A jegybanki alapítványok ügye körül még mindig számos kérdőjel akad, Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Della podcastban a napokban kiemelte, hogy két újabb ellenőrzés is folyamatban van, amelyek várhatóan csak 2026-ban hozhatnak eredményt. A célkeresztbe két felsőoktatási intézmény – a Metropolitan Egyetem, valamint a kecskeméti Neumann János Egyetem – került, pontosabban az ezeket fenntartó alapítványok gazdálkodása. Ennek a vizsgálatnak legkorábban 2026-ban lehet eredménye. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint az MNB-alapítványok körüli vizsgálatok újabb, mélyebb szakaszba léptek – írja az index.hu. Lapszemle.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaihoz köthető új vezetés büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen – tudta meg az Index egy háttérbeszélgetésen. Az új vezetés csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése, valamint tartozás fedezetének elvonása miatt tett feljelentést.
Az ügy súlyát jól jelzi, hogy a gyanú szerint az utolsó napokban is zajlottak olyan pénzügyi manőverek, amelyek szintén jogellenesek lehettek. Az MNB új vezetésének hozzáállását jól tükrözi, hogy az új jegybankelnök a hivatala elfoglalását követően szinte azonnal azt nyilatkozta, hogy redukálja a jegybank feladatait, és az MNB-botrány után kezdeményezi a jogalkotóknál a vagyonkezelő alapítványok megszüntetését. Ennek megfelelően már az első napokban új vezetőket jelölt ki a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) és az Optima élére azzal a feladattal, hogy minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak le a korábbi működés feltárására.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március 19-én közzétett jelentésében konkrétan megnevezte az Optima-csoportot, egy rendkívül összetett, több országra és szintre kiterjedő céghálót. Az ÁSZ nem talált racionális indokokat a struktúra kialakítására, ez önmagában is gyanút vet fel. A jelentésében így jellemezte ezt a céghálózatot: „Az Optima-csoport – az alapítói célokkal ellentétesen – magántőkealapok közbeiktatásával több országon és vállalkozói szinten átívelő, rendkívül bonyolult céghálózatot épített fel, melyek kialakítására az ÁSZ nem azonosított racionális gazdasági indokokat.”
A vizsgálatok során a kecskeméti Neumann János Egyetem fenntartó alapítványa is a célkeresztbe került. Az ÁSZ elnöke szerint az MNB-alapítványok körüli vizsgálatok újabb, mélyebb szakaszba léptek, és a két felsőoktatási intézmény – a Metropolitan Egyetem és a Neumann János Egyetem – fenntartó alapítványainak gazdálkodása is vizsgálat alatt áll. Ennek a vizsgálatnak legkorábban 2026-ban lehet eredménye.
A kecskeméti egyetem alapítványi szála az MNB-ügyben
A kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatának középpontjába azután került, hogy az alapítvány 127,5 milliárd forintot fektetett be az Optima Befektetési Zrt. 10 éves futamidejű, fix 2,5 százalékos – kétes – kamatozású vállalati kötvényeibe. Az ÁSZ szerint ez a kamatszint nem csak „kirívóan alacsony” volt, de a befektetés során az alapítvány nem vett igénybe külső szakértőt, és a döntéshozók kompetenciája is megkérdőjelezhető volt. De ennél is nagyobb gond, hogy mint az kiderült, az Optima kötvényei nem bizonyultak likvid eszköznek, és az alapítvány 2024 elején tett kísérlete a tőke visszaszerzésére sikertelen volt. Az Optima tájékoztatása szerint a befektetett vagyon mindössze két cég részvényeiben van, amelyek a tőzsdén csak nagy veszteséggel és kis volumenű részvénycsomagokban értékesíthetők. Az ÁSZ jelentése szerint az alapítvány felelőtlen gazdálkodást folytatott, és a befektetési döntés több szempontból is problémás volt. A vizsgálat eredményeként az ÁSZ feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt.
A teljes cikk elolvasható az Index portálon.
