Larry Flynt sosem került volna be a KecsUP hírei közé, ha csupán egy „egyszerű” pornómágnás lett volna. Mert az volt. Az egyik legnagyobb. A Hustler magazin alapítója, és még vagy két tucat erotikus-, szexlap kötődik a nevéhez. Ezt muszáj volt megemlíteni, de ennek a cikknek nem ez a lényege.
Larry Flynt volt ugyanis az az ember, aki alaposan csuklóztatta az amerikai bíróságokat különböző ügyekkel. Folyamatosan feszegette a határokat, hogy mit mutathat meg újságjaiban, és mi az, ami már nem fér bele a szólásszabadságba és a sajtószabadságba. Nem csoda, hogy börtönre is ítélték (sok-sok évre, amiből végül néhány nap lett). A kis lapocska, amely alig élt volna meg néhány számot hétköznapi lányok fotóival, akkor robbantott nagyot, amikor a meggyilkolt Kennedy elnök özvegyéről évekkel később a tragédia után pucér, nyaralási képeket közölt. Ekkortól lett milliós példányszámú lap, és innentől felfelé ívelt Flynt karrierje. Amelyet még a pereskedések, a börtön sem akasztott meg.
Aztán egy lövés mégis megváltoztatta életét, de harcosságát nem adta fel
Csupán akkor volt egy jelentős törés, amikor egy tárgyalásról kijövet fegyveres merényletet követtek el ellene. Nem halt bele, viszont deréktől lefelé lebénult. Onnantól haláláig tolószékben élte életét. Fájdalmai miatt kábítószert szedetett, amelyre rászokott, és a magánélete itt megcsuklott, de a vállalkozása töretlenül ment előre. Élete párja végül öngyilkos lett (aki szintén a kábítószerek rabja lett). Larry Flynt viszont jobb belátásra bírta magát, így élhetett még a mélypont után is évtizedekig, egészen mostanáig. Egyelőre nem tudni miben halt meg.
Az USA-ban erős vár a szólás- és sajtószabadság
És ami a lényeges, és amiben a sajtó- és szólásszabadságért folytatott küzdelme kicsúcsosodott, az egy tiszteletes ellen vívott jogi csata volt. Lapjában ugyanis egy ismert italmárka reklámjának szatíráját jelenítették meg. Ez a márka azt hangoztatta akkoriban, hogy sosem felejted el az első alkalmat és különböző emberek beszéltek arról a reklámokban, mikor ittak először ilyen italt. Flynt lapja viszont egy elképzelt interjút közölt az országosan ismert tiszteletessel, és az álinterjúból azt is ki lehetett olvasni, hogy a tiszteletes első alkalma részegen a saját anyjával volt egy udvari fáskamrában. Természetesen perelt a tiszteletes, és a pert becsületsértés ügyében meg is nyerte, a rágalmazást viszont nem állapították meg. Csakhogy Larry nem hagyta annyiban. Fellebbezett, ügye a legfelsőbb bíróságra került. Ott pedig 8:0 aranyában úgy döntöttek a bírák, hogy Larry lapja nem követett el büntetésre alkalmas cselekedetet.
Az indok pedig az volt, hogy senki nem gondolhatta komolyan, hogy egy köztiszteletben álló, országosan ismert és elismert tiszteletes, műsorvezető lerészegedik, majd ilyen állapotban saját anyjával létesít szexuális kapcsolatot. Tehát nem lehetett tényállítás a lap álinterjúja sem. Lényegében a bíróság akkor azt mondta ki, hogy a szólás- és sajtószabadság erősebb közérdek annál, mint, hogy személyek megvédhessék magukat egy -amúgy valóban kemény- sajtócikkel szemben, akkor ha az bizonyos határokon még nem lépett át.
A New York Times szabály
Ekkor már része volt a jogrendszernek az USA-ban az úgynevezett New York Times szabály, amely kimondja, hogy nem kérhet kártérítést közhivatalnok abban az esetben, ha a sajtó úgy közöl róla hamis információt, valótlanságot, hogy azt nem tudatosan, rosszhiszeműen tette az újságíró. Azért a lapról nevezték el a szabályt, mert 1960-ban volt egy ilyen ügyük, és akkor hatalalmas kártérítési összeget ítéltek meg a felperesnek. 1964-ben azonban tehát a fenti rész belekerül a jogba ennek az ügynek a hatására. Innentől egyetlen sajtópert sem vesztett a New York Times, és elvből nem is egyezkedik peren kívül. Ugyanis az emerikai jog kimondja azt is, hogy a felperesen van a bizonyítási teher, tehát neki kell bizonyítani, hogy az újságíró szándékosan írt valótlanságot, ami meglehetősen nehéz, ha éppen nem reménytelen. Ezért aztán nincs is sok sajtóper az USA-ban.
Bizonyos értelemben ezt a szabályt a magyar jogrendszer is átvette akkor, amikor belekerült a jogszbályba, hogy közszereplőknek többet kell tűrniük, nem mehetnek minden ostorozó cikk miatt a bíróságra. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy emberi méltóságukban meg lehet alázni a közszereplőket, mert erre nem vonatkozik a tűrési kötelezettség. Amíg korábban sok pert nyertek közszereplők egy-egy erős kritika miatt, a Polgári Törvénykönyv átírása után ez megváltozott. Ugyanakkor annyiban mégis más a magyar jog, hogy nálunk továbbra is a beperelt sajtón van a bizonyítási teher, tehát a kiadóknak kell bebizonyítani, hogy amit írtak az vagy igaz tény, vagy csupán vélemény volt.
Életéről, erről a perről korábban film is készült Larry Flynt a provokátor címmel, amelyben saját maga játszotta az egyik bírót, aki elítélte őt.
Itt emlékeztetünk saját eseteinkre. Két korábbi cikkünk miatt is bírósághoz fordult a polgármester. Kereseteinek nem feltétlenül minden pontját elfogadva, de mindkét esetben az elsőfok és a másodfok is minket hozott ki vesztes félnek. Azonban -Larry Flynthez hasonlóan, ha már vele kapcsolatban hoztuk elő- elmentünk a falig és nem adtuk fel. A Kúria végül a javunkra ítélt, mert kimondta, hogy egy politikai kampányidőszakban a cikkeinkkel valós közéleti vitákban fogalmaztunk meg véleményt, amelyet a polgármesternek és a hivatalnak lett volna hol (pl. az önkormányzati sajtóban – a szerk.) megcáfolni, vagy legalábbis bemutatni saját oldaláról. Tehát a polgármester kereseteit végül elutasították.
