Magyarország jelentős uniós forrásoktól esik el, elsősorban a hazai fejlesztések alapját jelentő kohéziós alapokból, az Európai Unióval fennálló jogállamisági viták és a menekültügyi szabályok megsértése miatt. Az Európai Bíróság 2024 júniusában ugyanis napi 1 millió eurós bírságot szabott ki Magyarországra az uniós menekültügyi szabályok megsértése miatt. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint eddig összesen 293 millió eurót vontak le a 2021–2027-es kohéziós forrásokból ezen bírságok fedezésére, és a késedelmi kamatokkal együtt a levonások összege elérte már a 325 millió eurót – közölte a brüsszeli végrehajtó testület a Portfolio közérdekű adatigénylésére.
Ezenfelül Magyarország 2025. január 1-jével már véglegesen elveszített 1,04 milliárd eurónyi támogatást, mivel nem hajtotta végre a szükséges reformokat a korrupció elleni küzdelem és az összeférhetetlenség megelőzése terén. Ez utóbbi miatt került blokkolásra például az Erasmus+ uniós pályázat is, melynek az a következménye, hogy a programban nem vehetnek részt a hazai alapítványi fenntartású egyetemeken tanuló diákok. Itt tehát még volna mozgástere a kormánynak.
Amennyiben azonban a jogállamisági viták 2025-ben sem rendeződnek, az N+2 szabály értelmében további 1,04 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetetlenné Magyarország számára. Ez azt jelenti, hogy a kormány mozgástere az uniós pályázatok kiírásában egyre szűkül, mivel a rendelkezésre álló források csökkennek.
A jelenlegi állás szerint a befagyasztott kohéziós alap teszi ki a legnagyobb részt, 9,6 milliárd eurót, amihez már jön az 1 milliárd eurós N+2 szabály szerinti levonás is, míg a helyreállítási alapból (RRF) is 6 milliárd euró zárolás alatt áll.
A magyar kormány álláspontja szerint az ítélet politikailag motivált. Orbán Viktor miniszterelnök már többször is azt mondta, hogy a magyar kormány nem hajlandó a migrációs vitában semmilyen engedményt tenni az Európai Bizottságnak.
Elmaradó uniós pénzek: fejlesztések veszélyben
Összességében Magyarország több milliárd eurónyi uniós támogatástól esik el, főként kohéziós alapokból, ami Kecskemét szempontjából sem mellékes. Ezek a kieső kohéziós források komoly problémát jelenthetnek a jövőben, mivel ezeket a pénzeket infrastruktúra-fejlesztésre, közlekedési beruházásokra és gazdaságfejlesztésre lehetne fordítani, például:
- a város fenntartható közlekedésének fejlesztésére,
- ipari parkok és innovációs központok fejlesztésére, ami a helyi vállalkozások és a munkahelyteremtés szempontjából lenne kulcsfontosságú.
- De ezekből az alapokból újult meg több bölcsőde, óvoda és néhány iskola az elmúlt években, hogy csak pár példát említsünk.
A helyzet feloldása egyelőre nem látszik. Az unió és a budapesti kormányzat között politikai kartácstűz alakult ki, veszélyeztetve a kohéziós támogatásokat, amelyek hiánya lassíthatja Kecskemét fejlődését, mert kevesebb lehetőség nyílik az igényelt helyi beruházások EU-forrással való megtámogatására.
