A Neumann János Egyetem új kecskeméti campusa és a hozzá tervezett „tudásváros” felépítésére 2020–2021-ben 144 milliárd forintot kapott az államtól az alapítványi fenntartásba került intézmény. Az építkezés azonban félbemaradt, az újvárosrész meg sem kezdődött, a pénz jelentős része pedig egy MNB-s befektetési cégnél kötött ki, amely fizetésképtelenné vált, miután a befektetett lengyel részvények értéke a felére esett. Kecskemét így sem beruházással, sem pénzzel nem rendelkezik – miközben az ügy minden szereplője állítja: szabályosan jártak el. Mindez kiolvasható az ÁSZ-jelentésből, amely a nyilvánosságra hozatalt követően, alapjaiban írta át a kecskeméti egyetem és a várospolitika jelenét. Lapszemle.
A Telex.hu hosszú cikkben járta körül a Tudásváros fantázianevet viselő beruházást, amelyet 2024. február 23-án jelentettek be egy sajtótájékoztató keretében. Az eseményen felszólalt Csizmadia Norbert, a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) kuratóriumának elnöke, valamint jelen volt Szemereyné Pataki Klaudia polgármester is, aki egyben az alapítvány felügyelőbizottságának tagja.
A sajtótájékoztatón elhangzott: két évnyi tervezés és szakmai egyeztetés után elérkezettnek látták az időt, hogy útjára indítsák a Homokbányán megvalósuló Tudásváros projektet. A fejlesztés koordinálását a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány és Kecskemét önkormányzata vállalta magára.
A Telex azonban arra is emlékeztet, hogy az eseményen egy lényeges részlet nem került szóba: nem derült ki, mikor írják ki a beruházáshoz szükséges közbeszerzéseket, illetve mikor kezdődhet el ténylegesen a kivitelezés. Erről sem Csizmadia, sem Szemereyné nem tett említést – aminek jó oka lehetett, különösen azóta, hogy nyilvánosságra került az Állami Számvevőszék jelentése.
Mint ismert, az alapítvány már 2021-ben megkapott 100 milliárd forintot a projektre, így papíron akár már meg is kezdhették volna a fejlesztéseket. A 2024-es tervek bemutatásakor azonban már tudható volt: ehhez a forráshoz valójában nem fér hozzá az NJEA.
Hogy miért? Erre a választ az ÁSZ-jelentés adja meg: bár a szerződés szerint a befektetés “likvid” volt (elvileg bármikor visszakérhető), a valóságban az alapítvány 2024 elején hiába próbálta meg visszaszerezni a tőkét, sem akkor, sem később nem járt sikerrel. Mint kiderült, a pénz egy két cég részvényeiből álló portfólióban ragadt, amelyet csak jelentős veszteséggel lehetne értékesíteni – az Optima gyakorlatilag fizetésképtelenséget jelentett az egyetemi alapítvány felé, és azóta sem fizette vissza a rábízott közpénzt.
Miről szól még a Telex.hu cikke?
- Többek között arról is, hogy Kecskemét fejlesztésére valóban szükség volna, hiszen erre egyértelmű társadalmi igény mutatkozik. Bár a város népessége enyhén csökkent az utóbbi időben, agglomerációja azon kevés magyarországi térségek egyike, ahol folyamatos a növekedés. Emiatt a lakhatási lehetőségek bővítése és a közösségi közlekedés fejlesztése a jövőben is kiemelt fontosságú feladat lesz.
- Az egyetem jelenlegi helyzete szempontjából azonban van egy másik, egyelőre félbemaradt, fájó pont: a Neumann János Egyetem új campusa, amelynek építése évekkel ezelőtt kezdődött meg a város nyugati részén, az egyetem egyik régi épülete és a kecskeméti élményfürdő között. A campus első épülete ugyan már 2019-re elkészült, és azóta a gazdaságtudományi kar központjaként működik, azonban a komplexum többi része – köztük két kollégiumi épület – még mindig nincs befejezve. Pedig a tervek szerint ezeknek 2024 végére kellett volna elkészülniük.
A projekt megakadása azért is érdekes, mert a campus második üteme nem közvetlenül az egyetemi alapítvány, hanem egy magáncég, a jegybanki alapítvány tulajdonában lévő Wepmark Holding Kft. beruházása. Hogy ez a cég miért állíttatta le az építkezést, amikor már tavaly be kellett volna fejezni, nem világos – írja a telex.hu, ahol elolvasható a teljes cikk.
Ha megismerné az MNB-NJEA-ügy részleteit, olvassa el a KecsUP Hírek cikksorozatát:
Hol a kecskeméti egyetem alapítványába tett 127,5 milliárd közforint? – elmagyarázzuk (1. rész)
127,5 milliárd közforint sorsa a tét a kecskeméti egyetem alapítványánál – elmagyarázzuk (2. rész)
