A militarista eszközök felvonultatása Putyin politikájának fontos és mára kiépült részévé vált. Oroszország nyílt célja mindeközben, hogy a világ egyik legnagyobb arányban automatizált haderejét építse fel. Miután Oroszország 2008-ban megtámadta Grúziát, a harcias propaganda nemcsak a felnőtteket, hanem a gyerekeket is megcélozta. A Kreml aktívan kívánja befolyásolja a fiatalok még kiforratlan világnézetét, és megpróbálja bennük azt az elképzelést elültetni, hogy az orosz háborúkban való részvétel minden orosz állampolgár kötelessége is.
Az állam a propagandát azzal fokozza, hogy a gyermekeket tényleges katonai kiképzésekbe igyekszik bevonni, részben azzal a céllal, hogy katonai pályára tereljen minél többeket. A katonai propagandamunka nemcsak az orosz gyerekekre terjed ki, hanem az oroszok által elfoglalt területeken élő kiskorúakra is, például a 2014-ben elfoglalt Krím-félszigeten, valamint az orosz szövetségesek (Fehéroroszország, Szerbia) gyermekeire is.
Mindez abba az orosz birodalmi építkezésbe illik, aminek az önlegitimációs műneve orosz szuverén demokrácia. A putyini rendszer igazolásának alapjává tették a háborús diadalt.
Teheti fel a kérdést az olvasó, hogy miért írunk itt a kecsUP-on olyan oroszországi ifjúsági szervezetekről, mint az Együtt sétálni vagy a Miénk, és egyáltalán erre miért figyelünk nyitott szemmel? Erre azt feleljük, hogy a gyermekek militarizálása már szerves részévé vált Oroszország állami politikájának, annak az Oroszországénak, amelyre Orbán Viktor magyar miniszterelnök bel- és gazdaságpolitikai példaképei között utalt az elhíresült 2014-es tusványosi „illiberális” beszédében is.
Gyerekként megtanulják hogyan kell kézigránátot dobni, automata puskával lőni vagy szuronyt használni
Putyin 2000-es hatalomba kerülését követően felülről életre hívott ifjúsági politikai szervezeteket elsősorban Putyin és politikájának a támogatására hozták létre. Az ideológiai muníciót ehhez a kezdetektől az adta, hogy nézzenek szembe a Moszkvára fenyegetést jelentő veszélyekkel, amit az Oroszországban elkövetett terrorakciókkal, a grúz–orosz háborúkkal, az ukrán–orosz szembenállással, a Krím-félsziget elfoglalásával könnyedén átélhetővé tették a fiatalok számára.
Egyre nagyobb hangsúlyt kapott az orosz társadalom fiatal korosztályában a hadsereg kultúráját népszerűsítő nézet. Az elmúlt években Oroszország jól szervezett és kiterjedt katonai kiképzési rendszert épített ki az orosz gyerekek számára.
2015-ben, a Krím-félsziget elfoglalására és a kelet-ukrajnai orosz-ukrán háborúra válaszul, szervezték meg az oroszországi gyermek- és ifjúsági katonai-hazafias közéleti mozgalmat, az Ifjúsági Hadsereget, a „Yunarmiya”-t.
2021-re már több mint 800 ezer 8-18 éves gyermek csatlakozott a katonamozgalomhoz és húzott magára katonai egyenruhát. Megtanulják, hogyan kell kézigránátot dobni, automata puskával lőni vagy szuronyt használni.
Ez néhány olyan tevékenység, amit a Yunarmiya a promóciós videójában is megmutat.
Egyesek szerint a fényes jövőt építik, mások szerint ismét a Szovjetuniót
A vörös barett sapkával és keki színű egyenruhával rendelkező fiatalok szervezetét az orosz védelmi minisztérium kezdeményezésére hoztak létre, ami összefog minden olyan testületet, amely már azelőtt kiképzi az orosz fiatalokat, mielőtt még belépnének a hadseregbe. A Yunarmiya ezért is van közvetlenül alárendelve a fegyveres erőknek.
A mozgalom teljes Oroszországban képviselteti magát: összesen 85 regionális központot, továbbá helyi irodákat és az általános- és középiskolákban is nagyszámú Yunarmiya egységeket működtetnek. A Yunarmiya tagság előnyt jelent a továbbtanuláskor, ugyanis több tucat orosz egyetemen plusz pontot ér. Nemcsak minden nagy orosz városban vannak jelen (Moszkva, Jekatyerinburg, Novoszibirszk, Asztrahán stb.), hanem kisebbekben is, példul 2017-ben alakult meg az első Yunarmiya egység Nikelben, a Finnország és Norvégia közelében fekvő határvárosban.
A Yunarmiya azonban nem minden a kiskorúak katonai oktatásában, mert az orosz gyerekek katonai kiképzésben való bevonásának skálája ennél sokkal szélesebb. Az orosz hadügyminisztérium irányítja az úgynevezett kadétiskolákat. Ez egy speciális katonai osztály egy rendes iskolában 7-18 éves gyermekek számára, ahol a gyermekek napi szinten katonai egyenruhát viselnek, és az órák után katonai kiképzésben vesznek részt. Néhány éve azonban az általános iskolák kadét csoportjai már az óvodákkal is együttműködnek és részt vesznek az egészen kicsik katonai nevelésében.
Ezenfelül különböző félkatonai szervezetek léteznek még Oroszországban, mint például az Afganisztán Veteránjainak Uniója, az Orosz Hadtörténeti Közösség, és még sokan mások. E szervezetek felnőtt tagjai általában rendelkeznek háborús tapasztalatokkal (Csecsenföld, Grúzia, Ukrajna, Szíria), akik katonai klubokat és nyári edzőtáborokat szerveznek szintén a gyermekek számára. 2016-ban az orosz katonai-hazafias egyesületek és klubok száma meghaladta az 5,5 ezret, amiről akkor egy orosz államtitkár számolt be.
Így épül fel a 3-18 éves gyermekek katonai kiképzésének egységes rendszere.
A fiatal fiú és lány katonák esküje így hangzik: Esküszöm arra, hogy a tanulás és a sport terén elért győzelmekre törekszem, egészséges életmódot folytatok, felkészülök az Anyaország érdekében végzett szolgálatra és munkára, ápolom azoknak a hősöknek az emlékét, akik harcoltak Szülőföldünk szabadságáért és függetlenségéért, hazafi és Oroszország méltó polgára leszek.
Az orosz védelmi tisztviselők szerint ezzel a gyermekek egy olyan generációját nevelik fel, akik készen állnak arra, hogy fényes jövőt építsenek saját és az országuk számára. A „fényes jövő” kifejezését a szovjet időkben széles körben használták, amit a Szovjetunió várható nagy jövőjének leírására alkalmaztak és a kommunizmus dicsőítésére.
A kritikusok ezzel szemben a szovjet katonai-hazafias mozgalom újjáéledését látják, mivel Putyin vezetése alatt a végletekig növekedhet az orosz társadalomban a militarizáció és a megbúvó erőszak. Az utóbbi időszakban két iskolai mészárlás is történt. 2018-ban, a krími kercsi középiskolában 20 embert ölt meg egy 18 éves ámokfutó, idén májusban egy egyetemista gyilkolt egy kazanyi iskolában, ahol nyolcan vesztették életüket, köztük hét diák és egy tanár. 2019-ben pedig egy 19 éves diák agyonlőtt egy osztálytársát, és megsebesített három embert.
Cikksorozatunkban megjelent írások:
Putyin Oroszországa: orosz fiatalok a politikai pergőtűzben (2)
