A választási kampány a politikai kommunikáció alapeleme. Egyesek szerint a választási kampány csupán felkészülés a választásokra, mások szerint pedig egy rövid vagy éppen folyamatosan fennálló mély konfliktus. A kampányokat számos tényező befolyásolja. Például a választási rendszer jellege (egyfordulós vagy kétfordulós), hogy milyen gyakran tartanak választásokat az országban, és döntő hatással van a fennálló pártrendszer is. Ez azt jelenti, hogy a választási kampány intenzitását a pártok száma és az egymáshoz viszonyított ereje is befolyásolja. Az USA-ban két nagy párt állítja csatasorba a választóit (a demokraták és a republikánusok). Németországban ugyan két nagy párt van, a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták, de többször is előfordult az, hogy Berlinből nagykoalíció irányította a több mint 80 milliós országot.
A demokratikus verseny szempontjából törékeny Magyarországon 1990-től 2010-ig sokpárti és versengő modell alakult ki, egy rövid időre kétpártrendszerről is beszéltek, amikor a közéleti témákat a fej–fej mellett álló MSZP és a Fidesz uralta. 2010 után a kétharmaddal felhatalmazott Orbán-kormány gyorsan jelentős módosításokat végzett a választási eljárásban. Ennek következtében állhatott elő az, hogy 2014-ben és 2018-ban úgy ért el parlamenti kétharmadot a Fidesz, hogy a leadott szavazatok 50%-át sem gyűjtötte be. Ez részben a győztes kompenzációnak és az USA-ból kölcsönzött választókörzeti manipulációnak (gerrymandering) is betudható.
Minden fronton kampány több mint félévvel a 2022-es választásokat megelőzően
Ugyan igyekszik a Fidesz az ellenzéki pártokat azzal támadni, hogy idő előtt elkezdték a választási kampányt, de senki sem gondolhatja komolynak ezt a kormányzati kijelentést. Már csak azért sem, mert a Fidesz 2010 óta folyamatosan kampányol, hol rezsicsökkentéssel, hol bevándorlás ellenességgel, hol sorosozással, hol irányított kérdésű konzultációkkal. Most pedig 11 év kétharmados kormányzással a háta mögött teljes letámadással az ellenzéki pártok ellen mozgósítja a szimpatizánsait.
A mostani ellenzéki előválasztás az elmúlt években látott ellenzéki (in)aktivitástól eltérően ezért is mutat újdonságot. A hátpárti (Jobbik, DK, LMP, Momentum, Párbeszéd, MSZP) ellenzéki összefogást 2019 decemberében kötötték meg, miután az önkormányzati választásokon már több településen is egy ernyőszervezetben indultak.
Míg tehát a Fidesz az ellenzéki pártok ellen hangolva készül 2022-re a választások előtt jóval félévvel, addig az ellenzéki pártok az előválasztásra koncentrálnak, hogy kiválasszák, ki legyen a közös jelöltjük, aki majd 2022-ben egy az egyben megmérkőzik a Fidesz jelöltjével.
Lejer Zoltán ezzel a videóval szemlélteti, hogy szerinte miért fogtak össze a pártok és miért tartanak előválasztást 2021-ben.
