Így reagált arra a kérdésre Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét kormánypárti országgyűlési képviselője, akitől közösségi oldalán egy kommentelő azt kérdezte: egy alapkezelő közpénzből támogat egy magánkórház projektet?
Napok óta két egészségüggyel kapcsolatos hír foglalkoztatja a kecskemétieket.
Az egyik arról szól, hogy ünnepélyes keretek között helyezte el a város politikai vezetése az új magán egészségügyi központ alapkövét a Rudolf-kertben. A magánkórház – az állami finanszírozásból működő – Kecskemét Városfejlesztési Alap és a Kecskemét Vállalkozásfejlesztési Alap támogatásával nyílik meg várhatóan 2026 tavaszán, ahol első ütemben egynapos ellátás keretében általános sebészeti, ortopédiai, plasztikai sebészeti és szemészeti szolgáltatásokat lehet igénybe venni, majd a cél a fekvőbeteg-ellátás bővítése. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester hozzáfűzte az esemény után írt posztjában, hogy „Új fejezetet kezdünk Kecskeméten a gyógyászatban!”
A másik hír, amiről beszámolt több cikkben a KecsUP is, hogy 2025. január 1-jétől a kecskeméti Honvédkórház átadta a járóbeteg szakellátást a kecskeméti kórháznak. A Honvédkórház szakrendeléseit eddig tizenegy felnőtt háziorvosi praxis – Nyíri út 38/A, a Nyíri út 63., a Széchenyi sétány 6., a Győzelem utca 11. és az Irinyi utca 22. alatt lévők – járóbetegei vehették igénybe, mintegy 20 ezer fő – a döntés (a hivatalos kommunikáció szerint: „optimalizálás”) értelmében őket ezentúl a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban fogadják. A városvezetés részéről a hírre Engert Jakabné alpolgármester reagált az önkormányzati sajtóban; szavai szerint a megszűnő járóbeteg-ellátás az egészségügy strukturális átalakításának következménye, és a döntés a páciensek körében nem jelent nagy problémát.
A megjelent hírek után kibontakozó vitában – ezt ne úgy képzeljük el, hogy közönség előtt a politikus és az egészségügyi szakember pro- és kontra érveket sorakoztat érthetően magán versus állami egészségügyi modellekről – sokan többféleképpen tették fel azt a mindenkit érintő és foglalkoztató kérdést: miként jutottunk el odáig, hogy a magyarok kielégítetlen egészségügyi szükséglete meghaladja a régiós és uniós átlagot?
Álmos Péter, az orvosi kamarai elnöke ugyanis nemrég úgy nyilatkozott: aggasztó jelenség, de úgy tűnik, az fog jól járni, aki spórol a magánellátásra.
Ez volna kimondatlanul is a kormányzat célja? Fizetős irányba terelni a hazai egészségügyi ellátást? A megvalósuló lépésekből ugyanis az tűnik ki, hogy egyre kisebb állami egészségügy alakul ki, és egyre nagyobb teret engednek – akár közpénzből megtámogatva – a magánszektornak. A másik serpenyőben viszont az látszik, hogy az állam lakosonként az uniós átlag felét, 1200-1300 eurót fordítja egészségügyre az OECD statisztika szerint.
Aki fizetőképes, természetesen a magánszektort választja, hiszen ma már sokkal többféle szolgáltatást nyújtanak. Aki azonban nem tud fizetni, kénytelen kivárni a sorát.
———
A Vélemény rovatunkban megjelent írások nem feltétlenül egyeznek a szerkesztőség álláspontjával. A tartalom megtartása mellett ezeket az írásokat jogunkban áll a jobb olvashatóság érdekében megszerkeszteni.
Van véleménye? Szeretné másokkal is megosztani? Írjon nekünk a szerkesztoseg@kecsup.hu címre.
