„Az őszibarack után kiszántjuk a spárgát is” – posztolta a napokban Bűdi Zsolt Attila, a borbási Bács-Zöldért Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója. A szókimondó és most nagyon elkeseredett szakember egy videójában arról is beszélt, hogy az elkövetkező egy év vízválasztó lesz abból a szempontból, miként áll a kormányzat a magyar kertészethez.
Magyarországon a borbási Bács-Zöldért Zrt. termeszti a spárgát a legnagyobb területen, 50 hektáron. A tulajdonos-vezérigazgató Bűdi Zsolt Attila – végzettségét tekintve kertészmérnök, növényorvos – valószínűleg hosszú órákig tudná méltatni a szívének kedves növényt, a „zöldségek királynőjét”.
„Nagyon kevés olyan zöldség vagy gyümölcskultúra van manapság, amely kapcsán Magyarországon termelésbiztonságról beszélhetünk, márpedig a spárga ilyen. Ezt pedig nagyon meg kellene becsülnünk. Nálunk azért bármennyire is kedvezőtlenül alakul a szezon, 70-80 napig szedhető a spárgából napi 2,5-5 tonna. Ráadásul a viszonylag gyenge minőségű homoktalajok, amelyek nem alkalmasak gabonatermesztésre, kiválóak lennének a spárgának, és a szezonban sok, szakképzettséggel nem rendelkező álláskeresőnek tudna munkát biztosítani. (…) Rendkívül értékes növény, egy gyógynövény. Ausztriában, Németországban, Svájcban, Angliában, a skandináv országokban is kultusza alakult ki, a német éttermek a szezonban külön étlapon kínálják a spárgás ételeket. Nálunk, ahol nagyon magas a szív-és érrendszeri halálozások száma, a spárga kínálhatna egy jó alapot az egészségesebb táplálkozásra, ha már nincs tengerpartunk és kevés halat fogyasztunk.
Csakhogy a 27 százalékos áfa a társadalom széles rétegei, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok számára is ellehetetleníti a friss zöldség-és gyümölcsfogyasztást, szinte luxus lett” – ezt nem egészen két éve nyilatkozta a KecsUP-nak Bűdi Zsolt Attila.
A cég Szedd magad! akciója egyre népszerűbb, mint többen érkeznek hozzájuk gyümölcsöt, zöldséget szedni – spárgát is.
Ezért még inkább megdöbbentő, amit a Bács-Zöldért vezetője a napokban posztolt.
„Ott van az az őszibarackos – a Royal – , amit ki fogunk húzni jövőre, sajnálatos módon. És az is lehet, hogy ez a spárga terület, ahol most vagyunk, jövőre ez is az enyészeté lesz, és nem fogjuk tovább művelni. Az idei év az sok szempontból vízválasztó lesz, meg a jövő év, azt hiszem, hogy jövő év első néhány hónapja, és a kormányzat hozzáállása a magyar kertészethez az vízválasztó lesz. Az én gondolkodásomban is, a társaim gondolkodásában is. Egy évet adunk magunknak és a kormánynak, hogy változtasson, hogy csökkentsen áfát, hogy támogassa ezt a szektort. Ha nem, akkor meg fogjuk érteni az idők szavát. És azt gondolom, több százezer termelő meg fogja érteni az idők szavát: valami mást kell csinálni. És akkor valami mást fogunk csinálni. Itt valószínűleg napelempark lesz. Szükség van áramra” – mondta a szakember.
Bűdi Zsolt a krónikus vízhiány miatt kitért a Dunát és a Tiszát összekötő csatorna szükségességére is.
„Itt jelentkezem most, hivatalosan a vízügyi igazgatóságnak is üzenem és a minisztériumnak és mindenkinek. Itt van Magyarország legnagyobb spárga földje. Nagyon-nagyon-nagyon szépen kérem, engedjenek ide ki vizet rá. Hozzájárulok, kérem, követeljük, megengedjük a társaimmal, hogy engedjenek ide vizet a Tiszából, a Dunából. A Duna 60 kilométerre van, a Tisza 22-re. Mikor lesz itt víz? Soha napján kis kedden. Kivéve ha csatorna lesz” – jelentette ki Bűdi Zsolt.
Egy másik videójában pedig arról beszélt, hogy kiszántják a barack ültetvényeket.
Mint arról beszámoltunk, az április eleji fagyok ellen ugyan füstgyertyákkal és hatalmas máglyákkal is védekeztek a Bács-Zöldért Zrt. gyümölcsfa ültetvényein, de a kajszibarackból a jelek szerint még így sem várható termés, és az őszibarack-és szilvaültetvényeken is nagy a kár, letarolta őket a fagy. Bűdi Zsolt Attila már akkor sem rejtette véka alá elkeseredettségét és a 27 százalékos áfáról, az áfacsalókról, importőrökről és nepperekről is elmondta őszinte véleményét a KecsUP Híreknek.
„Borzasztó rossz ezt megélni, és nagyon nehéz feldolgozni. Miként az elmúlt években többször, ismét százmilliós nagyságrendű lesz a kárunk, és kárenyhítésre esélyt sem látok a rossz rendszer miatt. Ekkora veszteségeket nem lehet kigazdálkodni semmilyen módon. Ennek a hatása nyilván meglátszik majd a cégen, a foglalkoztatottságon, hiszen innentől kezdve sokkal kevesebb munkaerőre lesz szükség, és kevesebb munkatársat is tudunk megfizetni. Nagyon messzire vezet egy ilyen fagy hatása, és sajnálatos módon még inkább erősíteni fogja az áfacsalókat. Minden mindennel összefügg. Lehet mondani, hogy rácsavarodtam erre a témára, de akkor is így gondolom: a fagykár miatt is az áfacsalók okolhatók, mert miattuk nincs pénze a magyar termelőnek, hogy megfelelő minőségben tudjon gondoskodni a fagyvédelemről, beszerezzen például jéghálót, amely ilyen esetekben a legjobb megoldást nyújthatja” – mondta Bűdi Zsolt Attila.
„Ebben a szakmában húsz éve nem képződik profit. A termelők egyharmada már kiszállt a kertészetből, és nem azért, mert nyugdíjba ment, vagy megöregedett, meghalt, hanem abbahagyta, mert rájött, hogy ez egy parttalan, kilátástalan küzdelem. Sok fiatal van, akik – majdnem azt mondtam, hogy kellő körültekintés nélkül – valami megmagyarázhatatlan okból belevágnak. Náluk van egy erős vonzódás a szakma, kertészet, a természet iránt. Ők még telepítenek, és bíznak abban, hogy jobb lesz ez. De az áfacsökkentés nélkül nem lesz jobb. Ugyanaz fog történni, mint ami eddig” – tette hozzá.
„Nem a fagy a magyar gyümölcs-és zöldségtermesztés sírásója, hanem az áfa”
