Sok kecskeméti fabarátban rossz érzést váltott ki a tölgyfák kivágásáról szóló terv híre a Dózsa György út jelenleg is négysávos szakaszán. Szerintük ezeket a fákat óvni kell, mert oxigént termelnek, port kötnek meg, ezek a fák több tízmillió forintot érnek, és különben is alig maradt tölgyfa Kecskeméten. Elhangzott más típusú érv is, miszerint a tölgymatuzsálem arra is emlékeztet, hogy a mai Dózsa György út elődje, 1928-tól Nagymagyarország út, a régi Magyarország dicsőségét szimbolizálja. Ha kivágják, Kecskemét történelmébe is belevágnak.
Szerdán villámakciót is szerveztek környezetvédő civilek a Katona József Gimnázium sarkánál álló tölgymatuzsálem védelmében. “Fák=élet”, “Tiszteletet a fáknak”, “Élni és élni hagyni” – ilyen és ehhez hasonló feliratú molinókat, plakátokat helyeztek ki arra a három kecskeméti tölgyfára, melyeket az 52. számú főút négynyomúsítás projekt keretében ki akarnak vágni ott, ahol már most is négysávos az út.
A fakivágás tervét eddig senki nem cáfolta, se nem erősítette meg, sem a beruházó NIF Zrt., sem a kecskeméti önkormányzat. A szerdai megmozdulás előtt a Zöld Küldetés Egyesület nevében Farkas Barta Kata elmondta, hogy megkeresésükre a beruházó közölte, van engedélyes terv az útra, viszont a zöldfelületi terveket nem bocsájtották a rendelkezésükre, mert még nincsenek véglegesítve. Király József önkormányzati képviselő, a Kecskeméti Városszépítő Egyesület elnöke már a tüntetésen beszélt arról, hogy az önkormányzat hiába egyeztetett a NIF Zrt.-vel, a fákra kiadták a vágási engedélyt.
Fasoros parkkal és széles járdákkal tervezték kiépíteni a Nagymagyarország utat
A mai Dózsa György út kiépítése mindig élénken foglalkoztatta a város polgárait és a politikát. 1912-ben, a Kecskeméti Lapok említette meg, amikor a képviselők az új reáliskola (ma Katona József Gimnázium) környékéről, a volt vásártérről vitáztak, hogy kétség sem férhet ahhoz, ebben az irányban fog bővülni a városközpont, és itt idővel új városrész fog kialakulni. 10 évvel később az Izsáki út vásártéri szakaszát szerették volna kikövezni, de olyan drága ajánlatot kapott a város egy budapesti vállalkozótól, hogy azt nem tudták elfogadni, számolt be keserűen a Kecskemét és Vidéke 1921-ben.
Forrás hiányában, ha aszfaltot még évekig nem is kapott az Izsáki út, de új nevet igen. 1928-ban, a reáliskola előtt, a Vásári utca végétől a Rudolf laktanyáig tartó új városrész főutcáját Nagymagyarország útra keresztelték, hogy „a legifjabb nemzedékben is ébren tartsák az integritás gondolatát” és a „régi dicsőség” emlékét, számolt be a névadásról a Kecskeméti Lapok.
A következő évtizedben a Nagymagyarország út aszfaltot kapott. Érdekesség, hogy talajjavítás céljából, Bugacról 250 vagon homokot hoztak, hogy a napi 4500 tonnányi forgalmat elbírja az út. Döntöttek a reáliskola előtti útrész betonozásával kapcsolatban a gyalogjárda, a villanyvilágítás és a parkolás kiépítéséről is.
„A terv szerint a Kőhíd utcától kezdve az Izsáki úti vasúti sorompóig a betonút két oldalán 11 méter széles parkszigetek húzódnak végig a Nagymagyarország úton. A házak mellett 2 méter széles lesz a gyalogjárda, amelyet juharfasor szegélyez, a fasor és a betonút között 4,5 méteres sétányt és 2 méter széles virágkertet létesítenek, ezt pedig 50 cm magas oszlopokra helyezett drótkerítéssel zárják.”
– számolt be az útfejlesztés tervéről a Kecskeméti Közlöny 1938-ban.
A mai Dózsa György út végül nem tudott a sok fával és zölddel elképzelt ideális terv szerint kiépülni a következő évtizedekben, mert az autóval való közlekedés egyre nagyobb helyet követelt magának, mindenesetre az utat végig ültették fákkal. A többségét idővel lecserélték, helyettük újakat ültettek, egy részüket viszont az útszélesítések miatt kivágtak. A megmaradtak között van néhány azonban, amik mellett 40, 50, esetleg 80 évvel ezelőtt még elsétáltak a város polgárai.
Ezek a fák oxigént termelnek, port kötnek meg és több tízmillió forintot érnek
A kivágni tervezett tölgyek közül a legöregebb körülbelül nyolcvan éves lehet, ami több szempontból is védendő a favédők szerint. Nemcsak, mert még bőven élhetne, hanem azért is, mert Kecskeméten nagyon kevés ilyen korú és méretű tölgyfa található, ami már szinte matuzsálemnek számít. A hasznosságát mi sem támasztja alá, hogy a forgalmas út mentén oxigént termel és rengeteg szén-dioxidot és port köt meg, illetve árnyékot ad és hűsíti a levegőt. A Zöld Küldetés Egyesület számítása szerint a fák éves szolgáltatási értéke tízmillió forintokban mérhető, a nagytölgyé körülbelül 30 millió forint.
Ismét tüntetnek a fák kivágása ellen
A Kecskeméti Városszépítő Egyesület szeptember 10-re, 10 órától tiltakozó demonstrációt hirdetett meg a Dózsa György úti tölgyfák kivágása ellen a Katona József Gimnázium közelében. A legnagyobb hazai közösségi oldalon meghirdetett eseményükről azt írják, a tüntetést azért szervezik, hogy az egészséges idős fákat megóvják a Dózsa György úton, amik nemcsak pótolhatatlanok, hanem a négysávos út bővítése sem indokolja a környezetrombolást.
Kapcsolódó cikkünk:
Fakivágások ellen tüntettek a Dózsa György úton, megvédenék Kecskemét legöregebb tölgyfáját is
