Az Állami Számvevőszék jelentései nyomán rengeteg szó esik a napokban az alapítványokról, így a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartóról is. De mit érdemes tudni általánosságban ezekről a szervezetekről? Mit csinál a kuratórium és a felügyelőbizottság? Hogyan kellene működniük? Ügyvédet kérdeztünk.
„Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét” – ezt a pontos meghatározást a Polgári Törvénykönyvből idéztük. Fontos rendelkezés, hogy az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni.
Az alapítvány ügyvezető, döntéshozó szerve a kuratórium, amely a napi működést irányítja, sőt el is végzi. Kuratórium nélkül nem hozható létre alapítvány. Legalább három természetes személyből kell állnia, de ettől el lehet térni, és lehet több (vagy kevesebb) is a tagok létszáma, sőt, az is lehetséges, hogy egy kurátort választ az alapító – mindezt pedig az alapító okiratban kell rögzíteni – mondta el dr. Kummer Ákos ügyvéd a KecsUP Híreknek.
Hangsúlyozta: a felügyelőbizottság (FEB) nem kötelező minden egyes alapítványnál, de olyan alapítványnál, mint amilyen a Neumann János Egyetemért Alapítvány is, amely közpénzeket is felhasznál, ez a szerv kötelezően létrehozandó, és nyilvánvalóan maximálisan indokolt is a létrehozása.
A FEB az alapítónak van alárendelve, de az irányító szervnek nem. Feladata, hogy az alapító részére ellenőrizze a kuratórium tevékenységét, észlelje az esetleges jogszabálysértéseket, ezeket jelezze a kuratóriumnak, az alapítónak és adott esetben a nyomozóhatóságnak. Azaz a felügyelőbizottságnak kell a törvényességet biztosítania az alapítványnál, „egy többletgarancia arra, hogy az alapítvány szabályosan működjön, és a rábízott vagyonnal megfelelően gazdálkodjon” – tudtuk meg Kummer Ákostól.
Tehát ha egy alapítványnál bűncselekmény gyanúját észleli a felügyelőbizottság egy vagy több tagja, kell-e tennie/tenniük feljelentést? – kérdeztük.
„Feljelentési kötelezettsége a hivatalos személynek van akkor, ha a hivatali hatáskörében szerez tudomást bűncselekményről. Az alapítvány kuratóriuma vagy felügyelőbizottsága tagja nem feltétlenül hivatalos személy. Önmagában az a tény, hogy valaki nem vesz észre egy bűncselekményt, és nem tesz feljelentést, azért nem vonható büntetőjogilag felelősségre. Ha fennáll a bűncselekmény gyanúja, akkor felügyelőbizottságnak – főleg egy nagyobb alapítványnál – érdemes biztosítania a megfelelő jogi hátteret és szaktudást, és erre támaszkodva dönteni. Természetesen van olyan helyzet, amikor felvethető a politikai felelősség, és ilyen eset, ha közpénzeket felhasználó szervezetről, akár egy egyetemet felügyelő alapítványról van szó. A büntetőjogi felelősség más kérdés” – fogalmazott az ügyvéd.
Az összeférhetetlenség is fontos szempont az alapítványoknál. Kuratóriumban az alapító nem szerezhet meghatározó befolyást. A Polgári Törvénykönyv szerint az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója, valamint az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban, ettől eltérően nem is rendelkezhet az alapító okirat. A felügyelőbizottság esetében is a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.
A döntéshozatal kérdését szintén az alapító okiratban kell rögzíteni. Főszabály szerint, egy átlagos alapítványnál egyszerű szótöbbség kell, szavazategyenlőség esetén a kuratórium elnökének a voksa dönt, de etéren ugyancsak lehet más szabályokat alkalmazni, és például megszabni, hogy a határozathozatalhoz egyhangú szavazás szükséges.
Mint megírtuk, a Neumann János Egyetemért Alapítvány internetes oldalán 4 és fél év működés után is az olvasható, hogy „a honlap fejlesztés alatt áll!”. Egy menüsor, rovatok és képek nélküli fehér oldalról van szó, amelyre 21 dokumentum van feltöltve, és az alapítvány címe és email címe van megadva.
Nincs fent az alapítói okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a kuratórium és a felügyelőbizottság névsora, az egyes vezetők neve, nincsenek fent éves beszámolók. 2020-tól 2023 májusáig nem találni a kuratórium üléseinek jegyzőkönyvét, utána is csak kivonatokat töltöttek fel. Pedig igazán érdekes lenne megtudni, mi hangzott el, hogyan születtek meg az Optima kötvények vásárlásáról szóló döntések; mely tagnak mi volt a véleménye, érve, esetleg ellenérve a befektetésről, volt-e vita.
A felügyelőbizottságnak csak két üléséről van fent kivonat a honlapon, 2022 novemberéből és 2023 áprilisából.
Mivel a honlap tartalma egyáltalán nem segíti az átláthatóságot, közérdekű adatigénylést küldtünk ezügyben az NJEA-hoz, és kértük a dokumentumokat, többek között a részletes jegyzőkönyveket – eddig ezeket sem kaptuk meg.
Ezzel kapcsolatban dr. Kummer Ákos elmondta: jogszabályban az nincs kikötve, hogy egy alapítványnak a honlapján közzé kellene tenni az alapító okiratát.
Viszont hozzátette: ilyenkor jogosan fel lehet vetni a kérdést, hogy mégis miért nem tölti fel az alapítvány a működéséről szóló alapvető dokumentumokat?
Természetesen lehetnek olyan adatok, információk, amelyek üzleti titoknak minősülhetnek, de az ügyvéd szerint egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnál (ilyen a NJEA is – a szerző), ahol erősen jelen van a közpénz, „a legszélesebb körű nyilvánosság és transzparencia indokolt”.
