható-e az avarok és a honfoglaló magyarok közötti rokonság? A tudományos válasz: nem, az viszont igen, hogy a honfoglaló magyarok találkoztak a késő avarkor még itt élő, szétszóródott népeivel. Az Avar Kaganátus, mely az uralkodó, a kagán címéből kaphatta nevét, rendkívül heterogén népcsoportokat ölelt magába. A kutatások arra mutatnak, hogy az avar társadalom vezető rétegének eredete Belső-Ázsiába vezetnek, akik nagyon gyorsan, néhány év alatt mintegy hétezer kilométert is megtehettek családostul, mire elértek a Kárpátokig, ahol magukba olvasztották az itt élt germán gepidákat és longobárdokat. Sarkos álláspontul elhangzott, ezek a régészeti leletek megerősítették azt a korábban már elfogadott tudományos álláspontot is, hogy László Gyula történész kettős honfoglalás elmélete pusztán fikció, mely szerint a magyarok két lépcsőben foglalták el a Kárpát-medencét.
Mindez nem változtat azon az izgalmas múlton, ami valamikor az 500-a évek közepétől itt zajlott a Duna-Tisza közén míg a honfoglaló magyarok birtokukba nem vették a későbbi Kecskemét területét. Érdekességként elhangzott, hogy az avar állam széteséséhez a változó klimatikus viszonyok is hozzájárulhattak. A régészek erre abból következtetnek, hogy változást figyeltek meg az állattartásban, és az árokrendszerben, amire homokmozgások utalnak.
A kötet megvásárolható 6 ezer forintért a Cifrapalota pénztárában, és a kiállítás, melyet gazdag múzeumpedagógiai szekció egészíti ki, megtekinthető 2025. december 14-ig.
