Premier előtti, teltházas vetítésre gyűlt össze a közönség vasárnap este az Otthon Moziban. A Reménytelenül című új magyar életrajzi drámában nem csak József Attila kevésbé ismert oldalát láttuk, hanem egy kivételes nőét is – Gyömrői Edit pszichoanalitikusét. Az alkotók számára a hitelesség volt az egyik legfontosabb szempont – és ez minden képkockán érződik. A filmben nincs kitalált történetszál, minden mozzanat, amit látunk és hallunk korabeli forrásokon alapul.
A vetítés után közönségtalálkozó keretében beszélgettek a nézők Rózsa Gábor rendezővel és Michl Julival, a film női főszereplőjével. A színésznőt Gyömrői Edit szerepén át néztük – aki nemcsak pszichoanalitikusként, hanem emberként is elképesztő erőt képviselt, és akinek neve méltatlanul kevéssé ismert ma.
A film készítése mögött egy igazi szerelem áll, hiszen Rózsa Gábor és Michl Juli a való életben házaspár. Elmondták, hogy egy korábbi filmtervük anyagi okok miatt meghiúsult, de nem adták fel. Elhatározták, hogy akkor olyan filmet csinálnak, amit kisebb forrásból is képesek megvalósítani – kevés szereplővel, kevés helyszínnel, és rengeteg kreativitással. Több ötleten keresztül jutottak el József Attilához, és hamar rátaláltak Gyömrői Editre. József Attila szerepében Sütő András játszik.
A Reménytelenült tíz nap alatt forgatták le, összehasonlításképp: egy mai magyar játékfilm 30-40 nap alatt készül – avatták be a filmkészítés rejtelmeibe a kecskeméti közönséget. A filmen ez nem látszik, ereje pont abban rejlik: intim, emberközeli, őszinte. Michl Juli elmondta: egy olyan nőt akartak megmutatni, aki nem kitalált szuperhős vagy nem törékeny áldozat, hanem egy intelligens, bátor nő. És ezt Gyömrői Edit valóban képviselte egy férfiközpontú világban – mert önmaga lenni és kiállt a tudásáért.
Akik voltak már az Otthon Moziban filmvetítéssel egybekötött közönségtalálkozón megszokhatták, hogy egy moderátor kérdezi az alkotókat. Ez az este ebben is eltért a megszokottól, itt a rendező és a főszereplő vezette a beszélgetést. Témákat vetettek fel és kérdéseket tettek fel, többek között arról, hogy miként jelenik meg Gyömrői Edit bátorsága a film jeleneteiben. Volt, aki kiemelte, hogy „meg tudta húzni a határait” – mire Rózsa Gábor azonnal reagált: „Ez szuper! Nem is volt felírva, de nagyon igaz!” Aki ezután megnézi a filmet, láthatja, hogy Gyömrői Edit mert a szakmájában bátor lenni és akár még nagybátyja – pszichoanalitikus vezető volt – ellen is fellépett.
Gyömrői Edit életútja egészen elképesztő: Berlinben tanult pszichoanalitikát, pedagógusokat és anyákat tanított gyakorlati nevelésről, később Ceylonon (a mai Srí Lankán) dolgozott pszichoanalitikusként, nőmozgalmat alapított, és tagja volt a brit pszichoanalitikus egyesületnek is. Regénye, verseskötete és szakkönyvei jelentek meg. Mindez alig ismert ma – a nagyközönség inkább csak annyit tud róla: ő volt az, akibe József Attila reménytelenül szerelmes volt.
A filmet komoly kutatómunka előzte meg: készítői gyakorló pszichoanalitikussal, akadémikusokkal és a József Attila Társaság szakértőivel konzultáltak. A költő szövegei – levelei, tanulmányai, versei – képezték a forgatókönyv alapját, így nem túlzás azt mondani, hogy a vásznon megszólaló József Attila tényleg József Attila. A film érzékenyen és szívszorítóan mutatja be, hogy a zseniális költő súlyos borderline személyiségzavarral élt – amit akkoriban még nem tudtak kezelni. Így tárul elénk a gyermekként bántalmazott József Attila, akit az anyja gyakran súlyosan megvert, és mindezek felnőttkori hatásai.
Mindez más megvilágításba helyezi az iskolákban anyák napján elszavalt Mama című versét – mely az egyik legszebb magyar nyelven íródott vers ugyan – mégis egy bántalmazó anyáról és egy súlyosan bántalmazott gyerekről szól. Talán érdemes lenne más költeményt keresni erre az ünnepre – üzenheti ezt is a film, de sokkal inkább arra ösztönöz, hogy őszintébben és többet kellene beszélni Gyömrői Editről is.
A film mozipremierje 2025. április 10-én lesz.
