Majdnem egy hónapja kerestük meg azzal a Bács megyei kormányhivatalt, hogy véleményük szerint a kecskeméti polgármester felügyelőbizottsági tagsága a Neumann János Egyetemért Alapítványban összeférhetetlen-e polgármesteri tisztségével. A hivatal elküldte azt a törvényi részt néhány nap múlva, amely alapján a Fővárosi Kormányhivatal vizsgálatot indított többségében ellenzéki városvezetők ellen, mert keresetük mellé máshonnan is vettek fel pénzt, és ez Sárba Botond ottani kormánymegbízott szerint törvényellenes. Még azt is leírta a Bács megyei hivatal, hogy a kérdésben informálódnak.
Hogy mégis honnan kér információt egy kormányhivatal, amely saját hatáskörben tudna dönteni egy-egy ilyen helyzetről (lásd a Fővárosi Kormányhivatalt), nem tudjuk. Mindenesetre rákérdeztünk annak apropóján, hogy egy hónapja kaptuk az első levelet, és azóta semmilyen információ nem jött a hivataltól erről az ügyről. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy hol tart az ügy, kitől kértek információkat, és mi az állásfoglalásuk. Várjuk a válszt.
Polgármester: nem tudok kormányhivatali vizsgálatról
Közben a polgármester a Magyar Narancsnak azt nyilatkozta, hogy nem tud arról, hogy a kormányhivatal vizsgálódna az ügyben. Persze ez jelentheti azt is, hogy igen, csak éppen a polgármestert nem vonták be, nem keresték meg. Ami azért mégis érdekes lenne, hiszen ő az ügy „főszereplője”. Ha valóban nem indult kormányhivatali vizsgálat, az pedig azért lenne érdekes és elgondolkodtató, mivel ugyanarra a törvényre hivatkozva a fővárosi hivatal vizgálatokat indított hasonló ügyekben. Egészen megdöbbentő lenne, ha hasraütésszerűen dőlne el (vagy az érintettek személyétől függően), hogy egy törvény alapján melyik kormányhivatal indít vagy melyik nem indít vizsgálatot. Még azt is leírta a lapnak a polgármester, hogy
„14 éve dolgozom az egyetemért, annak fejlesztéséért. Felügyelőbizottsági tagként a saját vagyonommal felelek egy közel 100 milliárd forintos vagyoni értékű szervezetért. Ennek ellenére a tiszteletdíjamat jótékony célra ajánlom fel.”
Az utolsó mondat azonban kevés lenne magyarázatnak, ha netán a kormányhivatal megállapítaná összeférhetetlenségét. Ugyanis azzal nem lehetne azt feloldani, hogy a máshonnan is befolyt összeget felajánlja jótékonysági célokra. Hiszen eleve nem származhat bevétel összeférhetetlen pozícióból. Tehát nem az a baj egy tényleges összeférhetetlenség esetén, hogy megtartja az illető a keresetet, hanem eleve már nem kerülhet összeférhetetlen pozícióba, amiből keresete származhat. Egyébként a jótékonyságnak lehetne egy egyszerűbb útja is. Ha fel sem venné a fizetését az egyetemet működtető alapítványtól a polgármester, hanem meghagyná azt ott, és mondjuk ösztöndíjra fordítanák.
