– Az Optima és az MNB új vezetése partnerek abban, hogy a kecskeméti egyetem ne szenvedjen kárt, így nem kell attól tartani, hogy vagyonvesztés éri. Az Optimával napokon belül megszületik a megállapodás a campus 2 félbehagyott beruházásáról, így nem lesz akadálya az építkezés folytatásának, befejezésének. A 10 éves futamidejű kötvény ügyében pedig továbbra is az az álláspontja, hogy hiba lett volna az ÁSZ nyomására egy évvel ezelőtt kiszállni ebből a pénzügyi konstrukcióból
– nyilatkozta Szemereyné Pataki Klaudia a kormánypárti mandiner.hu portálnak.
A 127,5 milliárd közforint nyomában
A történet háttere, hogy az ÁSZ 2024 márciusában nyilvánosságra hozott jelentése szerint a Neumann János Egyetemért Alapítvány – amely a kecskeméti egyetem fenntartója – 2020-ban és 2021-ben összesen 144 milliárd forint állami támogatásban részesült egyetemi fejlesztésekre. Ebből kisebb összeget ingatlanvásárlásra fordítottak, a fennmaradó 127,5 milliárd forintot azonban az ÁSZ megfogalmazása szerint „kirívóan alacsony” kamat mellett kölcsönadták az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek.
Az alapítvány célja az volt, hogy ebből a pénzből egy új egyetemi campust, valamint egy úgynevezett Tudásvárost, egy teljesen új városnegyedet hozzon létre Kecskeméten. Az Optima azonban a rábízott összeget lengyel részvényekbe fektette, melyek időközben jelentős értékvesztést szenvedtek el, és a pénz azóta sem hozzáférhető, holott az ÁSZ jelentése szerint annak likvidnek, tehát könnyen visszavásárolhatónak kellett volna lennie.
Ennek következtében jelenleg csak egy félkész, torzókból álló campus áll az egyetem területén, míg a Homokbányán tervezett Tudásváros projektje – bár a terveit már bemutatták – egyetlen lépést sem haladt előre.
Az ügy nyilvánosságra kerülését követően április 3-án a polgármester, aki egyben az alapítvány felügyelőbizottságának tagja, sajtótájékoztatót tartott, ahol mintegy negyven percen át válaszolt újságírók, ellenzéki képviselők és választópolgárok kérdéseire (erről a KecsUP Hírek videót készített). Ekkor hangzott el az a kérdés is, hogy az alapítványnak van-e célja arra, hogy minimális határidőn belül részletes kimutatást kapjon az Optima Zrt.-től az egyetem vagyonhelyzetéről. Szemereyné válaszában elmondta: kérdéseket intéztek az Optimához, és várják a választ.
A kérdés tehát továbbra is nyitott: a tőzsdére vitt 127,5 milliárd forintból mekkora összeg áll jelenleg rendelkezésre, és mikor juthat hozzá a Neumann János Egyetemért Alapítvány? Már ha egyáltalán sikerül visszaszerezni a már egyszer megkapott pénzt. Mindezek tükrében különösen hangsúlyossá válik, hogy pontosan mit értett Szemereyné Pataki Klaudia azon kijelentése alatt, miszerint „az Optima és az MNB új vezetése partnerek abban, hogy a kecskeméti egyetem ne szenvedjen kárt”.
Szemereyné Pataki interjúja így folytatódik a mandiner.hu-n:
A polgármester szerint az ÁSZ-szal elbeszélnek egymás mellett, és azért nincs egyetértés, mert más időpontra hivatkoznak: míg az alapítványnak 2021 júniusában kellett döntést hoznia a befektetésről, az ÁSZ elnöke egy későbbi, 2024-es helyzetet kér számon. A polgármester kitart amellett, hogy akkor jogszabályi akadálya volt állampapír vásárlásának, és stratégiai partnerség miatt sem akarták felbontani a PADMA-val kötött megállapodást. Bízik benne, hogy a jelenlegi vizsgálatok tisztázzák a vitás pontokat.
Az ellenzékről is szólt a Fidesz politikusa, szavai szerint a baloldal politikai csatározások színterévé akarja tenni az intézményt, és ebben a diákokat is felhasználná. „Ami nemcsak, hogy nem elegáns, de egyáltalán nem szolgálja a kecskemétiek érdekét”.
Nehezebbé vált a városban a közlekedés
A polgármester továbbá megosztotta gondolatait Kecskemétről is, elmondta, hogy „nehezebbé vált a városban a közlekedés, aminek természetesen nem örülnek a kecskemétiek. Míg egy gyár 2-3 év alatt felépül, addig egy város útszerkezetének átalakítása hosszabb időt vesz igénybe, de sokan türelmetlenek.”
Kiemelte: a kulcskérdés a közlekedés logisztikája, és ebben Kecskemét egyedül nem tud továbblépni, ezért van szükség a szaktárca együttműködésére, hogy a MÁV-val, a Volánnal és a helyi közlekedési céggel meg tudják oldani az áruszállítást és a munkaerő utaztatását.
A Mercedes-gyár szerepe Kecskeméten
Szemereyné Pataki Klaudia szerint a Mercedes-Benz kecskeméti beruházása történelmi lehetőség volt a város számára, amely nemcsak munkahelyeket, hanem tudást és technológiát is hozott. A város tudatosan fejlesztette infrastruktúráját, szolgáltatásait és az egyetemet annak érdekében, hogy a gyár ne csak idejöjjön, hanem hosszú távon is megmaradjon. Az elmúlt évek eredményei és a gyár sikerei igazolták a befektetett munka megtérülését, ugyanakkor csak idővel váltak láthatóvá a pozitív és negatív hatások.
Hogy milyenné vált a város a polgármester szerint, erre a kérdésre azt felelte, hogy „kivirágzott Kecskemét, kis túlzással rá sem ismer, aki 20 éve nem járt itt”.
A teljes interjút elolvashatja a mandiner.hu portálon.
