Bérelje vissza jelképes összegért a város a régi KTE pályát a jelenlegi tulajdonosaitól, hozza rendbe és vállalja rendszeres karbantartását – indítványozta Tóth Szilárd, a Szövetség képviselője az április 3-ai közgyűlésen. Ez a javaslat nem kapta meg a többséget, a főépítész tájékoztatójából viszont kiderült, jelenleg mit is tervez a beruházó a területen. „Most végre van egy esély, amikor nem egy dobozt akarnak ide pakolni, teszkószerűen” – mondta Öveges László.
„Bár a régi KTE pályát lassan több évtizede eladta a város, azon semmilyen ingatlanfejlesztés nem valósult meg, és ez nem várható a közeljövőben sem” – írta a testületi ülésre benyújtott indítványában Tóth Szilárd, a Szövetség a Hírös Városért képviselője. Felhívta a figyelmet, hogy a területet mindmáig sokan használják, itt futnak vagy kutyát sétáltatnak és több iskolából is ide hozzák a diákokat testnevelés órákon.
„Mindezt teszik annak ellenére, hogy évtizedek óta nem tartja karban senki a pályát, a sín melletti töltésen hajléktalanok laknak, illetve rengeteg itt a szemét is, ami jelentős közegészségügyi/közbiztonsági rizikó a pályán sportolóknak, illetve a pályát használó gyerekeknek” – emelte ki az ellenzéki politikus. Szerinte elhanyagoltsága ellenére a volt focipályát már csak azért is szeretik az amatőr sportolók, kutyasétáltatók, mert könnyen megközelíthető.
Tóth Szilárd elmondta: tudja, hogy a visszavásárlás nagyon sokba kerülne, mindezek miatt azt indítványozta, hogy önkormányzat bérelje vissza a régi KTE pályát a jelenlegi tulajdonosaitól egy jelképes összegért, „puritán módon hozzák rendbe” a környezetét, a foci- és futópályákat, és „hivatalosan adják vissza a Lakosság használatába”, a város pedig vállalja önkormányzati bérleményként való rendszeres karbantartatását a Kecskeméti Városüzemeltetési Kft -vel.
Frakciótársa, Kopping Rita a testületi ülésen megkérdezte a polgármestert, mit lehet tudni a pálya jövőjéről, hasznosításáról.
„A befektető képviselői elkészítették a beépítési terveket, és ez többször járt a helyi tervtanács előtt. A helyi tervtanács az utolsó beépítési tervet jóváhagyta, majd elkerült az országos tervtanács elé, amely még visszautasította átdolgozásra” – mondta el Szemereyné Pataki Klaudia. Király József rákérdezett, ő mint a városrész képviselője és a Kecskeméti Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke miért nem kapott meghívást ezekre a tervtanácsi egyeztetésekre. Pár perccel később viszont Öveges László főépítész korrigálta a polgármestert: a helyi tervtanács előtt nem volt a terv, és nem is lesz, mert ez országos tervtanács szintű kérdés. Szemereyné elismerte, hogy eltévesztette, „ebben nem volt meghívás, egy informális egyeztetés volt ezek szerint”.
A polgármester elmondta, látszik a tervekből, hogy „a befektető szándéka komoly”, és figyelembe vette „azokat a szempontokat, amelyeket kért a város, tehát hogy ne legyen túlzó a beépítés, a léptéket tartsák, Kecskeméti város építészeti stílusához, környezetéhez igazodjon, zöld megoldások alkalmazásával minél nagyobb zöldfelületet hagyjon meg, a parkoló autókat ne lássuk a felszínen, olyan kereskedelmi szolgáltató funkciókat hozzon be, amelyek még nincsenek a városban, de a lakosságnak igénye van rá, és gondoljon arra is, hogy egy komoly parkolási kapacitása is legyen”.
Kopping Rita rákérdezett konkrétan: mivel sok mindent lehetett hallani, bevásárlóközpont vagy lakópark jellegű épület lesz a területen? Szemereyné Pataki Klaudia annyit válaszolt, hogy lesznek benne közszolgáltatási, parkolási, sportolási, rekreációs funkciók, zöldfelületek és hogy a terveket jó színvonalú beépítési javaslatnak látta. Aztán átadta a szót Öveges László főépítésznek.
„Az elmúlt időszak számunkra legkedvezőbb tervét látjuk. Nem bevásárlóközpont, főleg nem Tesco-típusú bevásárlóközpont, ahol mondjuk 500 autót látunk és L formában körbeveszik üzletek” – mondta a főépítész. Hozzátette: a terv „durván 300 lakást tartalmaz, de az összes ehhez tartozó kiszolgáló funkcióval”, üzlettel. A föld alatt egy 700 gépjármű elhelyezésére alkalmas mélygarázst alakítanak ki. A Kuruc körúti fasort a beruházó az elképzelések szerint megtartja, pontosabban Öveges László megjegyzése szerint „nyilván amennyiben lehet, de a terv egyelőre számol ezzel”.
„Győri fiatal építészek tervezték, tehetségesek. Egész érdekes tervet hoztak. Igaz, modern eszközökkel operálnak. Ilyen értelemben én biztos nem ilyen tervet csináltam volna, de hát ki vagyok én? Egyvalaki. Magas színvonalú a dokumentáció” – fogalmazott a főépítész, kiemelve: a tervezők teljesítették, amit előzetesen kért, azaz hogy „az adott terület fontos erőpontjait, erővonalait, sarokpontjait hangsúlyozva egy léptékteremtő épületegyüttest hozzanak létre”.
A főépítész a polgármester egyetértésével kérte a tulajdonost, hogy amikor lesz egy olyan terv, amelyet az Országos Építészeti Tervtanács jóváhagyott, akkor azt mutassák be a lakosságnak is. Öveges László szerint nem érdemes olyan tervet bemutatni, ami úgysem valósul meg.
„Annyit tudok önöknek tehát biztatásul mondani, hogy előre léptünk funkciókban, építészeti minőségben, de még ott tart a terv, hogy nem nyerte el az Országos Tervtanács támogatását” – zárta szavait.
Király József kérte, hogy a Fejlődő Város Bizottság (ennek ő a társelnöke, Nemcsik Mátyás az elnöke) kapjon egy tájékoztatást, amikor már kialakult az koncepció, amit vélhetően elfogadnak.
„Ez egy klasszikus konfliktus. Mikor mutassuk be a város közönségének? Akkor-e, amikor már van egy úgymond szakmailag is támogatható, tehát valószínűsíthető terv, de akkor már kevésbé lehet beleszólni. Vagy korábban, de akkor még tulajdonképpen csak beszélgetünk. Nyilván az építtető felé ezt tolmácsoltuk, ők azt kérték, hogy akkor jöhessenek, amikor már megfelelő színvonalon lesz megjelenítve, és a kellő döntések mögöttük lesznek” – mondta Öveges László, megígérve, hogy továbbítja a fejlesztő felé a kérést, hogy a bizottság kapjon egy tájékoztató anyagot.
„Egyet nagyon szeretnék megerősíteni. Én húsz éve kísérem figyelemmel ezt az ügyet. Most végre van egy esély, amikor nem egy dobozt akarnak ide pakolni, teszkószerűen. Próbáljuk szeretni ezt a tervet, akkor is, ha én egy másfajta tervet csináltam volna” – jelentette ki a főépítész.
Fekete Gábor alpolgármester (Fidesz-KDNP) Tóth Szilárd javaslatára ironikusan úgy reagált, „nem rossz ötlet, hogy a város bérelje ki más magántulajdonát, majd utána tartsa karban, ami másnak a magántulajdona”, majd azzal folytatta, a befektető javaslata sokkal jobb a városnak.
Dobos József (Civil Összefogás Városunkért Egyesület) felidézte, hogy a területet még Szécsi Gábor polgármestersége idején adta el a város, és hogy azóta jónéhány meghiúsult tervet láttak.
„Én nagyon bízom abban, hogy ez most tényleg egy komoly szándék, mert az idő telik. Tóth Szilárd képviselő társam nem véletlenül tett egy javaslatot, mert az Isten tudja még, hogy mikor fog megépülni” – mondta Dobos József. Ő arra kérte a polgármestert, mivel „nem nagy dolog a területen a füvet levágni”, támogassák az indítványt, hogy a lakosság tudja használni a pályát, aztán ha elindul az építkezés, akkor a város kiszáll belőle.
Végül az ellenzék hiába szavazta meg a javaslatot (8 voks), a kormánypárti frakció 8 tagja nemmel szavazott, Szemereyné Pataki Klaudia, Engert Jakabné, Gál Zsombor és Pászti András pedig tartózkodott.
Egyébként 2023 októberében volt legutóbb téma a volt focipálya sorsa, akkor Király József indítványozta visszavásárlását, de ez sem kapta meg a többséget. Akkor részletesen felidéztük a város mai „csúf foltjának” (a közgyűlési vitában nevezték így) legszebb napjait és az eladása óta történt fejleményeket.
Csak abban értett egyet a két oldal, hogy a volt KTE-pálya a város „csúf foltja”
