Az elmúlt hetekben kiemelt kérdéssé vált az izsáki polgárok körében a fokozottan védett Kolon-tó közelében elterülő hulladéklerakó bővítésének a terve, amiről a nyilvánosság előtt először a szeptemberi időközi polgármesterválasztásra készülő és függetlenként induló Varga István önkormányzati képviselő beszélt.
Varga István akkor elmondta, hogy:
„Mondok József polgármestersége alatt, a város heves tiltakozása ellenére építették meg ezt a szemétlerakót. Korábban 19 település volt, amely ide szállította a szemetet. Jelen állás szerint 67 településről hoznák majd ide a hulladékot.”
A független polgármesterjelölt petíciót is indított a tervezett szeméttelep bővítése ellen.
Az ügyben a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. is megszólalt, és közleményben reagált a sajtótájékoztatón elhangzottakra, mert ott szerintük:
„[…] félrevezető, valótlan információkról tájékoztatták a közvéleményt. […] Az izsáki hulladékkezelő, mint ahogy az elmúlt húsz év gyakorlatában is így volt, a térség 19 településének hulladékát hivatott kezelni.”
Némileg ellentmond ennek az állításnak a Kormányhivatal egy júliusi határozata, melyben:
67 Bács-Kiskun és Pest megyei település nevét sorolják fel, ahonnan tervezik a jövőben Izsákra szállítani a szemetet.
A DTKH válasza
A kecsUP kérdésekkel fordult a DTKH-oz, mert a szeméttelep kérdése sokakat foglalkoztat és fontosnak véljük, hogy minden fél álláspontja megismerhető legyen. A feltett kérdéseinkre adott választ szó szerint közöljük.
kecsUP: Hogyan magyarázható az a 2020. július 9-én kelt Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal által jegyzett határozat, amiben 67 település neve szerepel, ahonnan Izsákra tervezik szállítani a hulladékot?
DTKH: A közelség elvére és az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv (OHKT) gyűjtési körzetekre vonatkozó előírásaival összhangban került a kérelem beadásra. Ugyanakkor a térségi hulladékkezelő létesítmények az Izsáki lerakóba eddig is beszállító 19 önkormányzaton kívüli valamennyi önkormányzatot kiszolgálnak, ahogy eddig is tették. A közszolgáltató így biztosítani tudja, hogy csak az említett 19 település hulladéka kerüljön beszállításra, melyet közleményünkben is megerősítettünk.
kecsUP: A hatóság azt állapította meg, hogy „nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért a tevékenység megkezdéséhez nem kell környezeti hatásvizsgálatot végezni”. A helyi lakosok megnyugtatására miért nem történt nyilvános tájékoztatás a tervezett bővítésről? A jövőben ezt tervezik?
DTKH: A környezetvédelmi hatóság álláspontjával egyetértünk, a bővítés nem jár jelentős környezeti hatással. Fontos, hogy jelen esetben nem új lerakó létesítéséről van szó, hanem meglévő lerakó bővítéséről, így a környezeti hatások nem jelentősek. A közszolgáltató valamennyi jogszabály szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. A megnyugtató és az indokolatlan aggodalmak elkerülése érdekében szükséges tájékoztatás érdekében állunk rendelkezésre.
Emellett kiemeljük azt is az 1. kérdésre adott válasszal is összefüggésben, hogy az érintett 19 település lakossága a közszolgáltatás keretében a hulladékkezelő létesítményt használja igénybe veszi hulladékának kezelése során a lakossági igények kielégítés során az izsáki hulladéklerakónak fontos szerepe van, és nélkülözhetetlen.
kecsUP: A tervezett két kazetta együttes befogadó képessége, teljes kapacitása ~ 288 000 m3 (345 600 tonna). Várható élettartama 8 év. Mi történik majd a 8 év elteltével, ha a tervezett új lerakó betelik? Újabbat építenek?
DTKH: Az élettartam a szelektív hulladékgyűjtés fokozásával növekedhet. A hazai szabályozás, és a körforgásos gazdaság is szigorú ártalmatlanítási célszámokkal kalkulál. Ez azt jelenti, hogy a hulladéklerakás minimalizálása elengedhetetlen lesz 2040-ig. Az izsáki hulladéklerakó további bővítésére a jelenlegi beruházást követően jelenleg nem látunk lehetőséget, ahogy 8, vagy több év múlva új hulladéklerakó létesítése sem várható Izsák közelében. Mindezek a folyamatok természetesen egyben azt is jelentik, hogy a hulladéklerakó kihasználtsága is csökken. Emellett is nagyon fontos, hogy kizárólag a nem kezelt, nem hasznosítható hulladék lerakására kerülhet sor. A kezelőtechnológiák és a szelektív gyűjtés növekedésével a depóniára kerülő hulladék folyamatosan csökken.
kecsUP: Lakossági oldalról az a kérdés is felmerült, hogy a szeméttelepen keletkező gázok milyen következménnyel lehetnek a város lakóira, akik attól tartanak, hogy az uralkodó szélirány a város felé sodorhatja ezeket a gázokat.
DTKH: A hulladéklerakó működése során a lakosság jelenleg sem tapasztal semmilyen szaghatást, lakossági bejelentésekre, kifogásra sem került sor, és a bővítés következtében sem fog, hiszen a depónia bővítése során az előírt védőtávolság teljes mértékben betartásra kerül, továbbá a bővítés a hazai és nemzetközi rendkívül szigorú standardeknek megfelelően történik. A közszolgáltató a szabályos, engedélynek megfelelő üzemeltetésről továbbra is gondoskodik, ahogy eddig is tette.
kecsUP: Veszélyt jelent-e a beruházás a természetileg védett Kolon-tóra és élővilágára?
DTKH: A depónia a hazai és uniós szabványoknak mindenben megfelelő szigeteléssel rendelkezik az új kazetták pedig még szigorúbb feltételeknek kell megfeleljenek e tekintetben. A monitoringrendszer magában fog foglalni 4 db új talajvízfigyelő kutat a hulladéklerakó szigetelő fóliájának az épségének ellenőrzésére pedig geofizikai megfigyelőrendszer kerül kiépítésre. A csurgalékvíz elvezetés is rendkívül szigorú feltételek mellett történik. A gyűjtőmedence szigeteléssel ellátott. A csurgalékvíz tároló medence műszaki védelme: – HDPE fóliaszigetelés – bentonitos lemez – Geofizikai monitoring rendszer – cca.2 x 20 cm vastag ásványi szigetelés pl. agyag.
