Három éjszakán keresztül kemény fagyok voltak a hét elején, hétfőre virradóra hó is esett és mínusz 8 fokot mértek Kecskeméten. A borbási Bács-Zöldért Zrt. gyümölcsfa ültetvényein füstgyertyákkal és hatalmas máglyákkal is védekeztek , de a kajszibarackból a jelek szerint még így sem várható termés, és az őszibarack-és szilvaültetvényeken is nagy a kár, letarolta őket a fagy. Bűdi Zsolt Attilával, a cég tulajdonos-vezérigazgatójával jártunk körbe a cég gyümölcsfa ültetvényein, a szókimondó Facebook-posztjairól ismert szakember nem rejtette véka alá elkeseredettségét és a 27 százalékos áfáról, az áfacsalókról, importőrökről és nepperekről is elmondta őszinte véleményét.
„Az elmúlt tíz évben ötször is volt komoly tavaszi fagy, amelyek mind százmillió forintos nagyságrendű kárt okoztak, de a harmincöt év alatt, amióta a Zöldértnél vagyok, a mostanihoz hasonló pusztítást nem tapasztaltam. Nem önmagában a mínusz 8 fok a tragédia, amit hétfőn hajnalban mértünk, hanem az, hogy a létező legrosszabb időpontban érte a csonthéjas kultúrákat, abban a fejlődési szakaszban, amikor a virágzás után a zsenge terméskezdemény körül még nem alakult ki vastagabb védőburok. Ebben a fázisban gyakorlatilag már mínusz fél Celsius fok is kárt okoz a gyümölcsben” – mondta el a végzettségét tekintve kertészmérnök, növényorvos cégvezető. Ha két héttel később jön a fagy, akkor Bűdi Zsolt Attila véleménye szerint már nem okozott volna ekkora pusztítást, mert a zöldborsó méretű termésnek már nagyobb a stressztűrése.
Az is probléma, hogy több egymást követő napon fagypont alá csökkent a hőmérséklet – lehet, hogy ezt a városban élők annyira nem érzékelték, hiszen a sűrűbben lakott részeken akár 5 Celsius fokkal is magasabb a hőmérséklet, mint a külterületen lévő borbási ültetvényeken.
„Egy fagyot még kibírhat a növény. A mínusz 8 fokot nem, de mínusz 1-2 fokot még jó eséllyel igen, és ezen pár fokkal lehet is emelni védekezéssel. Első éjszaka – bármilyen tragikus is a helyzet – de mindig marad virág, hiszen a talajnak és a fának is van önhője, amely segíti a növény megmaradását. Akkor van baj, ha a következő éjszaka is kritikusan alacsony a hőmérséklet. Most ezt történt, mínusz 5 fok volt keddre és szerdára virradó éjszaka is, nyitott égbolttal, azaz a hőkisugárzást nem csökkentették a felhők. Ráadásul napközben is hideg volt, keveset sütött a nap, a növény nem tudott felmelegedni, átfagyott a rügypikkely, és jött az újabb éjszaka. Három egymás követő ilyen nap a növény minden tartalékát felemészti. Ami az első éjszaka után megmaradt, azt is letakarítja a következő” – magyarázta Bűdi Zsolt Attila.
Természetesen többféle módon igyekeztek védekezni a hideg ellen. Van tíz gázzal működő nagyteljesítményű gépük, amelyek 95-100 fokos levegőt fújnak ki, és hatalmas ventillátorként körbeforogva körülbelül 100 méter átmérőjű körben tudják emelni a hőmérsékletet. Csakhogy ennek a működtetése a gáz miatt igen drága, egy éjszaka 250 ezer forint, és nagyjából egy-egy hektárt tud megvédeni – a Bács-Zöldértnek viszont közel 150 hektár gyümölcsültetvénye van.
A fagy elleni védekezésre sok helyen szélgépeket telepítenek, amelyek a felső, melegebb légrétegek levegőjét keverik a földközeli hideggel. Bűdi Zsolt Attila kijelentette: tapasztalatai szerint az ilyen típusú, úgynevezett szállított fagynál nem érnek gyakorlatilag semmit. Ilyenkor ugyanis a területre (jelen esetben szinte az egész országba) beáramló északi-sarki vagy szibériai eredetű hideg légtömeg tartósan kiszorítja a melegebb levegőt, és folyamatos a hideg utánpótlása. Ráadásul az itthon forgalmazott szélgépek a Bács-Zöldért vezérigazgatója szerint túl alacsonyak ahhoz, hogy igazán hatékonyan emelni tudják a gyümölcsösben a hőmérsékletet.
Ők más módszerben hisznek, amely viszont hatalmas munkával jár, és talpon kell lenni gyakorlatilag egész éjszaka.
Óriási máglyákkal húznak hőfüggönyt
„Évek óta úgy készülünk a fagyokra, hogy összegyűjtjük a nyesedéket, és hatalmas, 3 méter magas máglyákat rakunk L alakban az ültetvények szélétől tíz méterre, egymástól 20-30 méterre – mivel a hideg általában észak-északnyugatról tör be, arra az oldalra. Egy ilyen máglyában 2-3 mázsa fa is van, nyolc-tíz órán keresztül ég, így tudunk egy hőfüggönyt képezni a hideg ellen” – folytatta Bűdi Zsolt Attila.
Egy kiszalagazott, jól látható útvonalon négy-öt traktorral is körbehúznak nagyobb máglyákat. Az útvonalat úgy tervezik meg, hogy 8-10 perc alatt körbeérjen a traktor, és az ültetvény minden része elég gyakran kapjon egy jelentősebb meleg hőtömeget.
„Tavaly ez remekül működött, mínusz 5-6 fokig. Mínusz 8-nál már ez sem használ” – teszi hozzá a szakember.
Az ültetvények belsejében is gyújtanak tüzet, nyilván sokkal kisebbeket, mint a szélükön. Használják a festékesdobozra hasonlító füstgyertyákat is, amelyek 8-12 óra égésidővel nagyon jó hatékonyságúak, akár 5 fokkal is megemelik a fák közelében a hőmérsékletet, viszont rengeteg kell belőlük, és nagyon emberigényes a beüzemelésük.
Mínusz 2 Celsius foknál hektáronként 200 darabot kell gyújtani, mínusz 3-nál már 250-300-at, mínusz 4 foknál 450-500-at, tehát minél hidegebb a levegő, annál sűrűbben kell elhelyezni a füstgyertyákat – tudtuk meg Bűdi Zsolt Attilától. Viszont ennek az alkalmazását is meg kell gondolniuk, hiszen az elmúlt öt-hat évben az átlag 2500 forintról 8500 forintra nőtt egy darab füstgyertya ára. Ebből könnyen kiszámolható, ha csak háromszázat gyújtanak hektáronként, akkor is elfüstölnek 2,5 millió forintot egyetlen éjszaka – és még csak nem is biztos, hogy teljesen meg tudják óvni a növényeket.
A károkat enyhíthetik a kémiai védekezés eszközei, a növénykondicionálók – mint a szakember elmondta, akkor van hatalmas szerepük, amikor a gyümölcskezdemények nem megfagytak, hanem csak megfáztak. Ilyenkor ezek a szerek segítenek regenerálódni a rügyeknek, virágoknak és megakadályozhatják, hogy a fa eldobja őket.
„Összességében mínusz 5 fok szerintem az a határ, amikor még érdemben lehet védekezni a fagy ellen. Onnantól hidegebb időben bármilyen módszerrel próbálkozhatunk, de egyik sem tud elég hatásos lenni” – jelentette ki a Bács-Zöldért vezérigazgatója.
Most úgy látja, a kajszibarack ültetvényeknél százszázalékos a fagykár, mind a 21 fajtájuk termése elpusztult, 51 hektáron. Szilvából 42 hektárjuk van, bizonyos fajtáknál itt is elfagyott az egész termés, néhány – főleg szerb – fajta viszont túlélhette a mínuszokat.
Az őszibarackfák és a cseresznyefák közül néhány fajta teljes virágzásban volt, míg az almafák bimbóztak, amikor a fagy érte őket. Egyelőre ezeknél még nem látni világosan a kár pontos mértékét, de Bűdi Zsolt Attila nem túl optimista.
„A fagykár miatt is az áfacsalók okolhatók”
Ahogy bejárjuk az ültetvényeket, más irányba kanyarodik a szó, de valahol éppen a lényegre. A nagykertészet vezetője nem rejti véka alá a véleményét: az ilyen drámai csapások megmutatják, mennyire bizonytalan a jövőjük, és éppen emiatt mennyire nagy szükség lenne a zöldségek és gyümölcsök 27 százalékos áfájának csökkentésére.
„Borzasztó rossz ezt megélni, és nagyon nehéz feldolgozni. Miként az elmúlt években többször, ismét százmilliós nagyságrendű lesz a kárunk, és kárenyhítésre esélyt sem látok a rossz rendszer miatt. Ekkora veszteségeket nem lehet kigazdálkodni semmilyen módon. Ennek a hatása nyilván meglátszik majd a cégen, a foglalkoztatottságon, hiszen innentől kezdve sokkal kevesebb munkaerőre lesz szükség, és kevesebb munkatársat is tudunk megfizetni. Nagyon messzire vezet egy ilyen fagy hatása, és sajnálatos módon még inkább erősíteni fogja az áfacsalókat. Minden mindennel összefügg. Lehet mondani, hogy rácsavarodtam erre a témára, de akkor is így gondolom: a fagykár miatt is az áfacsalók okolhatók, mert miattuk nincs pénze a magyar termelőnek, hogy megfelelő minőségben tudjon gondoskodni a fagyvédelemről, beszerezzen például jéghálót, amely ilyen esetekben a legjobb megoldást nyújthatja” – mondta Bűdi Zsolt Attila, miközben a kajszi elhalt terméseit mutatja a megbarnult virágokban. Majd elkeseredetten folytatja.
„Ebben a szakmában húsz éve nem képződik profit. A termelők egyharmada már kiszállt a kertészetből, és nem azért, mert nyugdíjba ment, vagy megöregedett, meghalt, hanem abbahagyta, mert rájött, hogy ez egy parttalan, kilátástalan küzdelem. Sok fiatal van, akik – majdnem azt mondtam, hogy kellő körültekintés nélkül – valami megmagyarázhatatlan okból belevágnak. Náluk van egy erős vonzódás a szakma, kertészet, a természet iránt. Ők még telepítenek, és bíznak abban, hogy jobb lesz ez. De az áfacsökkentés nélkül nem lesz jobb. Ugyanaz fog történni, mint ami eddig. Sőt, most már olyan szinten vagyunk, hogy az import zöldségek, gyümölcsök aránya 90 százalék. Mindent külföldről hoznak be. Már a spárga is bent van az országban egy hónapja, a sárgadinnye, görögdinnye is, minden, minden. Én nem importellenes vagyok, tévedés ne essék. Amit mi nem tudunk megtermeszteni, azt hozzuk be. Németországban is lehet mindent kapni, ott is van tizenkét hónapon keresztül sárgadinnye, görögdinnye és szamóca. Más kérdés, hogy a tudatos vásárlók fejben tartják, mikor érik a német spárga, és nem nyúlnak hozzá a mexikóihoz. Nálunk ez nem jól működik. Mire megjelenik a piacokon, boltokban a magyar szamóca, addig a magyar ember szinte jóllakik az importtal. Ha valaki megnéz a közösségi oldalon egy pálinkafőzős csoportot, ott akár mázsaszámra tud vásárolni szamócát” – nyilatkozta a Bács-Zöldért vezérigazgatója. Majd azokról beszélt, akik miatt szerinte a magyar piac ennyire eltorzult.
„Az importőrök – ezt elmondtam már sokszor – elegáns úriemberek, ügyvédekkel, könyvelőkkel körülvéve, őket soha nem fogja senki sem elérni. A neppereket, akik ezeket az importárukat terítik az országban, őket könnyedén le lehetne kapcsolni, de már olyan magabiztosak, hogy arcképes fotóval, telefonszámmal hirdetik magukat. Pedig csak fel kellene menni a Facebookra, és megnézni, kik árulnak most 300 forintért szamócát pálinkának. Nem két mázsát, hanem tíz, húsz, ötven mázsát. Lassan negyven éve a szakmában vagyok, tudom: ilyen nincs, hogy valahol valakire ráromoljon 30 mázsa szamóca” – mutatott rá.
„Nyilván nem fizetnek áfát, ez a kisebbik baj. Sokkal nagyobb gond, hogy akik behozzák, ötször visszaigénylik az én adómból, az ön adójából, és a költségvetésnek óriási veszteséget okoznak. Erről kellene beszélni. Ehelyett arról beszélnek, hogy a fokhagymán van ársapka. Magyarországon már gyakorlatilag nincs is fokhagyma termesztés, Kínából özönlik egész Európába, mi is azt esszük. Azt kellene megérteni, amire Európában mindenhol rájöttek, a szomszédok és a lengyelek is: eszükben sincs az áfát 5-6 százalék fölé emelni, és így nem is létezik áfacsalás. Afölött már beindul a láncreakció, mert jövedelemszerzési lehetőséggé válik. És elmondtam sokszor, ez nem a Fideszhez kötődik, nem ők kezdték. Ahogy 25 százalék lett az áfa, abban a pillanatban elindult ez a játék. Az olajjal, a cukorral, mindennel. A magyar adóhivatal tehetetlen ebben az ügyben. Egy adórevizor, ha erre kapna felhatalmazást, a neppereket két nap alatt ki tudná szűrni. De az importőröket nem, az egy remekül kiépített hálózat, azzal nem lehet mit kezdeni. Egy dolgot lehet tenni, amit a sertéságazatban megléptek – tudjuk, hogy kik érdekeltek ott. Érdekes módon, ahogy levitták az áfát 5 százalékra, Magyarországon a korábbi 2 millió 800 ezer sertés helyett most már van 3,3 millió. Tehát elindult a bővülés” – fogalmazott Bűdi Zsolt Attila, majd egyszuszra elmondott gondolatmenetét a következő felhívással zárta:
„Áfát kellene csökkenteni, anélkül a magyar kertészetnek vége van. A mostani fagy sok termelőnek okoz kárt, de alapvetően nem a fagy és nem a klimatikus változás a magyar gyümölcs és zöldségtermesztés sírásója, hanem az áfa. Normál évben nincs piaca a magyar terméknek, nem lehet eladni a termékeket, mert özönlik be az import” – jelentette ki a Bács-Zöldért vezérigazgatója.
