Már ebben a hónapban 1,07 milliárd forintot vonna el a kormány Kecskeméttől az iparűzési adó többletére kivetett százszázalékos „plusz adó” révén. Bács-Kiskun vármegye többi településétől összesen 822 millió forintot szednének be, legnagyobb arányban Tiszakécskétől (202 millió forint), de Bajának is 108 millió, Kiskunhalasnak pedig 46 millió forintot kellene befizetnie.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján jelent meg, Nagy Márton miniszter aláírásával. A mellékelt lista szerint az ország 3155 önkormányzata közül 854-et érint az új teher, bár közülük nem mindenkinek kell ténylegesen fizetnie. A kötelezettségek összege településenként jelentősen eltér: Budapest például 3,7 milliárd, Győr 1,7 milliárd, Komárom 1,3, Kecskemét 1,07 milliárd forintot lenne köteles befizetni. A Kecskemét mellett fekvő Városföld esetében ez az összeg 17 millió, míg Szentkirálynál 6,3 millió forint. Ugyanakkor vannak olyan falvak is, mint például Tarnabod, ahol csupán 55 ezer forintos teher jelentkezik.
A rendelettervezet alapján az Orbán-kormány összesen több mint 92 milliárd forintot kíván beszedni májusban az önkormányzatoktól a helyi iparűzési adó többlete alapján.
Ez az intézkedés nem újkeletű: a mostani elvonás már tavaly ősszel felmerült, amikor Navracsics Tibor bejelentette a Versenyképes Járások Programot. A program értelmében a 2023-as évhez képest 2024-ben keletkező iparűzésiadó-többletet teljes egészében az állam vonja el. Az így befolyt összegeket egy központi alapba gyűjtik, amelyet járásonként osztanak újra. Elviekben ebből az alapból a befizető önkormányzatok is részesülhetnek, így részben visszakaphatják saját pénzüket.
A rendszer egyik sajátossága, hogyha egy járásban a többlet nem éri el a 250 millió forintot, akkor az állam kipótolja azt, így minden járás legalább ekkora összegre számíthat pályázati forrásként. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter korábbi nyilatkozata szerint ezáltal a 174 járásból 135 akár jobban is járhat – legalábbis elméletben.
Az ellenzéki Szegednek, de a kormánypárti Debrecennek sem tetszik – Kecskemét fideszes vezetése egyelőre nem kommentál
Szegednek 588 millió forintot kell befizetnie az iparűzési adó többletére kivetett új elvonás miatt. A döntés kapcsán Botka László, a város polgármestere egyeztetést kezdeményezett Navracsics Tibor miniszterrel. A megbeszélésen részt vesz Debrecen fideszes polgármestere, Papp László is, mivel a kormányoldalhoz tartozó városvezetés sem tartja elfogadhatónak a rájuk háruló terheket – utóbbi városra 655 millió forintos kötelezettséget róna ki a kormány – számolt be róla a szeged.hu.
Az ügyben a KecsUP Hírek kereste Kecskemét városvezetését, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, amint reagálnak, frissítjük írásunkat. És egyelőre nem jelent meg nyilvános tájékoztatás máshol sem arról, hogy Szemereyné Pataki Klaudia polgármester követné-e szegedi és debreceni kollégája példáját, és egyeztetést kezdeményezne a miniszterrel a helyi iparűzési adó többletére kivetett elvonás ügyében. Pedig lenne miről kérdeznie: Kecskemétnek mintegy 1,1 milliárd forintot (egészen pontosan 1.073.592.537 forintot) kell befizetnie, amivel a város nettó befizetővé válik a Versenyképes Járások Programban – vagyis jóval többet vesznek el tőle, mint amennyit elvben pályázati úton visszanyerhet fejlesztésekre.
És erre jön a szolidaritási hozzájárulás – ez Kecskemét esetében 6,9 milliárd forintos további elvonást jelent
A kormány eddig a szolidaritási hozzájárulás formájában próbálta kiegyenlíteni az egyre durvább területi különbségeket –; ennek a mértékét a települések iparűzési adóerő-képességéhez kötik, mely évente változik és növekszik. Már ez is komoly terhet jelent az önkormányzatok számára, most pedig plusz adóval sarcolják tovább a városok által beszedett iparűzésből származó adót.
Korábban a KecsUP Hírek beszámolt róla, hogy Kecskemétnek 2025-ben 6,9 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie az államkasszába. Ez különösen jelentős összeg annak fényében, hogy az önkormányzat tavaly mintegy 20 milliárd forint bevételhez jutott a helyi iparűzési adóból (HIPA). Minderre még 1,07 milliárd forint extra adóteher is rá fog rakódni, amennyiben elfogadják az erről szóló javaslatot.
A szolidaritási adót hozzájárulást 2017 óta szedi be az állam az önkormányzatoktól. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke és Gödöllő polgármestere levélben fordult még márciusban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterhez. Arra volt kíváncsi, hogy az önkormányzatoktól az elmúlt négy évben beszedett szolidaritási hozzájárulás pontosan mely településekhez és milyen célokra került vissza – erről ugyanis nem rendelkezünk kimutatással. Gémesi kiemelte: 2025-ben országosan 855 település összesen 360 milliárd forintot fizet be ezen a címen – ez jóval magasabb az előző évi 307 milliárdos összegnél, vagyis a központi elvonások mértéke tovább nő.
