A KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. a biomassza fűtőművét 2023 őszén nyitotta meg a Mindszenti körúton, mely európai uniós finanszírozással valósult meg. Az új létesítmény segítségével a hőtermelésre jelenleg felhasznált földgáz mintegy 70 százalékát tudják kiváltani biomasszával – mondta a KecsUP Híreknek Horváth Attila ügyvezető igazgató, aki működés közben mutatta be a szerkesztőségünknek az új fűtőművet. A beruházás célja között szerepel a földgázfelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, mely révén évente mintegy 11 millió köbméterrel kevesebb földgázra van szükség.
Visszafogni a kibocsátást
Egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy az ipar a második legnagyobb levegőterheléssel járó tevékenység Kecskeméten, a lakossági fűtés után és az elmúlt 10 évben rohamosan növekvő közúti közlekedés mellett. Számos jelentős ipari üzem, termelő, vagy szolgáltató tevékenységet végző létesítmény található a városban, amelyek azonban jelentősen hozzájárulnak a levegő minőségének a romlásához. A jelentősebb levegőterhelést okozó üzemek közé tartozik az Univer Product Zrt., a Kecskeméti Konzerv Kft. élelmiszeripari üzemei, a parkettagyártó Graboplast Kft., az acélszerkezet gyártó KÉSZ Ipari Gyártó Kft., a Mercedes-gyár, a MAG Hungary Kft., az ACPS Automotive Kft. A jelentős környezetet terhelő vállalkozások között szerepel még az önkormányzati tulajdonú Termostar Hőszolgáltató Kft. és a BÁCSVÍZ Zrt.
Váltás földgázról faaprítékra
Energetikai értelemben a biomassza a megújuló erőforrások közé tartozik, melynek legnagyobb értékét a fűtőértéke jelenti. A biomassza-felhasználás elvileg széndioxod-semleges. A fatüzelést az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából nem tekintik környezetszennyező módszernek, mert a kibocsátott szén-dioxidot az élő faállomány megköti, és a fa szervezetébe beépíti. A biomassza-felhasználás egyre fontosabbá válik az EU-ban, ennek hátterében az áll, hogy használatával kiválthatók a fosszilis energiahordozók, mint az a kecskeméti példán keresztül is látszik.
Ugyanakkor hátrányai is vannak a biomasszának, ezek közé sorolható, ha áramtermelésre használják, akkor magas költséggel lehet kalkulálni és növelheti az élelmiszerárakat is. Amit kifogásolnak még, hogy a fatüzelés viszonylag több nitrogén-oxidot, szén-monoxidot, port bocsáthat ki, ezért nagyon alacsony nedvességtartalmú fával szabadna fűteni. A szakemberek ezért inkább a faaprítékot javasolják, amit fenntarthatósági szempontokkal indokolnak.
Fontos megemlíteni, hogy nem minden biomasszát tekintenek annak az Európai Unióban, csak akkor az, ha a mezőgazdasági hulladékok és maradékok esetében bizonyítva van, hogy a termelés során szem előtt tartották a talajminőség megőrzését, az erdei biomassza esetében bizonyítva van, hogy a nyersanyag nem a nagy biológiai sokféleségű erdőkből származik, és a nem fenntartható kitermelés kockázatának elkerülésére van jogszabály, vagyis minőségbiztosítás.
Itt megszakítjuk egy pillanatra a gondolatmenetünket. Korábban többször is felmerült, hogy Kecskemét miért nem aknázza ki a geotermális adottságait, mint teszi Szeged. Több szakértő is elmondta a KecsUP Híreknek, hogy bár a két város közel van egymáshoz távolságban, a Kecskemét alatt meghúzódó hőt csak nagyon magas költségen tudnák kinyerni, mert nagyon mélyre kell fúrni ahhoz. Jelenleg egy darab 2500 méter mélységű és 130 ºC hőmérsékletű kutat lehetne hasznosítani, mely mintegy 240 háztartás fűtési hőigényét tudná biztosítani – olvasható a városi gazdasági programjában. Megtudtuk azt is, hogy próbálkozott fúrással a Mercedes-gyár is, de az említettnél is mélyebbre kellett volna fúrniuk megfelelően forró vízhez – végül a költségek miatt elálltak tőle. A geotermia mellett a napenergiában óriási lehetőség van, de ehhez nagyon gyorsan meg kell oldani a villamosenergia-tárolást.
A kitérő után most kanyarodjunk vissza a biomasszához. Horváth Attila ügyvezető igazgató elmondta, hogy a kecskeméti biomassza fűtőmű 20+5 MW teljesítményű, és főként a város 50 kilométeres körzetéből származó, ipari felhasználásra nem alkalmas faaprítékot, gyökérzetet, háncsot, vékony ágakat éget el, de a rendszerbe bekerül a szelektíven gyűjtött városi zöld biomassza és a napraforgómag-héj is.
A beruházáshoz döntő mértékben az EU Kohéziós Alap járult hozzá, összesen 10,374 milliárd forintos támogatással. A projekthez hozzátartozott távhővezetékek lefektetése is, összesen mintegy 6 kilométer hosszú korszerű gerincvezetékkel bővült a kecskeméti távhőhálózat. Az új vezetékszakaszok összekapcsolják a Mindszenti körúti fűtőművet a technológiailag megújuló Szultán utcai, valamint az Akadémia körúti Termostar telephelyekkel – számolt be korábban a részletekről a KecsUP Hírek.
